Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-09 / 259. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 9. www.ujszo.com ■UH Aszad otthon akar meghalni Bejrut. Nem hagyja el országát Bassár el-Aszad. A szíriai államfő erről a Russia Today orosz televízió arab nyelvű adásának nyilatkozott, hangoztatva: ő nem a Nyugat bábja, Szíriában kíván élni és ott akar meghalni. Egyben óva intett egy országa elleni külföldi beavatkozás nemzetközi következményeitől. (MTI) NATO-rakétát akar Ankara Ankara. Törökország fenntartja magának a jogot bármilyen fegyver beszerzéséhez annak érdekében, hogy biztosítsa a védelmét mindenfajta szíriai fenyegetéssel szemben. Abdullah Gül török elnök akkor beszélt erről, amikor újságírók Patriot típusú föld-levegő és légvédelmi rakéták esetleges törökországi telepítéséről, a NATO és Törökország között folyó tárgyalásokról kérdezték. A Vöröskereszt közölte: bár folyamatosan növeli tevékenységét Szíriában, képtelen lépést tartani a helyzet romlásával, egyre több a sebesült, növekedett a válságterület. (MTI) Tizenéves önégetők Peking. Egy 15 éves szerzetes és két 16 éves társa, valamint egy tibeti nő gyújtotta fel magát egyetlen nap alatt. A szerdai esetekről a Free Tibet szervezet tegnap számolt be. Tegnap két újabb eset történt, így 48 órán belül hatra nőtt az önégetők száma. 2011 márciusa óta több tucat tibeti követett el öngyilkosságot hasonló módon, s több mint kétharmaduk volt 25 évnél fiatalabb. A jogvédő és emigráns szervezetek azt állítják, az önégetések tiltakozások a kínai uralom és a vallásszabadság korlátozása ellen. (MTI) Sok civilt öltek meg Kabul. Pokolgépes merényletekben 18 ember - köztük tíz civil - halt meg tegnap Afganisztánban. Az áldozatokkal - egy lakodalomba tartottak a dél-afganisztáni Hilmend tartományban - egy út szélén elhelyezett robbanószerkezet végzett. A sérültek között 7 gyerek van. Kandahárban egy öngyilkos merénylő egy rendőrségi torlasz előtt három rendőrt ölt meg. Lagmán tartományban egy pokolgép öt afgán katonát ölt meg. (MTI) Peking határozottan elutasítja a nyugati politikai rendszert - betiltották még a sárkányeregetést is Fiatalítás a kínai csúcsvezetésben Hu Csin-tao beszédét annak is hallgatnia kellett, aki nem akarta (SITA/AP-felvétel) Nukleáris rakétákat telepíthet tengeralattjárókra Peking. Elemzők szerint a kínai felső vezetés megosztott, két frakció csatázik a posztokért. Ezért is kíséri nagy figyelem a tegnap megnyílt, egyhetesre tervezett pártkongresz- szust, amelynek fő feladata, hogy végrehajtsa a Kínai Kommunista Párt és az állam élén tízévente esedékes generációváltást. ÖSSZEFOGLALÓ A nyitás előtt több ellenzékit letartóztattak, néhányukat házi őrizetbe helyezték. Közel másfél mülió önkéntes segít fenntartani a rendet. Sok utat lezártak, az utcai kereskedőknek be kellett zárniuk, és még sárkányt eregetni sem szabad. Pekingben hatalmas a biztonsági készültség. A KKP XVIII. kongresszusán meghatározzák Kína következő öt-tíz évének fejlődési irányát. A vörös zászlókkal feldíszített Népi Gyűlés Házában a KKP 82 mülió tagja által kiválasztott 2270 küldött egy héten át tanácskozik. Ami a nemzedékváltást illeti: biztosra vehető, hogy Hu Csin-tao jelenlegi pártfőtitkár, államfő helyére várhatóan Hszi Csin-ping, a központi bizottság titkárságának vezetője, alelnök kerül. Az új állami vezetők a parlament tavaszi ülésszakán foglalják el az államelnöki, házelnöki, kormányfői és népfrontelnöki pozíciót. A sajtó előre jelezte, a kongresszuson a leggyakrabban használt kifejezések közé fog tartozni a reform és a demokrácia. Ezt Hu Csin-tao tegnapi beszámolója is alátámasztotta. A főtitkár kijelentette: „Soha sem fogjuk lemásolni a nyugati politikai rendszert”, ugyanakkor hangsúlyozta, Kína folytatni fogja a politikai szerkezet reformját, a demokrácia kiszélesítését, amelynek része a demokratikus választás, a jogok és a szabadság biztosítása. „Az államhatalmat az embereknek kell gyakorolniuk” - húzta alá, amikor a demokrácia bővítésének programját pontokba szedve elmondta: tökéletesíteni kell a konzultációkra épülő demokratikus intézményrendszert, vagyis a civil szervezeteket is bevonó népfrontszerű kapcsolatokat és a közösségi szintű demokráciát, amivel a lakóközösségekre, a munkahelyi közösségekre, az önkormányzatokra utalt. A KKP mindezt a helyi pártszervek vezetésével képzeli el. Hu sokat beszélt a törvényesség betartásáról, a korrupció elleni határozott fellépés szükségességéről. A vezetőket szigorú önfegyelemre intette, és kilátásba helyezte családjuk és beosztottjaik szigorúbb ellenőrzését. A tiszta kormány kifejezést többször is használta. Hu egy többszintű tőkepiac megteremtését is előrevetítette, piaci alapú kamatokkal és árfolyamokkal, továbbá a nemzeti valuta konvertibilitásának elősegítését ígérte. Kínának aktív védelmi politikára van szüksége, (harc) készültségét ki kell terjesztenie. A hadseregnek képesnek kell lennie egy helyi háború megnyerésére az „információs korban”. „Kínát tengeri hatalommá kell tenni” - hangsúlyozta Hu. Tajvanra utalva hozzátette: a KKP továbbra is egyik legfontosabb céljának tekinti az ország újraegyesítését. (MTI,ú) Az Együtt 2014 a legerősebb ellenzéki erő Bajnaiék előretörése John Kerry vagy Susan Rice lehet Hillary Clinton külügyminiszter utódja A Sandy után hóvihar csapott le MTl-OSSZEFOGLALO Hóvihar New Yokban. Ismét evakuáltak, de ez már nem érintett akkora tömegeket, mint egy hete. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ New York/Washington. Miközben a kedden újraválasztott Barack Obama elnök egy nap szabadságot „vett ki”, hogy kipihenje a fáradalmakat, New Yorkra ismét lecsapott az időjárás. A sajtó a népszerű külügyminiszter, Hillary Clinton utódját keresi. Elérte a Nor'easter névre keresztelt lokális, hurrikánszerű vihar azokat a területeket, amelyek a legsúlyosabb csapást szenvedték egy héttel ezelőtt, a Sandy poszttrópusi hurrikán átvonulásakor. Az újabb vihar havat és szelet hozott az USA északkeleti részére. A hó - helyi idő szerint - szerda este kezdett esni, először Staten Islanden, majd Connecticut egyes részein, ahol húsz centiméternyi hó is hullott. Az újabb természeti csapást ismét rendkívüli intézkedések előzték meg, mivel a Sandy hurrikán után még mindig legalább hatszázezer háztartásban nincs áram, a hó és a fagyponthoz közeli hőmérséklet pedig komoly veszélyt jelent a hajléktalanoknak. A Sandy miatt kitelepített lakosok takarókkal és áramgenerátorokkal küzdenek a hideg ellen, miközben a Vöröskereszt a Sandy nagyjából 8500 áldozatát helyezte el sátrakban. Michael Bloomberg polgár- mester elrendelte, 24 órára zárják le a közparkokat és a metropolisz tengerpartjait, s bejelentette, ismét megpróbálják kiköltöztetni a legalacsonyabban fekvő területek lakosságát, igaz, az evakuálás ezúttal nem kötelező érvényű, és nem érint akkora tömegeket, mint a Sandy idején. Közben kipattant az első nagyobb Sandy-botrány is: Andrew Cuomo, New York állam kormányzója menesztette állásából a rendkívüli helyzetek hivatalának vezetőjét, Steven Kuhrt. Kiderült, miközben a Sandy után a kárelhárító csoportok éjt nappallá téve számolták fel a hurrikán okozta károkat, Kuhr „szívességet kért” a Suffolk megyei illetékesektől. Arra kérte őket, hogy küldjenek egy mentőbrigádot Long Island-i házához, és szállítsanak el egy kidőlt fát, amely eltorlaszolta a kocsifelhajtót. Obama elnök telefonon két- párti együttműködést kért a kongresszus vezetőitől az év hátralévő feladatainak, főleg a kiegyensúlyozott deficitcsökkentésnek a végrehajtásához - közölte a Fehér Ház. Hillary Clinton nem vállalja újabb négy évre a külügyminiszteri tisztséget. A média egy része szerint az a John Kerry szenátor léphet a helyére, aki 2004-ben elvesztette az elnökválasztást George W. Bushsal szemben. De állítólag versenyben van Susan Rice, az USA jelenlegi ENSZ-nagyköve- te is. A Kreml állítólag kiszivárogtatta: az oroszok Kerryt preferálják. (MTI, SITA, ú) Budapest. A Medián felmérése szerint az október 23-án megalakult Együtt 2014 mozgalom máris a legjelentősebb ellenzéki erővé vált. A HVG számára készített felmérés alapján az új csoportosulás megjelenése felbolygatta a pártok erőviszonyait. Ha csak az eddig is csatasorban álló pártokra lehetne szavazni, az október végi pártpreferenciák nem sokban térnének el a szeptemberiektől. Ha viszont a szavazócédulára felkerül az Együtt 2014 is, Bajnai Gordonék szervezete a teljes választókorú népesség 14 százalékának támogatására számíthat, ami a választani tudó biztos szavazók között 22 százaléknyi voksotjelent. Ezzel a Haza és Haladás Egyesület, a Müla Egyesület és a MaÖSSZEFOGLALÓ Prága. Egy nappal azután, hogy a Nečas-kabinet túléte a bizalmi szavazást, a cseh alsóház ismét jóváhagyta a társadalmi indulatokat kiváltó egyházi kárpótlási törvényt. A tervezetet korábban a szenátus elutasította, visszaadta a képviselőháznak, és bírálta Václav Klaus államfő is. Az éles szóváltások után tegnap hajnalban tartott szavazás idejére az ellenzéki képviselők elhagyták az ülésgyar Szolidaritás Mozgalom által létrehozott Együtt 2014 a legerősebb szervezet az ellenzéki oldalon. A Medián kutatása szerint a Fidesz 38, az Együtt 2014 22, a Jobbik 16, az MSZP 15, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció (DK) 3 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók között. Az összes megkérdezett közül a Fideszt 22, az Együtt 2014-et pedig-14 százalék választaná, a Jobbik és az MSZP támogatottsága 10-10 százalék, az LMP 3, míg a Gyurcsány Ferenc vezette DK1 százalékra számíthat. Az új ellenzéki formáció támogatóinak döntő része két forrásból származik: több mint négytizedük eredetileg az MSZP-t választotta volna, 36 százalékuk viszont ezt megelőzően egyik pártot sem támogatta. termet. Az egyházak visszakapnák a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 müliárd korona között lesz - állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára rúg. A törvény sorsa most az államfő kezében van. (MTI,ú) A kárpótlást a lakosság többsége ellenzi Fizetnének az egyházaknak Washington. Egy hivatalos amerikai bizottság szerint Kína két éven belül nukleáris rakétákat telepíthet tengeralattjáróira. Az eredeti atomhatalmak közül jelenleg csak Kína bővíti erőit ezen a téren, és rövidesen felszerelheti magát a nukleáris elrettentő erő harmadik elemével is. Rakétáit és bombázóit ugyanis már korábban ellátta atomtöltetekkel. Az üyen eszközök hadrendbe állításának nemcsak Kelet-Ázsiában lesznek súlyos következményei, hanem feszültség forrása lehet a két legerősebb gazdaság, az USA és Kína között is. (MTI)
