Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-31 / 252. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 31. Vélemény és háttér 7 Janukovics nem formál igényt demokratikus választás megnyerésére, inkább a putyinizálódásra Ukrajna: keleti szél? Nyugatról nézve kevés jó hírt hoztak az ukrajnai parlamenti választások. A (még nem hivatalos) nyertes ismét az oroszbarát elnök, Viktor Janukovics nevéhez fűződő Régiók Pártja. RAVASZ ÁBEL A választások lebonyolítását a nemzetközi megfigyelők élesen kritizálták, elsősorban a kampány egyenlőtlensége és az enyhén szólva is zavaros pártfinanszírozás miatt, arról nem is beszélve, hogy az ellenzék vezérének számító Julija Timosenko már hónapok óta börtönben van. Az EBESZ megfigyelői a fentiek miatt a demokratizálódás folyamatának megfordulására figyelmeztetnek. Ezek alapján úgy tűnik, hogy legalábbis a közeljövőben leszűkül a tér mindennemű közeledésre Európa irányába, és sokkal inkább az orosz vonal erősödhet meg keleti szomszédunknál. Janukovics 2010 óta az ország elnöke, de korábban is döntő szerepe volt a politikai életben. Donyecki kormányzóként, majd miniszterelnökként a rossz emlékű Leonid Kucsma elnök köreihez tartozott, és 2004-ben csak azért nem sikerült átülnie az elnöki székbe, mert a Narancsos Forradalom során az utcára özönlő tüntetők a láthatóan elcsalt választás második körének megismétlésére kényszerítették a nomenklatúrát. A hatalomra kerülő Juscsenkó elnök azonban képtelen volt megragadni a történelmi lehetőséget, a korrupciós ügyeket és politikai bizonytalanságot kihasználva Janukovics 2010-ben egy szoros választáson - épp Timosenkót legyőzve - immár legitim módon válhatott az ország elnökévé. Az azóta eltelt időszak azt mutatja, hogy Janukovics tanult a rezsim 2004-es „hibájából”: Timosenkó bebörtönzése, a kampány aszimmetriája és a szavazat- számlálás körüli balhé mind arra utal, hogy az elnök nem formál igényt demokratikus választás megnyerésére, inkább az ország putyinizálása felé halad. Juscsenkó politikai örökségét azonban nem csupán Janukovics visszatérése jelenti, hanem a nacionalista Szabadság Párt térnyerése is. Ukrajna kulturálisan megosztott ország: a keleti régiók - mint a Janukovics hátországát jelentő Donyeck - jelentős orosz kisebbséggel rendelkeznek, és kulturálisan is inkább MoszkEgyetlen európai tendencia valósult meg maradéktalanul - ez pedig a szélsőjobb parlamenti térnyerése. va felé húznak, míg a nyugati országrész lakossága inkább az oroszoktól való eltávolodásra és az ukrán nacionalizmusra vevő. Ezt a tendenciát a választási eredmények is mutatják: a demokratikus választásokon Nyugat-Ukrajnákan mindig Juscsenkó és Timosenkó volt a befutó, keleten pedig Janukovics. Az ország közepén, Kijevtől keletre élesen elválik egymástól a két régió. Juscsenkó a fent említett nyugat-ukrajnai nacionalista tendenciákat politikai nyereség reményében beemelte a fősodorba, és - a kommunista időkkel éles ellentétben - legitimmé tette azokat. Ennek a folyamatnak egyenes következménye az orosz- és zsidóellenes Szabadság Párt parlamentbe kerülése - most először. Rajtuk és Timosenkó pártján kívül a Juscsenkó- val szövetséges kommunisták, valamint a bokszvilágbajnok Vi- talij Klicskó újonnan alakult ellenzéki szövetsége, az UDAR („Ütés”) került még a parlamentbe. Az eredmények arra utalnak, hogy Ukrajna a2000-es évek elejének reményteljes időszaka után ismét távolodik Európától - nem feltétlenül a többség akaratának megfelelően. Cinikusan azt mondhatnám, hogy egyetlen európai tendencia valósuk meg maradéktalanul - ez pedig a szélsőjobb parlamenti térnyerése. Enélkül viszont azt hiszem, sokan meglettünk volna.- Szeretnék holnap kimenni a sírodhoz! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Meddőhányó VERES ISTVÁN Jézus szavaiban az a jó, hogy mindenki úgy értelmezi őket, ahogy akarja. Erről tanúskodik a tegnapi parlamenti vita is. Tegnap a melegek bejegyzett élettársi kapcsolata mellett kardoskodó Martin Poliačik (SaS) elsütött egy megjegyzést, mely szerint Jézus Krisztus biztosan megszavazná a vitatott javaslatot. Poliačik tudhatta volna, hogy ezzel felesleges vihart kavar a parlamentnek nevezett bűiben, de alighanem ez is volt a célja. Szépen neki is ment mindenki a KDH- tól az Egyszerű Embereken keresztül a Hídig. Hogy ne merje a szájára venni Jézus nevét, meg Uyenek. Szépen felvonultak nézeteikkel, amelyek arról szóltak, hogy miért nem szabad megengedni, hogy erkölcsi fertőbe taszítsa az országot a melegek élettársi kapcsolata. Igor Matovič még a meleg párok érzelmi világát is kielemezte. Biztosan ért hozzá. Nevetséges, hogy 2012-ben olyasmiket vágnak egymás fejéhez a politikusok, hogy ne vedd a szádra Jézus nevét, mert engem sértesz meg, és hasonlók. A hitvita mindenesetre nem a parlamentbe való. Elő sem kellett volna jönni ezzel a Jézus-témával. A bejegyzett élettársi kapcsolatok esete kicsit olyan, mint a kettős állampolgárság. Az ország lakosságának egy szűk körét érinti, a többiek meg csak csinálják körülötte a cirkuszt. Közben tudjuk, hogy azokat az országokat, amelyek megengedik a kettős állampolgárságot, vagy épp a melegek törvényesített kapcsolatát, nem öntötte el az özönvíz a törvények életbe lépésének napján. Mi rossz van abban, ha két nő vagy két férfi együtt él, és szeretnék, ha joguk lenne ahhoz, hogy örököljenek egymás után, vagy betegség esetén beengedjék őket egymáshoz a kórházba, mint a többi pár esetében. Ha már évek óta létezne törvény, amely megengedi, senkinek fel sem tűnne az egész. Ebben az egészben az a szomorú, hogy a képviselők mindezt egy olyan javaslat kapcsán csinálták, amelyről kezdettől fogva tudni lehetett, hogy nincs esélye. Meddő vita egy meddő igyekezet körül. A parlament tegnap egy meddőhányó volt. KOMMENTAR Állampolgárság eladó NAGY IVÁN ZSOLT Ha léteznek a világon (márpedig léteznek) az adóparadicsomok, akkor Magyarország valami egészen újjal áll elő: állampolgárság-paradicsommal. Magyarország nyilvánvalóan a legtöbbet akarja kihozni abból, hogy tagja az Európai Uniónak. Ami feltétlenül helyes gondolat, az EU nemcsak egy értékközösség, hanem a tagállamok érdekeit is szolgálja. Legfeljebb az kérdés, hogy ki mit tud kihozni belőle. Vannak például olyanok, akik fejlesztenek, mások a vámmentes övezet kínálta lehetőségekkel élnek, ismét mások boldogok attól, hogy a közösség - szintén érdekeit szem előtt tartva - megmenti a gazdaságát. Mindez a magyarok esetében kicsit másképpen néz ki. Magyarország ugyanis uniós tagságát alapvetően nem használni akarja, hanem kihasználni: minél több pénzt lenyúlni, mindezért azonban minél kevesebbet adni, sőt, lehetőleg semmit. Érdemes szemezgetni csöppet az utóbbi egy-két évben Magyarország ellen megfogalmazott bírálatokból: szembementünk az Európai Központi Bankkal, korlátoztuk a sajtó szabadságát, a bírákat alkotmányellenesen küldtük nyugdíjba, gazdasági elképzeléseink sorra buknak el a brüsszeli elemzéseknél, a frissen végzett diákok szabad európai munkavállalását (figyelem: európai alapelv) korlátoztuk, államilag irányított kartellezés érvényesül mind gyakrabban a mezőgazdaságban (és erre az államtitkár büszke is), és még hosszan-hosszan folytathatnánk. Ellenben: akarunk mindezért elismerést, tiszteletet, de mindenekelőtt pénzt - sokat. És csodálkozunk, ha kapnak görögök, románok, spanyolok, egyszóval mindenki, aki rosszul áll ugyan, de legalább az unió elveit tiszteli, mi azonban semmit. De megoldjuk: Magyarország kihozza a maximumot ebből az egész tagságból, és ha nincs más, eladja a lelkét: állampolgárság-paradicsom lesz. Két képviselő, egyikük az ország egyik legerősebb embere, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője azt javasolta, hogy 250 ezer eurónyi államkötvény megvásárlásával bárki lehessen magyar állampolgár. A célszemélyek nem is titkoltan a kínaiak, akiknek pénzük van, üzletelnének, Európában azonban itt-ott akadályokat gördítenek eléjük (nyilván nem véletlenül). Magyarország azonban - a Schengen-tag ugyebár, akiben meghíztak, és most őrzi Európa határait - ezután majd segít nekik kijátszani a közösségi szabályokat és nyilván saját partnereinket. Mindezt úgy, hogy közben turulszobrokat avatnak, zászlót lengetnek, és minden erről szól: mennyire értékes dolog magyarnak lenni. Na ja: 250 ezer euró. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Kétharmad és többpártrendszer Azok a magyarországi pártok akarják meghonosítani a többpártrendszert az erdélyi magyarság körében, amelyek Magyarországon „az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat” - idézte az RMDSZ volt elnökét, Markó Bélát a Szabadság című erdélyi lap.,Állandóan le akarják gyűrni a torkunkon a többpártrendszer gondolatát” - jelentette ki. Hozzátette: „a sok dicsekvés a kétharmados többséggel nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól”. Kizártnak tartja, hogy két magyar párt is bejuthat a román parlamentbe. „Egy is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét. Arról szó sincs, hogy kettő is bejusson” - jelentette ki Markó. Szerinte nem csak a szórványmegyékben kialakuló magyar-magyar választási verseny veszélyes a magyar képviseletre nézve. (Szabadság) Határon tül lenyúlt pénzek Hazafias rablás, szerb mü- liárdok Koszovóba, kevesek zsebeibe. A belgrádi kormány évi 300 millió euróval támogatja a Koszovóban élő szerb kisebbséget. A pénz azonban nem a valóban rászorulóknak jut, hanem néhány kiváltságos helyzetű embernek - írta a német hírügynökség belgrádi tudósítója. Hazafias rablás címmel többrészes dokumentumfilmet sugárzott a belgrádi B92 tv-adó. A film készítői azt firtatták, hová lett az a mintegy 3 milliárd euró, amellyel Szerbia az utóbbi 12 évben a koszovói szerbeket támogatta. A Koszovóban élő mintegy 200 ezer szerb gyakorlatilag semmit sem lát a pénzből: a támogatás túlnyomó részét kiváltságosok szűk csoportja vágja zsebre - olyanok, akik ráadásul a szerhek által gyűlölt pristinai kormánytól is pénzt húznak. (Vajdaságma.info)
