Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-13 / 262. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 13. Hirdetés 5 Nincs jobb vagy rosszabb, szebb vagy csúnyább, csak emberek vannak TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! 1. rész-A világ emberfajtái Sokfélék vagyunk alábbiakban az emberi faj osztályozásával foglalkozunk, megvizsgáljuk, hogy a nagyrasszok egyes képviselőinek, az europidnak, a mongolidnak, a negridnek és az ausztraloidnak milyen jellemző külső jegyei vannak. A rassz az emberiség csoportosítására kialakított kisebb rendszertani egység. Állatrendszertani megfelelője a fajta. A rassz jegyei A különféle rasszok jegyei: a haj alakja, jellemzői; a harmadlagos szőrzet jellemzői (arc- és mellszőrzet); a bőr színe; a szem színe; a test és az egyes testrészek egymáshoz viszonyított aránya. Ahány égtáj, annyiféle ember Kisenciklopédia ■ Faj: az élőlények rendszerezésének alapvető egysége. Az embereknél a Homo sapiens sapiens. ■ Nagyrassz: az emberiség csoportosítására kialakított nagyobb rendszertani egység. Állatrendszertani megfelelője az alfaj. Az emberi nagyrasszok: europid, mongoloid, negrid, ausztraloid. ■ Evolúció: az élőlények egymást követő nemzedékeinek, leszármazási vonalainak genetikai átalakulása, az élőlények változatosságának kialakulása (törzsfejlődés). ■ Etnocentrizmus: az a szemlélet, amelynek értelmében más kultúrákat a sajátunkkal összevetve ítélünk meg. ■ Antropológia: embertan. Az ember természeti adottságaival, szervezetének felépítésével és származásával foglalkozó tudomány. ■ Gén: öröklődő tulajdonságokat hordozó kromoszómarészecskék. A genetika tudományát másképpen örökléstannak nevezik. ■ Populációgenetika: a populáció egy faj valamilyen sajátosság, jellegzetesség alapján azonos minőségű egyedeinek összessége. Genetikailag az egy fajhoz tartozó élőlények olyan kisebb vagy nagyobb (de lényegében egynemű!) csoportja, amelyben az egyes egyedek között fennáll a szabad párosodás lehetősége. A populációk genetikai megváltozása az evolúció alapja. ■ Fenotipus: valamely élőlény alaktani és élettani sajátságainak összessége, illetve az öröklött tulajdonságok és a környezet együttes hatására létrejött megjelenési alak. ■ Individuális: egyedi; egy meghatározott, önálló, külön létező egyénre jellemző. Bőrszin A bőrszint a bőrben található festékanyag, a melanin alakítja, mennyisége a környezeti és a genetikai tényezők függvénye. A negridekben dús a melaninszint, mivel erős ultraibolya-sugárzásban élnek, ez védi meg őket a sugárzástól. Az emberek elődei Afrikából származnak, valaha mindenki sötétbőrű volt. Magas volt az albínók száma (ma is a négerek között a legmagasabb az arányuk), a kivándorlók közül aztán kiválasztódtak a sötétebb bőrűek, és a világosabbak szaporodtak el. A mongoloidok pigmentje sárgásbarna, az ausztraloidoké sötét, az europidoké világos. Haj A legsötétebb és egyben a legvastagabb a mongoloidoké (kékesfekete), a negrideké és az ausztraloidoké sötétbarna, ez utóbbiaknál a szőke sem ritka. Az europidok nagy változatosságot mutatnak. Hajformában a négereké göndör, az ausztraloidoké hullámos, a mongoloidoké egyenes, az europidoké nagy változatosságot mutat. Arc- és testszőrzet, fogak A negrideké és a mongoloidoké gyenge. Az ausztraloidoké a legerősebb. Legerősebb testszőrzetű nép a Japán-szigetek r> északi részén és a Szahalin szigetén élő Ainu népcsoporté, az egész testfelületük szőrös. Europidoknál nagy a változatosság. A déli, mediterrán népek szőrösebbek, az irániak erősen szőrösek, még a körmük széle is. A lappidok foga a legkisebb, az ausztraloidoké a legnagyobb. A mongoloidokra és azok rokonaira a lapátfog jellemző, a magyaroknál is gyakori, ami a távoli rokonságunkat mutatja. Testmagasság A legmagasabbak a negridekhez tartozó nilotidok (átlag 2 méter), a legalacsonyabbak a szintén negridekhez tartozó pigmeusok. Európában a lappidok a legalacsonyabbak, a szintén Skandináviában és Észak-Európában elterjedt nordoidok pedig a legmagasabbak. A termetek nagyon sokat változtak rövid idő alatt, az egymást követő generációk egyre magasabbak. Alkat Negridekre általában a magas termet, a lineáris alkat, a hosszú végtagok, a rövid törzs jellemző. A mongoloidok alacsony termetűek, végtagjuk rövid, törzsük hosszú. A relativ ülőmagasság a törzs hosszát jelenti. Minél magasabb egy élőhelyen a hőmérséklet, úgy rövidül az ott élő emberek törzse. Őseink nyomában Az emberré válás során folyamatosan növekedett a testmagasság, nőtt az agy térfogata. Még fontosabb az agy külső rétegének, az agykéregnek a kialakulása, majd redőzötté válása, amellyel megnövekedett a felszíne. Az ember a társas érintkezés, együttműködés következtében kényszerült rá a beszédre, a kommunikációra, ez pedig a fogalomalkotásra, a fogalmak egyre finomabb megkülönböztetésére és kifejezésére, jelképek használatára, végső fokon egyre magasabb rendű gondolkodásra kényszerítette. E változások során Tanuljunk az ül SZÓ-vall s i a Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült, melyet a tavalyi nagy siker után országszerte 39 iskola 2500 magyar tanulója kap meg november 12-től december 21-ig. A polgári nevelés óra témája Szlovákia és a világ faji, nyelvi és vallási sokszínűsége. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kinál nektek, a tiz tematikus oldallal és a térképekkel pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának anyagi támogatásával valósul meg, az Emberi Szabadságjogok Védelmében elnevezésű dotációs program keretén belül. Ezen dokumentum tartalmáért kizárólag a Petit Academy Alapítvány felel. 4 A világ emberfajtáit feldolgozó térkép november 15-én jelenik meg. A következő tematikus oldalt november 20-án olvashatjátok, téma: A világ nyelvei. folyamatosan alakult át az emberi agy. A koponya szerkezete megváltozott, az agykoponya az arckoponyához képest nagyobb lett, a kiugró szemöldökeresz eltűnt, a fogak és az állkapocs - a főtt és sült étel miatt - kisebb lett, az áll hegyesebb. A beszéd igényéhez alkalmazkodott az arc felépítése, mely rendkívül mozgékonnyá vált (csak az ember tud sokféle arckifejezést mutatni), és átalakult a garat felépítése (boltozatos szájpadlás, rövidebb nyelv stb.), amely képes lett sokféle hang megformálására. Segítette a gondolkodás, az agy és az idegrendszer fejlődését a kéz szabaddá válása és az eszközkészítés is. Ennek a következménye a kéz átalakulása, a hüvelykujj szembefor- díthatósága a mutatóujjal, a finom fogásra és tapintásra alkalmas kézfej kialakulása. A hátsó (alsó) végtag, a lábfej a nagy súly egyensúlyozásához alkalmazkodott. Az embernél megszűnt az ivarzási ciklus, az év egészében képes lett a szaporodásra. Ezzel megnőtt az utódok száma és annak lehetősége, hogy több jó képességű egyed születik, vagyis felgyorsulhatott a természetes kiválasztódás. Eközben a terhesség ideje hét hónapról kilencre nőtt, az újszülöttek fejlettebbek, ellenállóbbak lettek. Elsősorban több idegsejtjük volt, ami azért fontos, mert az idegsejtek csak a születésig osztódnak, utána már nem. Jó, ha tudod! A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez erkölcsi, társadalmi és politikai különbségeket rendel, és az így létrehozott csoportok között — feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján - rangsort állít fel. Fajgyűlölet, amikor például külön rasszokba tartozó népcsoportokat a külsejük miatt ítélnek el. Az ősember rajzolni kezd A barlangrajzok vagy barlangfestmények az őskor művészetének a termékenység istennői mellett leghíresebb, legismertebb emlékei. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 27 ezer éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzők voltak. Az első barlangrajzokat a hires Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A tudósok előtt a kezdetektől nyilvánvaló volt az a tény, hogy a festményekkel díszített barlangokban sohasem laktak. A festmények alkotója az első feltételezések szerint a varázsló lehetett. Az őskori művészek a színeknek meglepően széles palettáját használták, s mindezt a környezetükben található anyagok segítségével hozták létre. Festékeik földfestékek voltak: okker, vörös föld, a mangán egyik oxidja, vasoxid és faszén adta a nyersanyagot, amelyet dörzsköveken finomra zúztak. Ezt a porfestéket különböző kötőanyaggal - zsiradékkal, vérrel - keverték. A festéket a legtöbb esetben a csupasz sziklafalra vitték fel, de az alapot olykor kalcittal vagy vékony sárréteggel vonták be. Bármilyen anyagot és technikát választottak is, a tárgyválasztás egységes volt: a vadászható állatok, gyapjas mamutok, barlangi medvék, barlangi oroszlánok, gyapjas orrszarvúk, lovak, bölények, rénszarvasok, kőszáli kecskék, ritkábban madarak és halak jelentek meg a festményeken. Nagyon ritkán ábrázoltak növényeket. Az embereket is csak elvétve, és az állatokhoz képest igen kezdetlegesen örökitették meg. Az oldalt összeállitotta: vhe jk Nadácia Petit Academy MP120697
