Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-04 / 229. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 4. www.ujszo.com Kevesellte a szociális érzékenységet Lenártová távozik a Hídból Jelenleg nincs szükségük konfliktusra, stabil a helyzetük, egyikükre sem várnak választások Fico és Orbán egymásra talált (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Újabb párttisztségviselő intett búcsút a Hídnak. Renáta Lenártová, Kassa főpolgármester-helyettese tegnap sajtóközleményben tudatta döntését. A lapunkhoz eljuttatott tájékoztató szerint Lenártová elsősorban azért lép ki a Hídból, mert az letért az aktív együttműködés politikájának és a kisebbségek közötti megértés keresésének útjáról. „Véleményem szerint kis hangsúlyt kapnak a hagyományos értékek és a szociális érzékenység” - fogalmazott Lenártová. Szerinte a pártban a nők szerepe sincs megbecsülve - ezt bizonyítja a legutóbbi parlamenti választás eredménye, amikor is a párt egyetlen női jelöltje sem került a törvényhozásba. A pártközpont a sajtóból értesült Lenártová távozásáról. „Én is csak a hírek között olvastam” - mondta kérdésünkre Sólymos László, a párt alelnöke. Lenártová döntését nem kívánta kommentálni. Lenártová Kassa IV. kerületének járási pártszervezetét vezette, a 2010-es helyhatósági választásokon pedig a Smer és a Híd együttműködésének köszönhetően lett alpolgármester. A márciusi parlamenti választásokon a lista 19. helyéről indult, 3569 preferenciaszavazatot kapott. Az elmúlt két hétben Lenártová a második regionális párttisztségviselő, aki kilép a Híd- ból. A múlt szombati pártkongresszuson Pavol Letko trencséni megyei elnök „üzente meg” távozását. A Híd kormánypártként nagyon vonzó volt, sokan alighanem azért csatlakoztak, mert gyors hasznot reméltek a tagságtól - jegyezte meg Letko távozása kapcsán korábban Bu- gár Béla pártelnök, (mars, vps) Pozsony/Budapest. Késre menő küzdelem és állandó beszólogatás helyett barátság. Az év egyik legnagyobb politikai meglepetése eddig Robert Fico és Orbán Viktor kapcsolata, amely szinte idillinek mondható. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2012 tavasza előtt nem voltak jó véleménnyel egymásról. Robert Fico éveken keresztül szidta a Fideszt, szélsőséges pártnak nevezve. Orbán Viktorról is lesújtó véleménye volt, Szlovákia függetlenségét és területi épségét féltette tőle. Nem csoda, hogy elemzők Fico kormányra lépése esetén a szlovák-magyar kapcsolatok eldurvulásától tartottak. Ám látszólag ennek a fordítottja történik. A két miniszterelnök fél évvel a Smer kormányalakítása óta többször találkozott, kapcsolatuk pedig egyre barátságosabbnak tűnik. Kedden, a pilisszent- kereszti Szlovák Ház átadásán Fico nagyon szívélyesnek nevezte tárgyalásait magyar partnerével, Orbán pedig többször is megdicsérte szlovák kollégáját. Ha valakit ki kellene emelnie az uniós vezetők közül, aki hatékonyan kezeli a válságot, szerinte egyből Robert Fico nevejutna az eszébe. Kényes ügyek zárójelben Az idilli kép megértéséhez szükséges látni, hogy a két kormányfő kényes ügyekről nem tárgyal, illetve ha szóba kerülnek is megbeszéléseiken, utána nem ejtenek róluk szót. Mindketten a gazdasági témákra koncentrálnak, azokra, amelyekben nincs köztük vita. Elemzők szerint ez nem véletlen. Jelen helyzetben egyik félnek sincs szüksége arra, hogy ismét kiéleződjön a viszony a két ország között. „A Smer nacionalizmusa nem múlt el, most úgy tűnik, hogy Fi- cónak inkább csitítania kell a kádereket ezen a téren. A Smer tudatos döntést hozott a kampány elején: olyan konfliktusokat nem nyitnak meg, amelyekre nincs szükség. Ide tartozik a magyarkérdés is” - véli Ravasz Ábel politikai elemző. Orbán Viktornak sem hiányzik a „háborúskodás”., A magyar kormánynak nem érdeke, hogy újabb frontot nyisson, amikor van elég konfliktusos ügye a Áldott jószomszédi viszony külpolitikában” - mutat rá Juhász Attila, a budapesti Political Capital elemzője. Szerinte Orbán szeret Közép-Európa nevébenbeszélni. „Ennek része, hogy nem akar látványos konfliktust vállalni Szlovákiával” - véli Juhász. Sámuel Abrahám politológus, a BISLA (a Liberális Tudományok Nemzetközi Iskolája, Pozsony) rektora szerint jelenleg egyik félnek sem érdeke a konf- rontálódás. „Orbán Viktornak van elég baja otthon, legalább látszólagos szövetségesekre szüksége van” - magyarázta a szívélyes légkört a politológus. Nem tart örökké Az elemzők egyetértenek abban, hogy ez az állapot nem tart örökké. Ravasz Ábel szerint az, hogy meddig tart a béke, attól függ, mikor kezdi el a Smer saját közvélemény-kutatója mérni, hogy a nacionalista érzelmű szavazókra valaki nagyon ráhajtott. ,A két országban a kormányok úgy használják a nemzetpolitikai kérdéseket, mint kuktában a tetejét. Leeresztik a gőzt a belpolitikáról egy kis nem- zetpolitikával” - véli az elemző. Juhász Attila szerint az egyszerűsített honosítás bevezetésével és a választójog kiszélesítésével a legkeményebb döntéseken már túl van a magyar kormány. „Nem tartom valószínűnek, hogy feszültség legyen a közeljövőben a két ország között” - véli. Abrahám sem számít a közeljövőben a feszültség növekedésére. „Nehéz ezt előre jelezni, mindkét politikus eléggé kiszámíthatatlan és rendkívül populista, de jelenleg nincs szükségük konfliktusra, stabil a helyzetük, egyikükre sem várnak választások” - fejtegette Abrahám. Az elemzők, valamint a Híd és az MKP elnöke szerint is előbb- utóbb terítékre kerülnek a vitás témák. Csak az a kérdés, hogyan. „Ha előtárgyalják a kényes témákat, akkor a két kormányfő talán hajlandó lesz mindenről értekezni. Amúgy nem” - nyilatkozta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke, hozzátéve, a mi problémáinkat csak itt, Szlovákiában tudjukmegoldani. Berényi József, az MKP elnöke úgy tudja, vitás kérdések most is felmerültek a két kormányfő megbeszélésén, de a felek még egy esélyt akarnak adni a vegyes bizottságoknak, illetve a kettős állampolgárság ügyében nemrég felállított szakértői munkacsoportnak. „Utána a miniszterelnököknek vissza kell térniük ezekre a kérdésekre. Ezeket a témákat nem lehet hosszú távon elodázni” - mondta lapunknak Berényi. Szerinte egyik kérdés megoldása sem lehetetlen. „Csak a puszta a jóakarat hiányzik és a hozzáállás, természetesen a szlovák fél részéről”-véli. Jó ez nekünk? Ha már nem tudnak megegyezni a felek a vitás kérdésekben, jobb, ha legalább nem áll a bái a két ország között - vélik az elemzők., JK közelmúlt azt mutatja, hogy amikor Magyar- ország nagyon bekeményített, akkor sem sikerült sokat elérnie. A szlovákiai magyar közhangulat szempontjából jobb, ha nincs konfliktus” - mutat rá Ravasz Ábel. „Diplomáciai szempontból mindig jobbnak tartom ezt, mintha nagyon látványos ellentétekben keverednének” - véli Juhász Attila. (MSz, lpj) RÖVIDEN Pollák mindenkivel egyeztetne Pozsony. Egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat és az érintett nonprofit szervezeteket október 8-ára a parlamentbe Peter Pollák (OĽaNO), a múlt héten kinevezett romaügyi kormánybiztos. „Meg akarjuk hallgatni a pártok és a szervezetek képviselőinek a roma probléma megoldására vonatkozó elképzeléseit” -jelentette ld a biztos. Pollák a belügyminisztériummal közösen október 15-én akarja bemutatni saját, mintegy 100 pontos megoldási javaslatát. ígéri, hogy a program megvalósításhoz szükséges törvénymódosításokat a lehető leggyorsabban elfogadja a parlament. (SITA) Tiltakoznak a püspökök és a konzervatívok Megalakult a szexuális kisebbségek bizottsága UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. Tegnaptól a nem heteroszexuális személyekjoga- ival is foglalkozik egy kormány- bizottság. A kabinet ugyanis jóváhagyta, hogy a Kormány Emberjogi, Kisebbségi és Nemek Közti Egyenlőségért Felelős Tanácsa mellett létrejöjjön a leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok bizottsága mint állandó tanácsadó testület. A bizottság elnöke Tomáš Borec igazságügyi miniszter lesz. Az említett emberjogi tanács július 30-án tárgyalt az új testület létrehozásáról - a melegjogi szervezetek üdvözlik a gyors döntést. Szlovákia ugyanakkor egy kicsit elkésett vele, a legtöbb európai országban már létezik ilyen - állítja Martin Macko, a Másság Kezdeményezés munkatársa. „Végre ezeket a kisebbségeket is úgy kezeli az állam, mint a többi kisebbséget, amelyekkel megvitatja az őket érintő ügyeket” - szól a melegjogi szervezetek állásfoglalása. A Szlovák Katolikus Püspöki Kar és több konzervatív társulás tiltakozott a bizottság létrejötte miatt, ahogyan a KDH is. A Radičová-kormány tavaly már próbálkozott a bizottság létrehozásával, de néhány KDH-s és SDKÚ-s miniszter leszavazta a javaslatot. (SITA, vps) Fico a Beneš-dekrétumokról Budapest. A Beneš-dekrétumokat nem lehet megváltoztatni, de nem kell velük foglalkozni, jelentette ki Robert Fico miniszterelnök a Duna TV kérdésére. A dekrétumokkal kapcsolatos fejtegetésekkel foglalkozzanak inkább a vegyes bizottságok és a történészek, sokkal fontosabbak az emberek életét befolyásoló gazdasági kérdések, mondta Fico. (TASR) Az év első felében 4600 ellenőrzést tartott a munkafelügyelőség, jövőre többen és fokozottabban vizslatnák az illegális foglalkoztatást Már a kormány is elismerte: tart a feketemunka növekedésétől ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány növelni szeretné a munkafelügyelet ellenőreinek számát. Jozef Buri- an, a munka-, szociális és családügyi minisztérium államtitkára szerint a több ellenőrre azért lesz szükség, hogy minél nagyobb mértékben ki tudják szűrni a feketemunkát, amely a szociális biztosításról szóló törvény módosításával feltehetően növekedni fog. A kormány ezzel lényegében elismerte, hogy közelmúltban meghozott döntéseinek ez lesz az eredménye. Az, hogy a megbízási szerződés (dohoda) alapján dolgozóknak januártól járulékokat kell fizetniük, mégpedig ugyanolyan mértékben, mint az alkalmazottaknak, növeli feketemunkát - hiszen feltehetően sokan elállnak az ilyen szerződéstől, amely nem felel meg sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak. A munkavállaló csak akkor járna jobban, ha munkaadója januártól nem „szerződésre”, hanem alkalmazottként foglalkoztatná. Ebbe azonban a munkáltatók nagy része feltehetően nem fog belemenni, hiszen így fizetett szabadságot és egyéb juttatásokat, például étkezési hozzájárulást is biztosítania kellene a munka- vállalónak, betegség esetén táppénzt kellene fizetnie stb. Ezért igen nagy az esélye, hogy a megbízási szerződés mint munkavállalási forma radikálisan visszaszorul, ezzel együtt viszont bizonyos ágazatokban - például az eddig is problémás építőiparban - a feketemunka növekedni fog, vélik elemzők. Hasonló irányba hat az is, hogy januártól az egyéni vállalkozóknak az eddiginél jóval magasabb járulékokat kell fizetniük. Ha a kisvállalkozó ezt a bevételeiből nem tudja fedezni, akkor nagy valószínűséggel visszaadja iparengedélyét, és feketén fog dolgozni, esetleg jövő év elejétől a munkanélküliek számát gyarapítja. A kormány, ha nem mondja is ki egyértelműen, de valószínűleg tart ettől - ezért akarja növelni a munkafelügyelőség ellenőreinek számát. A tegnap elfogadott kormányjelentés szerint a munkafelügyelőség az év első felében 4600 ellenőrzést végzett, 142 esetben leplezett le illegális foglalkoztatást. Büntetésként összesen 315 ezer eurót rótt ki. (sán, TASR)
