Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-31 / 252. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Nem kell 10 nappal a rendezvény előtt jelenteni Megnyesegették a SOZA szárnyait Érzelmes vita a melegekről és sterilizálandó nőkről - hajbakaptak liberálisok és konzervatívok Ellenzéki hitvita a parlamentben Poliačik sajátos teológiai értelmezést prezentált (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Módosul a szerzői jogokról szóló törvény, így a szervezők decembertől már nem kötelesek 10 nappal a rendezvény kezdete előtt beje­lenteni a szerzői jogvédő szer­vezetnek (SOZA) a lejátszásra kerülő szerzemények listáját. Néhány smeres képviselő utó­lagos indítványa értelmében (amelyet ma a kormány is tár­gyal) ezt megtehetik akár egy nappal a rendezvény előtt is. Fel kell tüntetni az elhangzó szerzemények szerzőit, bár ez sok esetben nem meghatároz­ható. A módosítást a kulturális minisztérium azért tartotta fontosnak, mert nyár elején a SOZA Pohorelá és Heľpa községek önkormányzatától pénzt követelt, amiért nem je­lentették be a rendezvényüket, amelyen állí­tólag csak népdalok hangzot­tak el. A kulturális miniszté­rium 2015-re egy teljesen új szerzői jogi törvényt ígér. Az említett kisebb módosítá­sok nem sokat változtatnak az eddigi helyzeten, állítja Dusík Anikó, a SOZA ellenőrző taná­csának elnöke. „A szervezők valószínűleg szerző nélküli da­lokként jelölik majd meg a fel- használásra kerülő repertoárt” - véli Dusík Anikó. Szerinte a hazai sajtó meglehetősen egy­oldalúan kezeli a SOZA ügyeit, holott a jogvédők hasonlóan működnek világszerte. Állítása szerint a SOZA eddig is rugal­masan állt az olyan esetekhez, amikor a szervezők valamilyen okból nem tudták időben elküldeni a repertoárt. „Aki kommunikált, annak nem lehe­tett oka panaszra” - mondta kérdésünkre Dusík. A múlt héten civilek tiltakoz­tak a kulturális minisztérium előtt, arra kérve Marek Maďa- ričot, hogy váltsa le a Vladimír Repéíket, a SOZA vezérigazga­tóját. A miniszter azt üzente, jogkörei ezt nem teszik lehetővé. A közeljövőben a tár­ca kidolgoz egy tájékoztatót, amelyből nyilvánvaló lesz, mi számít nyüvános, illetve jogdíjköteles rendezvénynek. (TASR, vps) Pozsony. Tegnap és tegnapelőtt is egymást osztották az ellenzéki pártok a parlamentben. Ha így folytatják, nem mélyül el egyhamar az együttműködés. A sme- resek közben csendben figyelték a párharcokat. MÓZES SZABOLCS Nők sterilizálása, regisztrált partnerség. Az SaS két terveze­tét egymás után tárgyalta a plé­num, a vita során sokszor úgy tűnt, a parlamentben csak az el­lenzék van jelen, melynek van egy liberális ellenzéke. A cirkusszá fajult vita még hétfőn kezdődött, szinte egész nap Lucia Nicholsonová javas­latáról tárgyaltak a képviselők. A liberális politikus ingyenessé akarta tenni a nők sterilizálását a negyedik szülés után - a javas­latot, melyet burkolt romaelle­nes éle miatt emberjogi szakértők is támadták, végül el­vetette a parlament. A terveze­tet főként az Egyszerű Emberek és a KDH képviselői ostorozták. ,A sterilizáció nem egy rossz ruhavétel vagy egy választás, ami négyévente ismétlődik. Itt már nem lehet véleményt változtatni” - mondta Ivan Uhliarik volt egészségügyi mi­niszter. „Ha a középkorban él­nénk, önök máglyára vetnének”- mondta a vitában Nicholso­nová, aki szerint a sterilizáció iránt nagy az érdeklődés, csak 300-500 eurós ára miatt keve­sen tudják megfizetni. Végül a képviselők többsége elutasítot­ta a tervezetet. Sterilek után melegek A sterilizáció körüli oda- mondogatás csak felvezetés volt a plénum tegnapi, a meleg párok regisztrált partneri viszonyának bevezetéséről szó­ló vitához. Itt még több - ismét csak ellenzéki - honatya kap­csolódott be a sárdobálásba. A biztosítékot Martin Poliačik (SaS) ütötte ki, aki szerint Jé­zus Krisztus is beleegyezne a meleg regisztrált partnerségbe, ha itt lenne (a vita leg- szaftosabb mondásait lásd ke­retes írásunkban). Az ellenzéki belvitát végül még tegnap sem sikerült lezárni, annyi volt a bejelentkező képviselő - pedig a Smer már korábban jelezte, a jobboldali pártokhoz hasonló­an nem támogatja a regisztrált partnerség bevezetését. A vita láttán úgy tűnt, mérföldes távolság választja el egymástól az SaS-t és az ellen­zék többi részét - kérdéses, ho­gyan fognak tudni dűlőre jutni a felek az ellenzéki WEĽMnnSEM Martin Poliačik (SaS): Ha Jézus Krisztus a plé- numban ülne, megsza­vazná a regisztrált partnerségről szóló törvényt. Richard Vašečka (OĽaNO): Martin, látom, hogy jobban értesz a sá­mánizmushoz, mint a ke­reszténységhez, maradj inkább annál! Bugár Béla (Híd): Tud­ja, mit csinálna Jézus Krisztus? Ostorhoz nyúl­na, ahogy egyszer a Biblia szerint már tette. Ön azt hiszi, Jézus támogatná az erkölcstelen viselkedést? Alojz Hlina (OĽaNO): Ezek egy kávéházi léhűtő butaságai. Valaki elolvas öt könyvet és azt hiszi, okos, mint a rádió. együttműködést érintő (pl. a közös államfőjelölt) kérdések­ben. Elemzők szerint Sulíkék most próbálnak olyan liberális témákon profilálódni, melye­ket kormányon hanyagoltak, mivel látják, az eurómentőöv ügyével nem sok választót le­het megszólítani. Korkedvezményes nyugdíjas ne dolgozzon Nyugdíjasok: munka korlátok között ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 2013 márciusától a korkedvezményes nyugdíja­sok már nem dolgozhatnak megbízási szerződés (dohoda) alapján, ugyanis a szociális biztosításról szóló törvény le­gutóbbi módosítása értelmé­ben nem lehet egyidejűleg ny­ugdíjból és szerződéses mun­kából is bevételhez jutni - közölte tegnap Ľudmila Grau- zelová, a Szociális Biztosító nyugdíj-biztosítási főosztályának illetékese. E lépés mintegy 5500 kor­kedvezményes nyugdíjast érint, „akik január folyamán levelet kapnak a biztosítótól, melyben arról tájékoztatjuk őket, hogy 2013. február 28-ig döntsék el, korkedvezményes nyugdíjra, vagy inkább a megbízási szerződés után folyósított összegre tartanak igényt” - ma­gyarázta Grauzelová. Á január­ban postázandó levél tartal­mazza a teendőket arra az eset­re is, ha az érintett inkább a szerződéses munkavállalás mellett dönt. Ez a korlátozás viszont nem vonatkozik az öregségi nyugdíjat kapókra, azok továbbra is dolgozhatnak megbízási szerződésre. (TASR) RÖVIDEN Sorkatonai szolgálatot terveznek Pozsony. Nem kizárt, a védelmi tárca ismét bevezeti a sorkatonai szolgálatot, igaz, önkéntes alapon. Erről Martin Glváč védelmi miniszter nyilatkozott azután, hogy Robert Fico miniszterelnök tartott ellenőrző napot a tárcánál. „Tudnunk kell, mire számíthatunk, hány embert hívhatunk be válsághelyzet esetén” - mondta Glváč. A smeres elképze­lés az ellenzéki KDH-nak is megtetszett, Pavol Abrhan, a párt frakcióvezetője szerint az önkéntes sorkatonai szolgálatból az országnak, s a polgároknak is csak előnye származna. „Pártunk még 2009-ben teijesztett a parlament elé ilyen ja­vaslatot, ám lesöpörték az asztalról” - mondta. (SITA) Dr. Max: ez államosítás Pozsony. Közvetett kisajátításnak nevezte a Dr. Max gyógyszertár-hálózat tulajdonosa a gyógyszertár-hálózatok törvény általi megszüntetését. A jogszabály a cég szerint arra kényszeríti az ágazatban vállalkozókat, hogy egyetlen patika kivételével a többit „leadják”, a parlament előtt lévő gyógyszertörvény módosító javaslata szerint ugyanis a gyógyszerész csak egy nyilvános patikát, illetve egy fiókját üzemeltetheti. A Dr. Max hálózatába országszerte 150 pati­katartozik. (TASR) Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék, ha a parlament elfogadja az egybiztosítós rendszert A KOZ-nak is vannak fenntartásai ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén a felek nem ju­tottak dűlőre az egyetlen egészségbiztosító kérdésében. A szakszervezetek (KOZ) tá­mogatták a kormány szándé­kát, viszont a munkaadók két szervezete ellenezte a három egészségbiztosító tervezett összevonását. „Az összevonást célzó kor­mányzati szándék nem garan­tálja a színvonalasabb egész­ségbiztosítást és az ágazat ha­tékonyabb finanszírozását, emellett feleslegesen teremt monopolhelyzetet az egész­ségbiztosítás piacán” - érvelt Martin Hošťák, a Munkaadók Országos Uniója (RÚZ) titkára. A munkaadói szövetségek szervezete (AZZZ) némileg megengedőbb, viszont csak akkor látná helyesnek az egy­biztosítós rendszer kialakítá­sát, ha az irányító és felügyelő szervezetében a háromoldalú érdekegyeztető tanács vala­mennyi oldalának képviselői helyet foglalnának. „Emellett az új intézmény rentabilitását maga az állam garantálná” - tette hozzá Pásztor László, az AZZZ képviselője, aki egyben a magánorvosok szövetségét is képviseli. A szakszervezetek némi fenntartással állnak ki a kor­mány elképzelése mellett. ,A projektnek van erős, és van gyenge oldala is. E megoldással hatékonyabban használnák ki a pénzügyi forrásokat, más­részt nem tudjuk, a magán­egészségbiztosítók kisajátítása mekkora összegbe kerül Szlo­vákia számára, az esetleges nemzetközi perekről nem is szólva” - foglalta össze kétsé­geit Miroslav Gazdík, a KOZ elnöke. Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszternek vi­szont nincsenek kétségei, sze­rinte minden rendben lesz. Ellenzik az egybiztosítós rendszert az ellenzéki pártok is. A KDH, a Híd és az SDKÚ tegnap közölték: ha a parla­ment elfogadja a törvény- tervezetet, a három párt al­kotmánybírósághoz fordul, mivel szerintük a jogszabály „valószínűleg alkotmányel­lenes”. Ján Figel, a KDH elnöke arra figyelmeztetett, hogy az egybiztosítós rendszerre való áttérés az államnak több százmillió eurójába kerülne, miközben az állami költség- vetés tartalékalapjába össze­sen 500 milliót hagyott jóvá a kormány. Az ellenzék szerint a monopolhelyzet a lehető leg­rosszabb helyzet, amiben egy intézmény működhet, gazda­sági szempontból pedig na­gyon helytelen döntés lenne megvásárolni a magánbiztosí­tók részesedését, mivel az erre fordított pénz soha nem térül meg. (sán, SITA) Példás egyetértés: mindenki rábólintott, mivel a kormánytöbbség engedett követeléseiből A Smer megerősítette parlamenti lehetőségeit ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kormánypárti-el­lenzéki egyetértést hozott a házszabályról szóló szavazás. A parlament 138-ból 137 támo­gató szavazattal fogadta el a törvény módosítását, melynek értelmében a jövőben a házelnök is javasolhatja, hogy a már folyó ülés programjába egy újabb pontot vegyenek fel. Eddig ezt legalább három parlamenti frakciónak kellett kérnie, a rendelkezés lényege az volt, hogy menet közben csak széles körű egyetértés alapján lehessen változtatni a programon. Az elmúlt húsz év­ben ez nem okozott fennaka­dást, hiszen a mindenkori kormánykoalíciót mindig lega­lább három párt alkotta. A je­lenlegi helyzetben, amikor egy megafrakció, a 83 képviselőt számláló Smer adja csak a többséget, ez nehézséget oko­zott a kormánynak. Helyen­ként ugyanis megtörténik, hogy valamilyen okból viszony­lag gyorsan - pár nap vagy hét alatt - át kell írni egy törvényt. A kabinet üyenkor gyorsított el­járásban tárgyalja a tervezetet, s így teijeszti be a parlamentbe, ám ha maradt volna a mostani szabályozás, az ellenzék sike­resen tudta volna blokkolni a kormánytöbbséget. A Smer eredetileg azt is a törvénybe szerette volna iktat­ni, hogy a parlament elnöke ja­vasolhassa a vita lerövidítését vagy berekesztését. Az ellenzék kérése miatt végül ez kimaradt a tervezetből. A vita lerövidítését általában a kormánytöbbség szokta kez­deményezni, megelőzendő, hogy az ellenzék időhúzási szándékkal hosszúra nyújtsa egy neki nagyon nem tetsző tervezet vitáját - az ellenzék­nek, mivel kisebbségben van, más esélye egyébként sincs a beadvány legalább részleges szabotálására. A vita megkurtí­tásáról vagy berekesztéséről továbbra is csak három frakció kérésére lehet szavazni. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents