Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-04 / 229. szám, csütörtök

4 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 4. www.ujszo.com Aki ivott, semmilyen járművel ne közlekedjen Sörözgető biciklisek: tiltakozik a belügy Az összeférhetetlenségi törvény nemcsak a honatyákat, hanem a polgármestereket is érinti Jakabnak magyarázkodnia kell Jakab Elemér (balról) Andrej Hmčiarral és Bugár Bélával a parlamentben. Nagyráska polgármeste­re a Híd keleti erős emberének számít. (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aki alkoholt fo­gyasztott, semmilyen járművel ne közlekedjen, figyelmeztet a belügyminisztérium. A tárca el­lenzi a Híd törvénymódosító ja­vaslatát, amely megengedné a kerékpárosoknak, hogy 0,5 ez­reléknek megfelelő alkohollal a vérükben még biciklire ülhes­senek. A jogszabályt a parla­ment nemrég alkotmányos többségnek megfelelő szava­zatszámmal utalta második ol­vasatba. A belügy kikérte az or­voskamara, a pszichológuska­mara, a drogelvonó központ és a közlekedési pszichológusok szervezetének véleményét. Az álláspontok egybehangzóak: már nagyon alacsony véralko­holszint is jelentősen befolyá­solja a mozgáskoordinációt, a reakciókészséget és az informá­ciók feldolgozását, ami mind szükséges ahhoz, hogy az em­ber biztonságosan közlekedjen. A Híd javaslatával kapcsolatban megjegyzik: nem ajánlják, hogy az új törvény 0,3 ezreléknél magasabb véralkoholszintet engedjen meg a bicikliseknek. Véleményükszerinta0,21 ezre­lék alatti véralkoholszint jelen­téktelennek minősül. A rendőrség adatai szerint 2010 és 2012 között 50 száza­lékkal nőtt a kerékpárosokkal kapcsolatos közúti balesetek száma, és sok esetben éppen a biciklisek alkoholfogyasztása miatt. Ha a Híd javaslatát e hó­napban is megszavazza a par­lament, a jövőben a férfiak két liter radier vagy egy liter tízes sör, 3 dl fehérbor, esetleg 8 cl 40%-os tömény szeszesital fo­gyasztása után még kerékpárra ülhetnek. A nőknél a javaslat­ban szereplő 0,5 ezrelék 1,25 1 radiert, 6 dl tízes sört, 2 dl fe­hérbort vagy 5 cl töményét je­lent. (SITA, vps) Pozsony. Képviselőként és polgármesterként vál­lalkozott és feketén al­kalmazott munkásokat - állítja a Trend gazdasági hetilap. Jakab Elemér, az érintett hidas képviselő tagadja a vádakat. A munkafelügyelőség azt állítja, sosem jártak el­lenőrök Jakab cégében, feketemunkásokat tehát nem találhattak. MÓZES SZABOLCS Jakab Elemér 1996-ban ala­pította vállalkozását, az EMI Kft.-t, a cégjegyzék szerint 2011. április 28-áig volt az ügy­vezetője. Jakab emellett 2010 júniusától képviselő is volt, az összeférhetetlenségi törvény pedig kimondja: parlamenti képviselő nem lehet vállalat ügyvezetője (tulajdonosa igen). A képviselő lapunknak azt ál­lította, a hiba a rendszerben van: ő időben lemondott ügy­vezetői státusáról, ám ez későn jelent meg a cégjegyzékben. „2010. július 9-én tettem le a képviselői esküt, és 2010. július 12-én megtettem a törvény által előírt lépéseket, azóta nem va­gyok az EMI Kft. ügyvezetője. Ez a tény szerepel a Cégbíróság bejegyzésében is. A további kérdésekre szükség esetén a parlament megfelelő testületéi előtt fogok választ adni” - írta lapunknak küldött válaszában. Miroslav Beblavý, a parlament összeférhetetlenségi és mandá­tumvizsgáló bizottságának el­nöke már jelezte, kíváncsi lesz Jakab magyarázatára, ha pedig nem tartja kielégítőnek, a testü­let elé viszi az ügyet. Ha bebizo­nyosodna, hogy mulasztás tör­tént, a képviselő féléves bére bánná. Jakabnak nem csak a képvi­selői összeférhetetlenség miatt lehet problémája. Az összefér­hetetlenségi törvény ugyanis nemcsak a honatyáknak, ha­nem többek között a polgár- mestereknek is tiltja, hogy vál­lalkozást vezessenek. Jakab a nagymihályi járásbeli Nagyrás­ka polgármestere, 2010 júniu­sában is az volt. A képviselő másként értelmezi a törvényt, szerinte az ügyvezetői felada­tok ellátását a polgármesterek­nek nem tiltja a jogszabály. Az ügyben megkerestük Bu­gár Bélát, a Híd elnökét is. „Úgy tudom, hogy ő a törvény értel­mében leadta a dolgokat. Az, hogy ez mikor jelenik meg a cég­jegyzékben, egy dolog. Nem az újságok alapján fogok állást fog­lalni, hanem annak alapján, hogy Jakab Elemér milyen do­kumentumokat mutat be a bizottságnak” - mondta. Jakab a Híd keleti erős emberének számít. Az EMI Kft.-t most a képviselő felesége vezeti, tulaj­donosa továbbra is a polgár­mester-képviselő. A Trend információi szerint a képviselő amellett, hogy nem adta át időben cége vezetését, munkásai egy részével fiktív szerződéseket kötött, hivatalo­san a valósnál jóval kisebb bért adva, hogy kevesebb járulékot kelljen fizetnie. A hetilap sze­rint papíron 16,50 eurót kaptak 20 órányi földmunkáért, ám a valóságban három-négy mun­kás 200 eurón osztozott - ezt több forrás megerősítette a lap­nak. Jakabot ezzel kapcsolat­ban is megkerestük, azt mond­ta, csak írásban hajlandó vála­szolni kérdéseinkre, ám ez leg­hamarabb jövő héten lehetsé­ges, mivel addig szolgálati úton lesz. A munkafelügyelőség szó­vivője a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, „az adott cég­ben sosem folytattak ellenőr­zést bejelentés alapján”, így nem tudja sem igazolni, sem cá­folni a hetilap információit. Az EMI Kft. a Transpetrol ál­lami kőolajszállító vállalat megrendelésére végez föld­munkákat Kelet-Szlovákiában. A Transpetrol még 2005-ben kötött erről hosszú távú keret- szerződést Jakab vállalatával. Abban az időben a képviselő az MKP politikusa volt, a Trans- petrolt pedig a párt jelöltjei irányították. !Aár nagyon alacsony véralkoholszint is jelentősen befolyásolja a mozgáskoordinációt, állítják a szakemberek (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) A gyógyszertárláncok és a törzsvásárlói kedvezmények megszűnése a betegeknek nem, de a gyógyszerészeknek mindenképpen jó hír Szakmai szervezetek: felesleges az újabb „gyógyszerreform” LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Indokolatlan a gyógyszerpolitika módosítása, ahogyan azt a kormány múlt hé­ten pénteken elfogadta, derül ki több szakmai szervezet értéke­léséből is. A HPI egészségpoliti­kai intézet szerint a változások nem jelentik a tavaly elfogadott reform alapvető módosítását, a legnagyobb változásokat a Szlovák Gyógyszerészkamara lobbijának eredményeként fo­gadta el a kabinet. Nem indokolják a gyógyszer­politika módosítását a növekvő gyógyszerkiadások sem. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) sze­rint az utóbbi három évben (be­leértve ez év első félévét is) fo­kozatosan csökken vagy stagnál a gyógyszerkiadások összege - mind az egészségbiztosítók, mind a páciensek által fizetett árrész tekintetében. Az idei fél­éves kimutatás ugyan némi emelkedést mutat, de az NZCI adatai szerint a második negyedévben jelentős csökke­nés következett be minden mu­tató tekintetében. „Az egész­ségügyi minisztériumnak ezt úgy kellene értékelnie, hogy semmi szükség a törzsvásárlói kedvezmények megszüntetésé­re, sem pedig az árképzés mód­szerének megváltoztatására” - áll a Független Vélemények Fó­ruma (FNN) szervezet állásfog­lalásában. Az egészségügyi mi­nisztérium szerint a törzsvásár­lói kedvezmények indokolatla­nul növelik a gyógyszerfogyasz­tást, ám ez a már említett ada­tok fényében hamis állítás: mind a vényköteles, mind a re­cept nélkül kapható gyógysze­rek esetében 2010-től folyama­tosan csökken a fogyasztás. A hűségkártya anyagilag is elő­nyös volt a betegek számára, a sajtóban megjelent adatok alap­ján ugyanis például a Dr. Max fél év alatt 2 millió eurót fizetett vissza a betegeknek. Működik a gyógyszerészlobbi A HPI szerint a gyógyszertár­láncok szétverésének és a törzs- vásárlói kedvezmény betiltásá­nak a hátterében a gyógysze­részkamara lobbija áll. A hatás azonban a HPI szerint csak lát­szólagos lesz. „Már a működé­Nem nyelünk többet (MTI-felvétel) Gyógyszerkiadások Szlovákiában Vényre felírt gyógyszerek 2010 2011 2012.1. félév Csomagszám 94 436 512,47 90 631 741,01 73 420 122,64 Biztosítók árrésze 963 104 536,15 897 525 742,13 421 250 090,96 A páciens önrésze 162440 125,33 175 751 139,24 78 224 497,73 Vény nélkül kapható gyógyszerek 2010 2011 2012.1. félév Csomagszám 36 559 097,89 36040 358,93 17 463 131,60 A páciens önrésze 123 159 351,61 119 839 169,35 60 947 029,80 Forrás: NCZI sük tavalyi engedélyezése előtt is léteztek gyógyszertárláncok, a jogszabály csak legalizálta a helyzetet” - áll az Angelika Sza- layová és Tomáš Szalay által jegyzett dokumentumban. Úgy vélik, hogy a láncok működésé­nek tiltása sem hoz nagyobb változást, csak újra visszaáll a 2010-es, félillegális rendszer, vagyis nem lehet majd tudni, hogy egy-egy látszólag függet­len gyógyszertár valójában ki­nek a tulajdonában is van. Vakcináért újra a gyógyszertárba Január elsejétől a kötelező oltásokhoz használt vakcinát ismét a betegnek kell kiváltania a gyógyszertárban, majd elvin- nie az orvoshoz, aki beadja ezt. Az egészségügyi minisztérium szerint a jelenlegi rendszerben pénzügyi okokból gyakran kés­nek az oltások, mivel az orvo­soknak a biztosítók utólag fize­tik ki a készítményeket. Zuzana Zvolenská miniszter szerint a másik ok, hogy az orvosok nem rendelkeznek minden esetben a tároláshoz szükséges berende­zésekkel. A HPI szerint azonban az új módszer csak feleslegesen nehezíti a páciensek életét, hi­szen előbb el kell kérni a recep­tet az orvostól, majd a kiváltott gyógyszerrel újra vissza kell menni a rendelőbe, hogy az or­vos beadja a szert. Egyben ve­szélyes is lehet, hiszen a pácien­sek sok esetben nem tudják szakszerűen kezelni a vakcinát, miáltal az hatását veszítheti vagy akár káros hatása is lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents