Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-10 / 260. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2012. NOVEMBER 10. Közélet 3 Az eurózóna bajban lévő tagországainak nyújtott hitelek visszafizetésének aránya 37-92% közé tehető Akár 600 millió eurót is veszíthet Szlovákia Pozsony. A 2008-ban kezdődött válság az eurózóna több tagországát is a padlóra küldte. Óriásira duzzadt államadósságuk kezelésére euró százmil- liárdokat használt fel az EU. Az Ineko gazdaság- kutató intézet 12 gazdasági és pénzügyi szakembert kérdezett meg, hogy mennyi esély van a pénz visszafizetésére. LAJOS P. JÁNOS Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap, az IMF eddig összesen mintegy 380 milliárd eurós összegben hitelezte az eurózóna legnagyobb bajban lévő országait. A válság kitörése után, 2010-ben két ideiglenes mentőövet hoztak létre, az egyik az unió összes országának megsegítését (EFSM), a másik (EFSF) kizárólag az eurózóna tagjainak megsegítését szolgálja. Ezek együttesen mintegy egymilliárd euró kezelésére voltak hivatottak - egy részét az IMF, a Nemzetközi Valutaalap biztosította. Ezek azonban megszűnnek majd az idén létrehozott tartós mechanizmus, az ESM beindulásával. Ez mintegy 700 milliárd eurós csomaggal rendelkezik. Szlovákia az EFSF-ben 1 százalékkal részesedik, az ESM-ben valamivel alacsonyabb mértékben, 0,82%-ban vállal szerepet. Az ESM azért kockázatosabb és költségesebb vállalkozás, mivel ebben nem csak kezességet kell vállalni, hanem készpénzt is be kell fizetni, Szlovákiának 659,2 millió eurót. Az eddigi támogatások Eddig három ország, Görögország, Portugália és Írország részesült uniós segítségben valamelyik támogatási mechanizmus igénybevételével. A legnagyobb összeget Görögország kapta, összesen 239 müli- árd eurós keretet hagytak jóvá számára, két csomagban. Az első csomagban Szlovákia nem vállalt szerepet, a 2010-es választások után a Radičová- kormány visszautasította, hogy a „felelődén” Görögországnak pénzt adjon, vagyis az első, 110 milliárd euró nagyságú görög csomag nem terheli Szlovákiát. A második görög csomag, valamint a Portugáliának és Írországnak nyújtott támogatás azonban már igen, ezek összköltsége közel 270 milliárd euró (ebből az IMF vállalt magára 68,5 milliárdot). Mennyit kapunk vissza Az Ineko elemzői szerint az ideiglenes csomagok megtérülése mintegy 70 százalékos lesz, de országonként jelentős eltérések várhatóak. Az Ineko által megszólított elemzők Írországot tartják a legjobb adósnak, sok szakértő szerint a neki nyújtott támogatást teljes egészében visszafizeti, az elemzők átlaga is azonban 92%, vagyis legfeljebb 8 százalékos veszteséggel valószínűsít. Görögország és Portugália már rosszabb adós, habár Portugália sokkal jobb Görögországnál. „Figyelembe véve Görögország magas államadósságát és gazdaságának növekedési ütemét, úgy vélem, hogy az első és a második csomag meghatározó részére keresztet A felmérés készítői 12 szakértőt kérdeztek meg Forrás: INEKO Görögország első pénzügyi segélycsomag (összesen 110 milliárd euró) 37% Görögország második segélycsomag (összesen 129 milliárd euró) 48% Írország összesen 62,7 milliárd euró 92% Portugália Spanyolország Szlovénia Ciprus .......................................................................W S’ — Ji .VESÉj összesen 78 milliárd euró v J. a várhatóan 100 milliard euro t ............................................ hivatalosan még nem kért hivatalosan még nem kért j 75% 79% 84% 59% Az ideiglenes mentőc v (EFSM és ESFS) mekkora részét fizetik vissza? 71% Az állandó mentőöv (ESM) mekkora részét fizetik vissza? 81% vethetünk” - állítja Peter Goliaš, az Ineko igazgatója. Az elemzők szerint Görögország az első csomagot 37, a másodikat 48 százalékban fizeti majd vissza, Portugália esetében pedig 75 százalékos megtérüléssel számolnak. Ha csak az eddig felhasznált mintegy 200 milliárd eurót - az IMF pénzét nem számolva - vesszük figyelembe, akkor Szlovákia kára a mintegy 1 százalékos részesedés, és 71 százalékos átlagos megtérülés esetén mintegy 580 millió euró lesz. Még több adós A lista viszont alighanem bővülni fog. Hónapok óta fenyeget, hogy Spanyolország is uniós mentőövet kér mintegy 100 milliárd euró értékben, és kisebb, néhány milliárdos támogatásra várhatóan igényt tart majd Ciprus és Szlovénia is. Ők a tartós mechanizmusból, az ESM-ből kapják majd a támogatást, ennek áüagos megtérülési szintjét 81 százalékra becsülik az elemzők. „Spanyolországra még hosszú út vár a krízis végéig, de a kölcsönének vissza nem fizetése komoly arculatvesztéssel járna az ország számára” - indokolja a spanyol kölcsön esetében előre- jelzett viszonylag alacsony, 21 százalékos veszteséget Michal Lehuta, a Trend Analyses elemzője. Úgy véli azonban, hogy ha az ESM-ből származó támogatás nem számít majd be az állam- adósságba, hanem Spanyolország esetében például csak a bankok tartozását növeli, akkor nagyobb lehet a veszteség aránya. Főleg abban az esetben, ha a kölcsönt a pénznyomda beindításából, nem pedig a tagországok befizetéseiből fedezik. Az eladósodott országok eurózónából való kizárását csak kevesen támogatják Segíteni kell, de feltételekkel ÚJ SZÓ-HÍR Nem a legjobb feltételeket szabja az El) A gazdasági szakértők nem bíznak az unióban Pozsony. Gazdasági és pénzügyi szakemberek szerint mindenképpen segítem kell a súlyos adósságválsággal küszködő országokat, sőt a megkérdezett 12 elemző fele úgy gondolja, hogy az eurózónán kívüli országoknak is hozzá kellene járulniuk a segítséghez. ,A segítségnyújtásból ki kellene vennie a részét az unió összes tagállamának, másrészt viszont a „bűnös” országoktól ideiglenesen meg kellene vonni a szavazati jogot az unió egyes testületéiben - véli Marek Senkovič, a Slovnaft gazdasági tanácsadója. - Az eurózóna szétesése érezhető veszteséggel járna az unió minden tagja számára, tehát azok számára is, akik -egyelőre még megőrizték nemzeti fizető- eszközüket.” Azt egyetlen elemző sem tartaná megfelelőnek, ha az eladósodott államok feltétel nélkül jutnának pénzügyi támogatáshoz. Az elemzők többsége két fontos feltételt szabna: a közkiadások csökkentését (23%) és a strukturális reformok megvalósítását (33%). A reformok alatt értik a munkatörvénykönyv liberalizálását, a nyugdíjkorhatár emelését, az egészségügy egy részének fizetőssé tételét vagy különböző díjak bevezetését, részleges tandíj bevezetését és a közbeszerzések átláthatóságának növelését, szigorítását. Viszonylag sokan, 14 százalékuk javasolja az állami vagyon privatizálását is. „Az unió minden tagállamának érdekében meg kell előzni az ellenőrizetlen csődöt, és biztosítani kell, hogy a közkiadások a jövőben szigorú kontroll alatt legyenek” - véli Peter Goliáš, az INEKO igazgatója. - A válság megoldása ezért a reformok megvalósítását feltételül szabó pénzügyi segítség- nyújtás, ami jelentheti akár az ideiglenes önállóság elvesztését a költségvetés összeállítása terén a segítségért folyamodó országok esetében.” Vagyis a segítséget kérők állami költségvetését az unió valamelyik központi szerve hagyná jóvá. Az eurózónából való kizárást azonban nem tartja jó megoldásnak. „Minden segítségnyújtást a korábbi feltételek ellenőrzésének kell megelőznie, ha ezeket szubjektív okokból mulasztották el, akkor a támogatást fel kell függeszteni, de nem feltétlenül kell őket kizárni az eurózónából” - véli az INEKO igazgatója. Az eurózónából való kizárást a szakértők 19 százaléka támogatja. „Nem valós kizárást értek ez alatt, inkább önkéntes távozást, mivel nem képesek teljesíteni a megkövetelt reformintézkedéseket - véli Viliam Páleník, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) munkatársa. - A kilépést azonban egyszeri jelentős pénzügyi támogatásnak kellene kísérnie az eurózónán kívüli élet megkezdésének fedezéséhez.” Páleník elképzelhetőnek tart más megoldást is. „Elképzelhető még a fiskális devalváció, vagyis a közvetlen adók jelentős csökkentése, és az így kiesett bevételnek a közvetett adókkal, vagyis az áfával való helyettesítése, a megoldásnak pénzügyi szempontból neutrálisnak kell lennie” - véli a SAV munkatársa. Szerinte ezzel biztosítható a hazai gyártók konkurenciaképessége, vagyis hasonló hatás érhető el, mint a nemzeti pénznem devalvációjával. Ez természetesen magas inflációt geijesztene az adott országban, és az áfa jelentős emelése komoly terheket róna a lakosságra, (lpj) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Ineko által megszólított szakértők kis része bízik csak abban, hogy az Európai Unió a legszükségesebb feltételekkel nyújt majd támogatást az eurózóna bajbajutott tagországai számára. Mindössze 15 százalékuk véli csak úgy, hogy a szükséges strukturális reformokat kikényszeríti majd az adott országokból. Úgy vélik, hogy az uniós intézkedések egyfajta mixet jelentenek majd, mindenből egy kicsit, ami nem biztos, hogy valóban segít majd az országokon. A kiadások csökkentése mindenképpen szerepel majd ebben, és megvalósulnak reformok is, de az unió növelni fogja az alkalmazottak terheit, a közvetett adókat és a vagyonadókat is. Ugyancsak viszonylag komoly esélyt látnak arra, hogy a nő majd az unió központi befolyása a megengedettnél magasabb államháztartási hiánnyal küzdő országok esetében, és magas esélyt adnak a bankunió létrehozásának is. Ezzel szemben az állami vagyon privatizációját nem hajtják majd végre a megfelelő mértékben. Marek Senkovič, a Slovnaft gazdasági elemzője úgy véli, hogy az eurót mindenképpen meg kellene őrizni. „Ez egy jó elképzelés, amely mintegy 500 millió európai polgárt tud összekapcsolni a vüág legerősebb és legbefolyásosabb blokkjában” - véli. Szerinte az államok közti regionális különbségek sem jelentenek valódi nehézséget. „Különbségek mindig voltak, és lesznek is, ahogyan például különbség van Pozsony és Kelet-Szlovákia között, ennek ellenére egy pénznemmel fizetett mindkét régió” - véli az elemző. Szerinte az Európai Központi Bank közvetítésével nyújtott támogatásokat azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor a piaci összeomlás vagy a bankközi kölcsönök leállása fenyeget, illetve amikor hatalmas mértékben emelkedik az államkötvények hozama. (lpj) Kizárják-e a csődközeli országokat az eurózónából Kizárás az eurózónából 19% Maradjanak, de nem kapnak segítséget 13% Maradjanak, de a segítség feltétele a strukturális reformok megvalósítása 48% Maradjanak, feltétel nélküli segítségnyújtással 0% Maradjanak, a problémát oldja meg az EKB (pl. infláció) 10% Maradjanak, a problémát oldja meg az EKB a részvények bevonásával 9% Forrás: INEKO
