Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-20 / 267. szám, kedd

A magyar bundabotrány: pénz, drogok, prostik... (Futba 1 Igyi 1 kosok, 12. rész) niTBÍUGYUKOSÜ* I 12. oldal T*v ' v . I 2012. november 20., kedd, VIII. évfolyam, 43. szám O Zlatan Ibrahimovic négy góljával Svédország 4-2-re legyőzte Angliát. A negyedik találat alighanem az év gólja volt. A svéd védők előre­vágták a labdát, amely pattant egyet, majd a kifutó angol kapus, Joe Hart visszafejelte a mezőnybe. 0 Hart nem a legszerencsésebb megoldást választotta, a 195 centi magas Ibrahimovic ugyanis felugrott a levegőbe, s egy tökéletesen kivitelezett ollózó mozdulattal rúgta meg a labdát, amely abban a pillanatban 2 és fél méterre volt a talajtól. r y 25 m Jenkinson Shawcross Wilshere m HHLf Hart J ” O 4 > Cahil a Ibrahimovic o A labda mintegy 25 méterről repült a kapuba, röppályája csúcsán nyolcméteres magasságban. Az angol hátvédek közül Ryan Shawcross kétségbeesetten szaladt vissza az üresen hagyott kapuhoz, de menteni már nem tudott: a labda a kapuban landolt. Csodagól! (Forrás: Daily Mail) Egy büszke baszk (és más történetek) Úgy kezdődött, hogy Markel Susaetát, az Athletic Bilbao baszk középpályását meghívták a spanyol válogatottba, s mindjárt az első meccsén (szerdán éjjel, Panama ellen) gólt szerzett. Mégsem ünnepli őt senki, sőt: a spanyolok közellenségként tekintenek rá, szombat este például a Real-Bilbao meccsen mindenki őt szidta a madridi Bernabéu-stadionban („puta ETA, puta Susaeta”). Mi a fiatal baszk játékos bűne? Egy sajtó- tájékoztatón - amikor a válogatottról kér­dezték - nem azt felelte, hogy „Spanyol- országot képviseljük”, hanem azt, hogy „egy dolgot képviselünk” („representamos a una cosa”), ami a spanyol nacionalisták­nál kiverte a biztosítékot. Susaeta másnap nyilvános levélben kért bocsánatot, de ebben sem volt hajlandó leírni a „Spa­nyolország” szót. Ez persze nem meglepő. A kétmilliós spanyolországi baszk kisebbség évtizede­ken át állandó fenyegetettségben élt, a Franco-diktatúrában a nemzeti szimbó­lumaik mellett a baszk nyelv használatát is betiltották, az etnikai identitást erősítő baszk futballválogatottat pedig feloszlat­ták. (Kevéssé ismert tény, hogy a baszk Selection a spanyol polgárháború idején - az 1938/39-es szezonban - Mexikóban portyázott, elindult az ottani bajnokság­ban, s meg is nyerte!) Hasonló történeteket Európa más szegleteiben is találunk. A szeptemberi Svájc-Albánia (2-0) vb-selejtező mérkő­zés utolsó percében a svájci válogatottban szereplő Granit Xhaka szándékosan hagyott ki egy ziccert, mert - koszovói albán szülők gyermekeként - nem akart gólt lőni az albánoknak. „Lehet, hogy Svájcban árulónak fognak tartani, de én teljesen albánnak érzem magam” - írta Facebook-oldalán. Amikor a korzikai Bastia 2002-ben bejutott a Francia Kupa döntőjébe, húszezer szurkoló kísérte el a csapatot Párizsba, a Lorient elleni meccsre. A stadionban a korzikaiak olyan hango­san fütyültek a francia himnusz alatt, hogy Jacques Chirac köztársasági elnök meg sem várta a Marseillaise végét, és feldúltan távozott az elnöki páholyból. (Az a Bastia-Lorient kupadöntő másról is emlékezetes maradt, Rémi Galliard francia humorista és performer akkor „adta elő” első világszámát, a meccs után Lorient-focistának öltözve befutott a pályára, a stewardokat megtéveszt­ve a futballisták közé vegyült, együtt ünnepelt velük, a dísztribünön pedig a „győztes csapat tagjaként” kezet fogott a notabilitásokkal, s még egy tévériporter­hez is odament, hogy vigyorogva közölje a kamerák előtt: a sikeres kupadöntő után úgy érzi, a válogatottban a helye!) A svédek a bosnyák anyától és horvát apától származó Zlatan Ibrahimovicot istenítik, aki szerdán az év gólját lőtte az angoloknak - éppen azon a napon, amikor a svéd szélsőjobboldal egyik vezetője a bevándorlókat gyalázó kije­lentései miatt kénytelen volt lemondani posztjáról. „Remélem, Zlatan befogta a szájukat” - nyilatkozta ennek apro­póján a svéd válogatott középpályása, Pontus Wernbloom. Minden idők egyik legszebb gólja volt - írták másnap a lapok. Látványosnak valóban látványos volt, de a „szépség” nem csupán esztétikai kategória. Privát fütballmitológiám „legszebb gólját” egy Ondrej Daúko nevű kassai futballista sze­rezte, meglehetősen közönséges, hogy azt ne mondjam: suta lövéssel. Csapatom, az esélytelen VSS Kassa a „nagy Slovant” fogadta, mi pedig - kassai magyar középiskolás srácok - Fradi-zászlókkal vonultunk a meccsre a zuhogó esőben (1993 őszén történt mindez, egy évvel a pozsonyi kommandós-attak után). Magára a gólra már nem is emlékszem pontosan, csak a következményeire, a határtalan eufóriára, a húszezer néző diadalüvöltésére, a levegőbe repülő eser­nyőkre, meg arra, hogy utána napokig csak suttogva tudtam beszélni. A fenti történetek is azt bizonyítják, „fut­ball és identitás” kérdésében nincs egysé­ges séma, mert lám, még az is előfordul­hatott, hogy az ember kassai magyarként örült egy szlovák játékos góljának egy szlovák bajnokin, Fradi-zászlóval a kezé­ben. .. A fociban, azt hiszem, éppen ez a szép: hogy néha mindent felülír. Szokást, szabályt, elvárást, illemet. Ne is próbáljuk megfejteni a titkát. Gazdag József Komáromi Szalon a Mokkában, november 23-án, pénteken: Te mit olvasol? (Műfajok az irodalom peremvidékén. Vitaest arról, érdemes-e krimit, sci-fit vagy fantasyt olvasni.) Időpont: 2012. november 23., péntek, 18:00 Helyszín: Mokka kávézó, Megye utca (Župná) 11., Komárom. A belépés díjtalan. Az est házigazdája: H. Nagy Péter irodalomtörténész Az est vendégei: Sz. Molnár Szilvia, Bárczi Zsófia és Benyovszky Krisztián irodalomtörténészek és Varga Bálint, az Agave könyvkiadó igazgatója. Médiapartner: Új Szó facebook.com / komaromiszalon

Next

/
Thumbnails
Contents