Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-16 / 265. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Nő a kertek ázsiója Pozsony. Jelentősen emelkedett novemberben a kert és a kertészkedés társadalmi megítélése, miután egy vezető magyar politikai tisztségviselő az Új Szónak arra a kérdésére, érdekelné-e az államfő pozíciója, úgy válaszolt, inkább a kert, mert annak eredménye hamarabb látható. Jó hír ez a kisebbségieknek, mert miközben a Németh László által a két háború közt felvázolt Kertmagyarország egyre inkább a végleg szertefoszlott magyar álmok számát gyarapítja, egy Kert- felvidék-koncepciónak távlatilag még lehet esélye, (cs) KERTPATIKA Múmia, monília Új SZÓ-HÍR Sok fán a teljes lombvesztés előtt is jól láthatók a mumifiká- lódott, moníliás fertőzés következtében összeaszadt gyü- mölcsmaradványok. Gyűjtésüket már elkezdhetjük, hiszen ha véletlenül egy is a fán marad, az abban addig téli álmát alvó kórokozó tavasszal felébredve azonnal károsítja is a fát. A fertőzés a virágokon kezdődik, gyakran már a bimbókban. Ha már a koronában piszmogunk, törjük le az elszáradt hajtásokat is. Elsősorban az alma-, a szilva-, a cseresznye- és a meggyfa ágain csüngő száraz holtaszatra figyeljünk - ezeket papírzacskóba gyűjtjük s kazánban vagy tűzhelyben elégetjük. (Ezek híján mély gödörbe elássuk a múmiákat s a gallyakat is.) Jövőre, rügyfakadás előtt réztartalmú szerrel mos- suk-permetezzük a fát, függetlenül a fertőzés mértékétől, (r) Tetemváz a szilvafán. Ahogy a fa alól a hullottat, a gallyakon fónnakadt szívós egyedeket is időben eltakarítjuk KÖNYVESPOLC Bűbájos botanika KENÉZ BORBÁLA A sok rajzolt ábrával, jelenettel és történettel illusztrált könyvecske (grafika: Tony de Saulles) első pillantásra az úgynevezett tanuló ifjúságnak szól, de hamar megtapasztaljuk, hogy felpörgetett cselekményvezetésének, gyorsan váltakozó fejezeteinek, leleményes nyelvezetének s nem utolsósorban humorának köszönhetően se tanulást, se ifjúságot nem követel olvasójától. Témája a növényvilág. Felületes benyomásként könyvelhetjük el azt is, hogy a szerző (Nick Arnold; fordító: Békési József) a különlegest, a rendkívülit, a furcsát vagy a meghökkentőt keresi és tárja föl - ellenkezőleg, a legközönségesebb biológiai folyamatokat írja le nem mindennapi módon. Ezt a módot tarthatjuk akár naivnak is, de ha így van, a Gyilkos gyomokban a naivitás is a tudást és az avatott tudomány-népszerűsítést szolgálja. Lássunk erre egy aktuális szemelvényt: „Gondolkoztál már azon, hogy a levelek miért változtatják meg a színüket és hullanak le ősszel? Nos, akár hiszed, akár nem, a leveleket a fa löki le! A hideg vidékeken nehéz a fák élete télen. Szinte egyáltalán nem tudnak vizet felszívni a talajból - próbálj csak szívószállal jégkrémet enni! Úgyhogy a fák bezárják a boltot. Semmi értelme eltartaniuk a felesleges, vízfogyasztó leveleket. A színek a levelekben maradt felesleges vegyületek- nek köszönhetőek. A klorofill értékes zöldjét a fa visszaszívja magába, s közben feleslegessé vált vegyületeket pumpál a levelekbe. A levélhulláskor a fa vécére megy. Olyan vegyületeket állít elő, amelyek elválasztják a levelek szárát az ágaktól.” A Rettentő Tudomány című sorozat többi darabja közül a történelmieket is érdemes gyűjteni, fergeteges élmény például a Nyavalyás középkor című. (Budapest, Egmont, 2000) Jó, ha van sütőnk, de nem föltétel Hogy szolgál a sütőtök? ÚJ SZÓ-T1PP A helyesírás-ellenőrzésben is érintett kertész ügyel arra, hogy a tök részeg két szó, míg a tökhülye egybeírandó. A többieknek egy gonddal kevesebb: minden figyelmüket magára a tökre fordíthatják. A sütőtök termesztése nem sokban különbözik a többiétől: ágyba vetjük vagy - az uborkámők számára az anyatej mellett kiegészítő táplálékként ajánlják. Ami nemcsak tápértékéről vall, hanem arról is, hogy könnyen emészthető. Különösen bő termés esetén tehát a tökkompóton és a töklekváron kívül jusson eszünkbe a tökpü- ré is: ez ugyanúgy készül, mint az almapüré, s még cukor sem szükséges hozzá; bánatosabb kedvünkben fölbontunk egy kis hoz hasonlóan - előnevelt palántát (legföljebb kettőt-hár- mat) tűzünk az egymástól mintegy másfél méternyire kiszabott körök közepébe. Tápanyagigénye nagy, szereti a trágyát és a komposztot, virágzásig a sok vizet. Kis kertben nemigen célszerű próbálkozni vele, egyrészt mert sok helyet foglal el, másrészt mert egy-két sütőtöktől még nem leszünk boldogabbak - előnyösebb, ha nagy területen gazdálkodó ismerősünkkel lépünk szövetségre árucsere alapon. S persze végszükségben venni is lehet: ilyenkor piacon, nem áruházban vásároljuk. Sütőtökből a sokfélénél is több van: egyesek a hagyományos, gömbölyű és szürkét szeretik, mások a most divatos sonka alakút, megint mások a csálén álló törpesapka csutkájú Hokkaidót. A sütőtök az őszi fogyasztásra való tökfajták legismertebb képviselője, s minden szempontból nagyon jó, hogy manapság reneszánszát, ha nem éppen fénykorát éli. Mint megannyi sárga húsú zöldségben, benne is sok a béta-karotin (ez az A-vitamin-képzéshez fontos), valamint az E-vitamin. Hogy mennyire egészséges, arról mi sem tanúskodik szemléletesebben, mint hogy csecseüveg pépet, s azonmód bekanalazzuk, vagy egy nagyobbat, melyből krémlevest készítünk. Ha módunkban áll, sütőtökből tároljunk vagy most szerezzünk be annyit, hogy márciusig kitartson, a sülő tök illata szavatolt jókedvforrás. Külön csemege a tökmag, mely vasat, magnéziumot s cinket tartalmaz. Magányos vagy párkereső kertészeknek jusson eszükbe a sütőtök kapcsolat- és közösségteremtő ereje, ajánlott irodalom a Gőgös Gúnár Gedeon Téli lakoma című fejezete, melyben a kis sün tüzet rak, sütni való tököt vesz elő, a tökdarabokat megsüti, a tökmagokat megpörköli, fejét beköti kockás sáljával, az illatozó darabokat tálcára rakja, kiül az odúja elé, s így rikkant: „Itt a finom, forró, mézízű eledel!” A vidám kínál- gatásra odasereglenek az állatok: a róka, a farkas, a vadkan és a két fia, az őz, a borz és a nyúl... Végre Medve Pál is felébred téli álmából - és hat darabot fal be a jó ételből. Hálából meghívja magához a kis sünt téli vendégnek, a kis sün pedig beköltözik Medve Pálhoz: „Pipázgattak, dominóztak, és hozzá pörkölt tökmagot rágtak.” (b) (Következik: a fekete retek) Darabolás a deszkán. Az elsőt késsel vágtuk fól (elbaltázott lehetőség), a másodiknál már okultunk: bárdot használtunk A kettéhasított tök magháza. A magoknak a bélanyagtól való megszabadítása nem egyszerű, de nem is bonyolult A mosást gyorsan végezzük, a magokat fölöslegesen nem áztatjuk, régebbi Új Szó-oldalon szárítjuk A tökcikkek után azonnal a forró sütőbe kerülnek a magok is, már nem sütjük őket, csak hagyjuk megpörkölődni SZÍNVALLÁSOK Díszfű Ilyenkor virágzik a díszfű (itt történetesen a Kínában - innen a neve - és Japánban honos Mis- canthus sinensis Gracillimus). Fehér csíkos zöld levelének széttartó lombja a bal oldali első képen még kitakarja jó szomszédunk kíváncsi kacsáit, a másodikon már két helyen összekötöttük - így védjük a téli fagy és a szél ellen. A harmadikon látható barnásvörös bugái a tél végéig ékei a kertnek, zúzmarásan a legszebbek, levágva és megszárítva kecses vázadíszek. (Varga Katalin könyvének 38. oldala, K. Lukáts Kató illusztrációja
