Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-27 / 249. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN A világ legnagyobb könyvkiadója London. A Penguin és a Random House tulajdonosai a két kiadó összeolvadásáról tárgyalnak. Ha megvalósul, a világ legnagyobb kiadóvállalata jön létre. A világ hat nagy kiadója közé tartozó Penguin és Random House fúziójával keletkező csúcskiadó publikálná például az Egyesült Királyságban eladott könyvek 25 százalékát. Szerzőik közé tartozna Jamie Oliver sztárséf és E.L. James, A szürke ötven árnyalatának írója is. (MTI) Schwarzenegger ismét büntet Los Angeles. Arnold Schwarzenegger szerepet vállalt a legújabb Conan-filmben, amely 2014-ben lesz látható a mozikban. A filmsztár és kormányzó pályája elején két Conan- filmben szerepelt, majd átnyergelt a Terminátor-sorozatra. Az új Conan-folytatás a legendás viking harcos és király életének utolsó fénykorát mutatja be. Mint a producer hangsúlyozta: olyan filmet akar, amit valóban megéri elkészíteni, és méltó lesz az Oliver Stone forgatókönyvéből 1982-ben született Conan, a barbár című eredeti produkcióhoz, amelyet John Milius rendezett. „Az eredeti, ihletet adó film folytatásai nekem bugyutának tűntek. Ott Robert E. Howard mitológiája mellett Attila hun vezér legendája és nietzschei gondolatok is megjelentek. Akadtak, aki kifogásolták, hogy az első húsz percben Conan nem szólalt meg, de ez is hozzátartozott a saját életét irányító hős ábrázolásához. A mostani film abban az életkorban veszi fel Conan történetének fonalát, ahol Arnold Schwarzenegger tart, és fel is használjuk a sztoriban, hogy közben idősebb lett” - árulta el Fredrik Malmberg producer. (MTI) Cserna Szabó András felolvas és beszélget Csevej a gyomorról (is) AJÁNLÓ A Szlovák Nemzeti Galériában november 25-éig tekinthetők meg Robert Capa fotográfiái Csataterek pillanatai Amerikai katonák a romok között - háttérben a Viktória-szobor- ral; Troina, Szicília, 1943 augusztusa A partraszállás első hulláma; Normandia, Franciaország. 1944. június 6. (Robert Capa © International Center of Photography, New York; a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből) Pozsony. Október 30-án 18 órától Cserna Szabó András lesz a Csevej a Nappaliban című, havonta jelentkező irodalmi beszélgetéssorozat vendége a Pozsonyi Magyar Intézetben. A József Attila-díjas íróval Garajszki Margit cseveg Nagyhályog földrajzi koordinátáiról, gasztronómia és irodalom kapcsolatáról, valamint arról, hogy mikor zárul a Puszibolt és ki mérgezte meg a hajtűket. Cserna-Szabó András szerint „annyira azért nem jó az élet, mint amennyire reklámozzák”, ráadásul csak rövid ideig tart, ennek ellenére mindent megtesz azért, hogy a lehető legélvezetesebb legyen. Ennek legfőbb eszközei műveinek fő témája a testi szerelem és a kulináris élvezetek. Cserna-Szabó a „gyomortáji horizont” irodalmi magasságokba emelésével élvezetes és humoros novellák sorát alkotta meg. Az ezeket tartalmazó kötetek a szakmai elimserés mellett komoly köüzönségsikert is arattak, nagy szak (k) A „gasztro-irodalom"fenegyereke (Képarchívum) Robert Capa, a 20. századi haditudósító címmel nyílt kiállítás tegnap a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában. Az intézmény e nagyszabású fotóbemutatóval indítja téli kiállítási időszakát, s e tárlat egyben az idei Fotóhónap kiállítássorozatának egyik legrangosabb eseménye. TALLÓSl BÉLA A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből összeállított anyag Robert Capa legismertebb fotográfiáiból kínál 114 felvételből álló válogatást. Mint a tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón elhangzott, Capa fotográfiáiból a második legnagyobb kiállítást láthatja a szlovákiai közönség. A jelen tárlatot (teljedelemben és időben) megelőzte az átfogó magyarországi bemutató, vagyis a budapesti Luwig Múzeum tárlata, amely több vidéki helyszínre is eljutott. De Sanghajban és Bécsben is rendeztek már kiállítást a fotókból. Robert Capa a 20. század egyik legnagyobb fotográfusa. Friedmann Endre Ernő néven született Budapesten 1913. október 22-én. Az 1930-as évekből származnak első fényképei. 1933-ban Párizsba költözött, ahol összebarátkozott André Kertésszel, David Seymourral (Chim), és megismerkedett élete nagy szerelmével, az ugyancsak fotográfus Gerda Táróval. A spanyolországi polgárháborúban 1936-1937-ben készült felvételei már Robert Capa néven jelentek meg neves folyóiratokban. A fotók mellett a Capa felvételeit közlő korabeli folyóiratokból is láthat néhányat a pozsonyi közönség. 1939-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1941 és 1945 között a Life magazin fotóriportereként tudósított az európai hadszínterekről. Öt csatatéren járt és fotózott (a spanyol polgárháború, a japánok kínai inváziója, a második világháború hadszínterei, az első arab-izraeli háború és Indokína). „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” - vallotta, s ezzel az ismert mottóval invitálja a képek megtekintésére a közönséget a pozsonyi galéria is. S valóban közel volt... 1954-ben Vietnamban egy taposóakna ontotta ki az életét. És hogy az elért közelségből milyen képeket örökített meg, s hagyott hátra örökül, arról egyik barátja, a neves amerikai író, John Steinbeck olyan értelemben fogalmazott, hogy Capa életműve egy nemes szív tükre és a mérhetetlen együttérzés kifejezése (Steinbeck méltató szavai ott olvashatók Robert Capa vallomása mellett a pozsonyi kiállítás nyitófalán). A közelségről, mely számára oly fontos volt, a spanyol polgárháborúban elkapott nagy pillanat, A milicista halála című képe is sokat elárul. Ez a kép hozta meg számára a világhírt, s megtekinthető Pozsonyban is. A Szlovák Nemzeti Galériában rendezett tárlaton láthatunk Capa korai éveinek anyagából, a spanyol polgárháborús képekből, a második világháború frontjain készült felvételekből (például a normandiai partraszállás első hullámát megörökítő híres sorozatának darabjaiból), az indokínai háborúban készült képekből, vietnami és izraeli fotóiból, valamint a második világháború után Kelet-Európábán, pl. Budapesten fotózott felvételeiből. De portréiból, illetve hírességeket ábrázoló fotóiból (Ingrid Bergman, John Steinbeck, Pablo Picasso) is bekerült az anyagba egy kisebb összeállítás. A pozsonyi kiállítás kísérő- rendezvényeként bemutatják majd A mexikói bőrönd című másfél órás dokumentumfilmet, melyet Trisha Ziff rendező forgatott Robert Capa elveszettnek hitt bőröndje kalandos történetéről. Robert Capa, a német Gerda Taro és a lengyel David Seymour (Chim) spanyol polgárháborúban készített felvételeinek 4500 nega- tívját tartalmazó bőröndről van szó, amely kalandos utat tett meg, amíg a negatívokkal előkerült, kb. félévszázaddal eltűnése után. Mexikóinak pedig azért nevezik, mivel Mexikóban leltek rá. A film nemcsak a bőrönd titkát mutatja be, hanem mai véleményeket is közvetít a spanyol polgárháborúról. A mozgóképes dokumentumot több fesztiválon bemutatták már. Akik pedig behatóbban szeretnének megismerkedni a kiállítással, illetve a Capa-élet- művel, november 15-én 17 órától meghallgathatják a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, Füsi Éva előadását. A Szlovák Nemzeti Galéria kiállításának kurátorai: Bognár Katalin, Václav Macek, Baji Etelka és Lucia Almášiová. OTTHONUNK A NYELV A zöldmoha, a zöld tea és a többiek MISÁD KATALIN A színnevekkel alkotott jelzős kapcsolatok helyesírása gyakran okoz gondot nyelvi szerkesztőnek, tanárnak és diáknak egyaránt. A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához a közelmúltban több olyan kérdés érkezett, amelyben a zöld színnévvel létrehozott szókapcsolatok helyesírása iránt érdeklődtek a telefonálók. írásunkban éppen ezért megkíséreljük összefoglalni a színnévi jelzős szerkezetek írásmódjára vonatkozó szabályszerűségeket. Mivel a színnévi jelzős szerkezetek a minőségjelzős kapcsolatok csoportjába tartoznak, alapvető írásmódjuk a kü- lönírás: zöld csempe, zöld kabát, zöld pázsit stb. Különösen erős ez a tendencia, ha a kapcsolatot alkotó valamely vagy mindkét tag összetett szó: zöld színtest, halványzöld csésze, sötétzöld térdzokni stb. Ez utóbbi írásmódot erősíti a színárnyalatokat kifejező szavak írására vonatkozó szabály, mely szerint a melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknévvel, pl.: halványzöld, haragoszöld, kékeszöld, sötétzöld, világoszöld stb. Ha a színnévi minőségjelzős szókapcsolat egésze mást jelent, mint az előtag és az utótag jelentése, az összetétellé válást egybeírással jelöljük, pl.: zöldhatár (= az államhatárnak a határátkelőhelyeken kívüli, sokszor növényzettel borított, nem folyamatos őrzésű szakasza), zöldkártya (= 1. bevándorlási engedély az USA-ban, 2. Mo.-on igazolás, amely tanúsítja, hogy a jármű műszaki állapota megfelel a környezetvédelmi követelményeknek), zöldövezet (= várost körülvevő kertes, fás terület, a sajtónyelvben: kertes városrész), zöldszám (= ingyenesen hívható közérdekű telefonszám). A minőségjelzős szószerkezetek és összetételek között azonban nem mindig húzható éles határ, a növény- és állatnevek írását például bonyolult szaknyelvi külön- és egybeírási szabályok határozzák meg. A leglényegesebbeket a következőképpen lehet röviden összefoglalni: egybeírjuk a nemzetségneveket, valamint a faji jelző nélküli faj- és fajtaneveket, pl.: zöldbab, zöldborsó, zöldmoha, zöldpapagáj; kevés kivételtől eltekintve azonban különírjuk a melléknévi faji jelzős faj- és fajtaneveket, pl.: zöld bors, zöld tea, zöld leguán, zöld levelibéka. A zöldborsó (= kifejtőborsó) és a zöldmoha (= spórákkal szaporodó növények törzse) elnevezések tehát amellett, hogy zöld színű növényeket jelölnek, faj-, illetve fajtanevek is egyben. A zöld tea szókapcsolatban azonban a melléknévvel nem elsősorban a tea fajtájára, hanem a tealevelek és a belőlük készült főzet színére utalunk a szakemberek szerint, amely a tealevelek feldolgozásának következménye: az erjesztés nélkül, csak rövid ideig hervasztott tealevelek nem feketédnek meg, hanem zöldek maradnak, ennek köszönhető a zöld tea különleges aromája. A színnévi szerkezetek között vannak olyan jelentéssűrítő alakulatok is, amelyekben a színnevet főnévi előtag előzi meg. Az üyen - nyelvünkben termékenynek és gyakorinak mondható - szókapcsolatok általában hasonlító jelentéstartalmat hordoznak. Mivel összetételt alkotnak, alapvető írásmódjuk az egybeírás, pl.: almazöld, méregzöld, olajzöld, tengerzöld stb. A szakemberek számára természetesen nem elegendő a fenti kitekintés, nekik a részletes szabályozás ismeretére van szükségük. A következő szaknyelvi helyesírási szabályzatok közzétételével az ő munkájukat szeretnénk megkönnyíteni: A magyar állatnevek helyesírási szabályai (Folia Entomo- logica Hungarica - Rovartani Közlemények 55., 1994), Az állatfajtanevek helyesírása (Acta Ágraria Kaposváriensis 4., 1995), Növényneveink (Budapest: Mezőgazda Kiadó, 1998).
