Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-26 / 248. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 26. www.ujszo.com 2 Közélet A ma kezdődő országos konferencián a Kisebbségi minimumból következő konkrét feladatokat vitatja meg a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gömbölyödik a Kerekasztal, bővül a tagság A Kerekasztal nem párt, de politizál (Štefan Puškáš felvétele) Somorja. Egyre több hazai civil szervezetet tudhat maga mögött a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A ma kezdődő országos konferencián már a Kisebbségi minimumból következő konkrét lépésekre tesznekjavaslatot. VERES ISTVÁN Az idei 76 tagszervezet várhatóan továbbiakkal bővül, mondta kérdésünkre Tokár Géza. „Egyelőre 104-en jelentkeztek be” - árulta el a Kerekasztal szóvivője. Az emyőszervezet idén levezényelte a szlovákiai magyarság megmaradásához szükséges célokat összefoglaló kisebbségi minimum elfogadását aHídésazMKP által. Kellett egy harmadik játékos Erre a szerepre viszont a Kerékasztalt úgy kérték fel, emlékeztet Berényi József. Az MKP elnöke hozzáteszi, volt egy kétoldalú Híd-MKP találkozó a pozsonyi Csemadok-székházban, ahol az MKP kérte a harmadik fél bevonását. „Én ragaszkodtam hozzá, hogy hármas találkozó legyen, a Híd ezzel először nem is értett egyet - állítja Berényi. - A két párt korábbi találkozóival rossz tapasztalataink voltak, mert más-más információk mentek ki, és fél évig mindenki azt magyarázta, hogy hogyan gondolta.” Ami viszont szerinte is vitathatatlan, hogy a minimum szövegét a Kerekasztal munkatársai dolgozták ki. Hogy nélkülük megegyezett volna-e a két párt a minimumban, szerinte nehéz megtippelni. Már nem a minimumról, hanem a belőle következő konkrét célokról kellene beszélni a konferencián, mondta kérdésünkre Tokár Géza. „Ezeket mi lebontottuk konkrét feladatokra” - teszi hozzá. A Kerekasztal a jövőben sem kíván párttá alakulni, szögezte le néhány napja a Bumm.sk hírportálnak adott interjújában. Tag és tag közt is van különbség A Kerekasztal szakmai munkáját pozitívan értékeli Bugár Béla is. Egyben hozzáteszi, a Kerékasztal nem tekinthető a hazai politikai színtér szereplőjének. , A két párt pontosan ismeri a saját támogatottságát. De hogy egy civil szervezeteket tömörítő közösséget reálisan mennyien támogatnának, az kérdés” - mondta a Híd elnöke. Példaként említette azokat a Kerekasztal- tagszervezetekből érkező véleményeket, amelyek sérelmezik, hogy például a Kisebbségi minimum esetében nem kérte ki a véleményüket a szűk vezetés. A Kerékasztalba a tagszervezetek kétféle státusszal nyerhetnek felvételt - figyelmeztet ezzel kapcsolatban Tokár Géza. Az egyik csoportot azok alkotják, akik csak tagok akarnak lenni, de nem kívánnak ezzel pluszmunkát felvállalni. Ha egy tag- szervezet hajlandó munkát és időt fektetni abba, hogyhavonta eljárjon az egyeztető gyűlésekre, akkor kérheti a felvételét a koordinációs bizottságba. ,A Kisebbségi minimumot részletesen a koordinációs bizottság vitatta meg” - nyilatkozta lapunknak a szóvivő. Ebben jelenleg 14 szervezet képviselteti magát. Ma és holnap Megújuló szlovákiai magyar társadalom - Jövőkép, lehetőségek, célok címmel zajlik az emyőszervezet ötödik országos konferenciája Komáromban. Az előadásokon és beszámolókon szó lesz a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről, a Ki a magyar? című vitasorozatról, a tavalyi népszámlálásról és a Híd, valamint az MKP által is elfogadott Kisebbségi minimumról. Az előadók közt van Tóth János, a Selye János Egyetem rektora, Hunéík Péter pszichiáter, Ravasz Ábel szociológus, Gyurgyík László demográfus, Orosz Örs, a Kerékasztal ügyvezetője a népszámlálásról. A konferencia első napja nyilvános, szombaton a tagszervezetek sajtónyilvános plenáris üléselesz. RÖVIDEN Sertéshúst adtak el marhahúsként Kassa. Büntetőeljárást indított a rendőrség a fogyasztók megkárosításának gyanújával egy kassai cég ellen, mely október elsején 418,70 kiló állítólagos marhahúst adott el egy pozsonyi cégnek 5821,46 euróért. A kassai cég egy magyarországi cégtől szerezte be a húst, amely az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet vizsgálatai szerint ismeretlen vörös színezőanyaggal kezelt sertéshús volt. (mars) Bejegyezték Lipšic pártját Pozsony. Tegnap a belügyminisztérium bejegyezte Daniel Lipšic Új Többség nevű pártját. A KDH-ból néhány hónapja kilépett Jana Žitňanská parlamenti képviselővel együtt kilépő politikus elmondta, több mint 13 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és főleg Kassa, Eperjes és Zsolna megyékben találtak támogatókra. Nem jelentett a bejegyzésnél problémát az sem, hogy Nora Mojsejová nemrégiben állítólag saját, Szabad Szó Pártja nevet viselő politikai alakulatát átnevezte Új Többségre. Lipšic pártja az MVK közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi mérése alapján bejutott volna a parlamentbe. (TASR) A baromfitenyésztők is bírálják az üzletláncokat Keveset kapnak a csirkéért Az ANS alelnöke szerint a LOZ militáns szervezet Kórházak: a mindennapi működésre sincs pénz LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Az Orvosszakszervezet (LOZ) és az egészségügyi minisztérium ma folytatja a tavaly elfogadott Memorandum végrehajtásáról szóló tárgyalásokat, konkrétan az abban szereplő januári béremelésről tárgyalnak. Az egészségügyi minisztérium szerint nincs pénz az orvosok bérének januári emelésére. Hasonló értelemben nyilatkoznak a kórházak képviselői is. Az egészségbiztosítókkal folytatott októberi tárgyalásaik az gyógykezelések árának növelésére vonatkozóan kudarcba fulladtak. „Egyedül az Uniontól kaptunk bizonyos, nagyon alacsony emelést, már szinte a működésre sincs pénzünk, nemhogy béremelésre - mondta lapunknak Peter Ottinger, a Szlovákiai Kórházak Szövetségének (ANS) alelnöke. - Én is egyszerű orvosként dolgozom, a LOZ militáns tagjaitól eltérően megértem a kórházak helyzetét, tudom, hogy ha a kórház nem kap több pénzt az egészségbiztosítóktól, akkor nem tud bért emelni. A LOZ militáns szervezet, csak saját érdekeit nézi, de közben nem ők felelnek a kórházak működtetéséért, sem a betegek gyógyulásáért.” A kórházaknak március végéig van érvényes szerződésük a biztosítókkal, az új szerződési feltételekről januárban kezdik meg a tárgyalásokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovákiai Baromfiszövetség (ÚHS) illetékesei úgy vélik, hogy az üzletláncok a baromfihússal is nyerészkednek, mintegy 20 százalékos hasznuk van, míg maguk a tenyésztők maximálisan 1 százalékos haszonnal dolgoznak. Dániel Molnár, az ÚHS elnöke tegnapi sajtóértekezletén egyebek mellett rámutatott, hogy amíg 2006-ban az üzletláncok mintegy 4,3 százalékos haszonnal kínálták a baromfihúst, idén már csaknem 20%-ra szökött fel e mutató. ,A tenyésztők és a feldolgozók ráfizetéssel gazdálkodnak, ezzel szemben az üzletláncok jelentős mértékben nyerészkednek”-erősítette meg Molnár. így a baromfiágazat is hasonló cipőben jár, mint a tejtermelők, akik az idei év első negyedében még 30-31 centért tudták értékesíteni a tej literjét. Októberben a Rajo azonban már csak 28-29 centet fizet nekik egy liter tehéntejért, augusztusban pedig csak 25,5 cent volt a felvásárlási ár. A baromfitenyésztők elégedetlenek a hazai eredetű termékek arányával is az egyes kereskedelmi egységekben. A félzsíros tej literje áruházakban márkától függően átlagosan 50-90 cent között változik. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) felmérése szerint az üzletláncok szlovákiai eredetű árukínálata 47-67 százalékos. „Elsősorban a hazai termelőket lenne szükséges előnyben részesíteni” - fejtette ki Peter Benčurík, az SPPK elnökségének tagja. (SITA, sus) Leško: az Alkotmánybíróság döntései veszélyes precedenst teremtenek Az ellenzék szerint az új munkatörvénykönyv csökkenti az életszínvonalat Gašparovič mozgástere nőtt Richter: modern kódex született ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elemzők és alkotmányjogászok is egyetértenek abban, hogy az Alkotmánybíróság Jozef Centéš kinevezésével kapcsolatos határozata túl nagy kompetenciákat ad az államfőnek. Martin Giba jogász szerint a döntés egyik legnagyobb problémája hogy nem egyértelmű. „Csak abban fogalmaz egyértelműen, hogy az államfőnek döntenie kell. Minden más már eléggé ködös. Nem nevezi meg, hogy pontosan mikor, milyen esetben utasíthatja el a jelölt kinevezését, s ezzel jelentős mozgásteret biztosított az államfőnek” - mondta Giba. Meggyőződése, hogy az ügy még hónapokon át húzódhat, ugyanis ha Gašparovič elutasítja Čentéšt, akkor ő megfellebbezheti ezt a döntést. Arról nem is beszélve, hogy az Alkotmánybíróság még nem döntött Čentéš beadványáról, melyben azt nehezményezi, hogy az államfő megsértette alapvető jogait azáltal, hogy nem nevezte ki. Ivan Gašparovič köztársasági elnök egylőre még azt sem árulta el, hogy mikor dönt a főügyész kinevezéséről. Marián Leško elemző szerint az Alkotmánybíróság legutóbbi döntései veszélyes precedenst teremthetnek, ugyanis úgy tűnik, az államfőnek az eddiginél sokkal erősebb pozíciója lesz a politikai rendszerben. „Áz elnök, ha az ellenzék adná, egy sor helyzetben kellemetlenséget okozhatna a kormánynak. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében pl. a választások után azt mondhatná a hozzá kormányalakítási kérelemmel érkező politikusnak, hogy téged nem nevezlek ki, mert súlyos kétségeim vannak, hogy alkotmányos funkciódat úgy fogod-e ellátni, ahogy azt az alkotmány előírja. Ez a szerdai döntés következménye” - mondta az Új Szónak Leško. Szerinte már nem arról szól a történet, hogy az elnök köteles kinevezni, hanem hogy köteles kinevezni, hacsak nem talál valamüyen okot ennek az ellenkezőjére. „Ez pedig politikai értékelés. A politikában pedig nem probléma valamilyen súlyos okot találni valakinek a kinevezésére vagy ki nem nevezésére. Az elnök erős elnök lesz” - fűzte hozzá az elemző, (dem, Msz) SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Jóváhagyta a parlament a munkatörvénykönyv módosítását, januártól „visszatéri’ az első Fico-kormány alatt érvényes jogszabály. A módosítással egyetértenek a szakszervezetek, a munkadók szövetségei viszont ellenezték azt. A parlament egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem hagyott jóvá. „Ez is azt bizonyítja, hogy a Smer hamis színjátékot játszik, amikor azt állítja, kíváncsi az ellenzéki pártok véleményére. Az eredménye magasabb munkanélküliség, alacsonyabb életszínvonal lesz” - fogalmazott Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. Július Brocka (KDH) szerint Európában példa nélküli, amit a szlovák kormánypárt végrehajtott. „Négy- százezer munkanélküli megkapta az első karácsonyi ajándékát a kormánytól - egyre nehezebb lesz elhelyezkedniük” - fejtette ki Brocka. Ján Richter munkaügyi miniszter (Smer) úgy véli, modern munkajogi kódex született. „A törvénykönyv feladata elsősorban a munkavállalók védelme. Mi épp ezt értük el, egyensúlyt teremtettünk a munkavállalók és a munkaadók jogai között” - mondta Richter.
