Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-14 / 263. szám, szerda
6 Kultúra UJSZO 2012. NOVEMBER 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Móricz és az élményközpontúság Pozsony. A Comenius Egyetem Magyar Tanszéke által szervezett Mesterkurzuson két téma is terítékre kerül: Szilágyi Zsófia irodalomtörténész a Móricz-kutatás mai állásáról tart előadást, különös tekintettel az író felvidéki kapcsolataira, Fűzfa Balázs irodalomtörténész pedig az élményközpontú oktatás mai helyzetét mutatja be. Az előadások helyszíne a Pozsony Magyar Intézet, a kezdés időpontja 14.30. (k) Szlovákiai és magyar Kassa. Egészen december 20-ig tart a városban a Thália fesztivál, amelyen szlovák és cseh színházi előadások, komolyzenei, népzenei és dzsesszkoncertek várják az érdeklődőket. A multikulturális programsorozat keretében november 16-án, pénteken az Ifjú Szivek Táncszínház lép fel Szlovákiai és magyar című „besztof’-műsorával. Helyszín a Történelmi városháza színházterme (Fő utca 59.), a kezdés időpontja 19 óra. (juk) A dél-koreai kultfilm remake-je jövőre várható Amerikanizált Oldboy JUHÁSZ KATALIN Los Angeles. A forgatás még csak néhány napja kezdődött, de már ki is tűzték a bemutatóját annak a filmnek, amely az Oldboy című dél-koreai kultfilm amerikai remake-je, azaz átdolgozása. A hollywoodi producerek Spike Lee rendezőt szerződtették erre a „kreatív” feladatra, a főszerepet Josh Bro- lin játssza, és Sámuel L. Jackson isfentűnikaszínen. A bemutatót jövő októberben tervezik, a történet a Los Angeles Times szerint azonos a tíz évvel ezelőtti eredetivel, csupán „az amerikai ízléshez igazítják”. Ez azért meglepő, mert Chan-wook Park alkotása annak idején a nyugati kritikusokat is meggyőzte, olyannyira, hogy a 2004-es Cannes-i Filmfesztiválon a rendező megkapta a Zsűri Nagydíját. Valószínűleg Spike Lee is hasonló sikerre áhítozik, mivel az új Oldboyt elsősorban filmfesztiválokon akarja szerepeltetni, például Torontóban és Velencében. : > A nemzetközi filmes szakmát igencsak meglepte az amerikanizált Oldboy híre, hiszen a dél-koreai rendezőzseni épp azt bizonyította be egy hányatott sorsú, megcsömörlött férfi bosszútörténetével, hogy van élet Hollywood árnyékában is. Min-sik Choi, az eredeti főszereplő (Képarchívum) Klaus megvétózta a cseh filmtörvényt A film nem közvagyon MTl-HÍR Prága. Megvétózta a cseh filmgyártást és az audiovizuális műveket támogató törvényt Václav Klaus államfő, aki szerint a filmipar egy szokványos gazdasági ágazat, nem pedig közvagyon, amelyet közpénzekből kellene támogatni. A törvény alapján az állami filmalap a jövő évtől évente mintegy 300 millió koronát kapott volna filmgyártásra. Az összeg fele a kereskedelmi televízióktól származott volna, és a filmalapba került volna például a mozik jegyár-bevételének 1 százaléka is. „Úgy vélem, hogy nem a pénzhiány a cseh filmgyártás igazi problémája - kevés pénzből is lehet kitűnő filmeket forgatni -, hanem inkább a művészi elképzelések hiánya” - indokolta döntését a cseh államfő. Az elnöki vétó után a vitatott törvény visszakerül a képviselőházba. Felülírásához a 200 tagú testületben legalább 101 támogató szavazat szükséges. Klaus emlékeztetett: már 2006-ban megvétózta a hasonló tartalmú és célú törvényt, amely végül nem is lépett hatályba. „Továbbra is elfogadhatadan- nak és indokolatlannak tartom, hogy az állam a fümipari vállalkozókat akarja támogatni, és nem például a cseh zenét, a cseh képzőművészetet, a cseh építészetet, a cseh irodalmat, a cseh színházat vagy a cseh sportod’ - írta indoklásában az államfő. Fókuszba került a hazai magyar könyvkiadás, a multikulturalizmus és a műfordítás Magyarok a Bibliotékán Három műfordító: Forgács Ildikó, Jitka Rožňová és Deák Renáta (Fotó: Pozsonyi Magyar Intézet) Múlt hétvégén immár 20. alkalommal rendezték meg a Bibliotéka Nemzetközi Könyvvásárt Pozsonyban. A háromnapos rendezvény a szlovákiai könyvpiac és könyves kultúra egyik legrangosabb eseménye. Idén a Pozsonyi Magyar Intézet jóvoltából a magyar könyvkultúra is lehetőséget kapott arra, hogy pódiumbeszélgetések és előadások formájában bemutatkozhasson. GARAJSZKl MARGIT Mindez azért is fontos, mert a Bibliotékán egyetlen szlovákiai magyar könyvkiadó sem képviseltette magát önálló standdal, ami a magas bérleti díjakat figyelembe véve nem meglepő. A Szlovákiai Magyar Bibliotéka pénteki programját Németh Zoltán irodalomtörténész mintegy kétórás előadása alkotta Magyar irodalmi körkép címmel. A szlovákiai magyar könyvkiadás általános ismertetése után rátért az egyes könyvkiadók jellemzésére, összegezve 2012-es tevékenységüket. Németh Zoltán rámutatott, hogy a rendszerváltás előtt csak egyetlen szlovákiai magyar kiadó létezett, a Madách, amely 1989 után is folytatta tevékenységét Madách Posonium néven, az irodalmi hagyományőrzést tűzve zászlajára. A rendszerváltással új kiadók jelentek meg a színen, több vidéki kiadó is feltűnt, Pozsony pedig veszített központi szerepéből. Dunaszerdahelyen megalakult a fiatalabb korcsoportokat megszólítani próbáló Lilium Aurum, vagy a Kaleidoszkóp könyvek sorozatot megjelentető Nap kiadó. Egyes kiadóknak sikerült sajátos profilt, egyedi kiadói filozófiát ldalakí- taniuk. így lett az AB-ART kiadó, amely hosszú ideig az elsőkötetesek bázisa volt, mostanra a kortárs magyar, immáron kanonikus szerzők kiadója. Izgalmas jelenség, hogy több kiadó felvállalva a multikulturalizmus és többnyelvűség gondolatát, helyt adva két- vagy akár többnyelvű köteteknek is. így jelent meg többek között Jitka Rožňová verseskötete, a Lámpaoltás szlovák és magyar; Zalaba Zsuzsa mesekönyve, a Titokzatos kopogás angol és magyar; valamint Thiele-Csekei Enikő Szakítópróba című verseskötete magyar és német nyelven. Németh Zoltán előadásában kiemelte a közép-európai jelentőséggel bíró Kalligram kiadót, amely nemcsak kortárs, hanem klasszikus magyar és szlovák szerzők könyveit is megjelenteti. A tipikusan közép-európai könyvműhelyként működő kiadó igyekszik megismertetni a szlovák és magyar irodalmat mindkét irányban. Egyik húzónevének számító Grendel Lajos szinte minden műve le van fordítva szlovák nyelvre, a szlovákiai magyar sorsot így a kisember szemszögéből ismerheti meg a szlovák olvasóközönség. A Szlovákiai Magyar Bibliotéka vasárnapi eseménysorozatának nyitó programja Mikszáth Kálmán szlovák fordításban megjelent műveit ismertette. Kiss Gy. Csaba magyarországi irodalomtörténész főként a Beszterce ostromának inte- retnikus olvasatára hívta fel a figyelmet. Daniela Hučková, a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézetének igazgatónője arról beszélt, hogy Mikszáth a maga korában a szlovákok között is kifejezetten közkedvelt író volt szatirikus-ironikus hangvételének köszönhetően, és a Fekete város, illetve a belőle készült film máig erősen jelen van a szlovák kulturális közegben. Silvester Lavrík szlovák próza- és drámaíró, színházi rendező Márai Sándor szlovák fordításban megjelent művei kapcsán azt emelte ki, hogy azok a mai szlovákok számára is jól értelmezhetőek és élvezetesek, az író gondolkodásmódjának és értékszemléletének köszönhetően. Erre az előadó önmagát hozta fel példának, hiszen olyannyira inspirálta őt Márai életműve, hogy tavaly A polgári kutya nevelése címmel egy kétnyelvű szlovák-magyar darabot írt és rendezett, főszerepben Márai Sándorral. Lavrík szerint Márainak minden esélye megvan rá, hogy bekerüljön a szlovák irodalmi kánonba. A rendezvény záróprogramja, a Deák Renáta vezette beszélgetés a műfordítás sajátos kihívásait járta körül. A két meghívott vendég Forgács Ildikó és Jitka Rožňová műfordítók rámutattak a szlovák és magyar nyelv alapvető különbségéből adódó nehézségekre, amelyekkel a munkájuk során találkoznak. Másrészt úgy látják, a két kultúra közelsége könnyebbséget is jelent. A szlovák és a magyar olvasó is a magáénak érezheti a másik nemzet műveiben megfogalmazott gondolatokat, azok nem szorulnak különösebb magyarázatra, hisz hasonló életérzés fogalmazódik meg bennük. Szeberényi Zoltán irodalomkritikus-irodalorntörténész kapta az idei Turczel-díjat Akiben nagy lélek lobogott NAGY ERIKA A díjazott és Hodossy Gyula SZMÍT-elnök (A szerző felvétele) Ipolyszalka. „Vannak emberek, akiknek nem lett volna szabad meghalniuk”- kezdte emlékező beszédét az öt éve elhunyt Turczel Lajos sírja mellett egykori tanítványa, Roncsol László. Az erényeiről szólt, mert csak azt ismerte, hiszen volt tanára minden értéket becsült, s ha kellett, óvott, menekített. Mindennél fontosabbnak tartotta, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) és a helyi önkormányzat szervezésében megrendezett irodalmi konferencián pedig bevallotta, hogy a kisebbségi irodalomtudományunk alapozóját és fáradhatatlan szolgáját, a született iskolai és népnevelőt, oktatót a házi szentjei között tartja számon. Turczel Lajos kritikusi és irodalomszervezői munkásságát Szeberényi Zoltán méltatta, szerinte „tanítványai számára példakép volt az egyenességével, következetességével és segítő- készségével”. Filep Tamás Gusztáv arról beszélt, hogy Turczel sok munkáj át kell új ráolvasnunk még, nem is egyszer. Másrészt pedig úgy véli, Turczel kapcsán nem csak róla kell szólni: „emléke arra szólít föl, hogy rajta keresztül (is) az idevágó (csehszlovákiai magyar) kultúrtörténetre próbáljunkrálátni.” A konferencia második részében átadták a Turczel-díjat, melyet idén is az SZMÍT választmánya ítélt oda, ezúttal Szeberényi Zoltán irodalomkri- tikus-irodalomtörténésznek és egyetemi oktatónak, aki megil- letődött az őt méltató Kovács László történész szavai hallatán: „Szeberényi Zoltán ízig-vé- rig nevelő volt. Hitt abban, hogy a mindenkori fiatalság nevelhető, alakítható. Ugyanakkor pedagógusként nem arra törekedett, hogy a maga elképzeléseit ültesse át tanítványaiba, hanem az ő fölismert tehetségük kibontakoztatását akarta mindenkor elősegíteni. így lett nemzedékek nevelője.” A konferencia végén az augusztusban elhunyt Pénzes Istvánról emlékeztek meg, aki az SZMÍT Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalmi Szekciójának vezetősé- génektagjavolt.
