Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-25 / 247. szám, csütörtök

14 Utazás ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 25. www.ujszo.com UTAZÁSI HÍREK Air France-sztrájk holnap A légitársaság közleménye szerint a munkatársait tömörítő egyik szakszervezet sztrájkot hirdetett holnapra, azaz októ­ber 26-ára. A légitársaság a közlemény szerint mindent meg­tesz, hogy csökkentse a sztrájk hatását, és mielőbb tájékoz­tassa az utasokat a várható változásokról. A légitársaság ok­tóber 26-án várhatóan minden utasát eljuttatja majd a kí­vánt úti céljára, de fennakadások várhatók lesznek még az elkövetkező napokon is. A légitársaság közvetlenül, telefo­non, SMS-ben, vagy e-mailen értesíti utasait. Új KLM járat Fukuokába 2013. április 3-tól a KL M új járatot indít Fukuokába. A KLM az első európai fuvarozó, mely közvetlen járatot biztosít Eu­rópa és Fukoaka között. Fuokoka - Tokió és Oszaka után - a harmadik olyan japán város, melyet a KLM összeköt Európá­val. Ezzel az új járattal a KLM már heti 21 járatot biztosít a 2013-as nyári menetrendtől Japán és Hollandia között, mely biztosan erősíti az egyébként is jó kereskedelmi kapcsolato­kat a két ország között. Több járat Budapest és Prága között Tíz új járatpárt állít menetrendbe október 28-tól a ČSA cseh nemzeti légitársaság a Prága-Budapest útvonalon. Ezzel a téli időszakban 21-ről 31-re nő a heti járatszám, ami másfélszeres bővítést jelent. A cseh légitársaság 64 il­letve 48 férőhelyes ATR 72-500, valamint ATR 42-500 tí­pusú gépei átlagosan naponta már 4-5 alkalommal teszik meg az utat a két főváros között. A járatszám növelése érthető: éppen idén ünnepelték Budapest és Prága légi összeköttetésének 75. évfordulóját, amit idén februárig közösen üzemeltetett a magyar és a cseh nemzeti légitár­saság, a Malév kiesésével azonban a ČSA egyedül maradt ezen a piacon. A Budapest és Prága közötti légi összeköt­tetés népszerűségét jól jelzi, hogy tavaly csaknem 150 ezer utas közlekedett ezen a vonalon - igaz, ennek kb. fe­lét korábban még a Malév adta. A cseh légitársaság gépe (Képarchívum) Nem jön Budapestre a Flydubai Nem indít repülőjáratot a magyar fővárosba a fapados mo­dellben működő légitársaság. Az AIRportal.hu-nak adott tájékoztatásuk szerint Budapest kiesik azon az 5 órás ha­tósugarukon, amellyel saját standardjaik szerint járatot tudnak üzemeltetni. A 2009 júniusa óta működő Flydu­bai jelen van Szerbia, Ukrajna és Oroszország fővárosai­nak repülőterein is, és folyamatosan keresi a lehetőséget útvonalhálózata bővítésére. A kelet-európai régiót kulcs- fontosságúnak tekintik, október 1-jén nyitottak járatot a román fővárosba. A légitársaság Boeing 737-800 típusú repülőgépei egyelőre heti háromszor: hétfőnként, szer­dánként és vasárnaponként közlekednek Bukarestbe. Október 18-ától Bulgária is felkerül útvonal-hálózati tér­képükre, ahonnan heti kétszer indul majd járat Dubaiba. A bejelentés azért érdekes, mert az Ománi Szultánság mellett, már Dubainak is van luxusszállodája Budapes­ten, miután az A1 Habtoor Group májusban 80 millió dollárért megvásárolta az ötcsillagos Le Meridien Buda­pest szállodát. Khalaf al-Habtoor üzletember akkor az év végére közvetlen légihidat jósolt a magyar főváros és Dubai között, (tpb, szí, hvg.hu) A légibalesetekben elhunytak harmada túlélhette volna a történteket, ha betart néhány szabályt Túlélési tippek légi utasoknak Bár a közhiedelemmel el­lentétben nem a repülő, hanem a vonat a legbiz­tonságosabb közlekedési eszköz, azért néha légi­balesetek is előfordul­nak. Jó hír, hogy ezek többsége túlélhető. Ül­jön a gép végébe, és tart­sa be a legfontosabb uta­sításokat! TANÁCS A turistaosztályon utazók élik túl a legnagyobb eséllyel a légi­katasztrófákat - idéz egy új ta­nulmányt az angol Daüy Te­legraph online kiadása. Egy tévéműsor kedvéért kamerák­kal, érzékelőkkel és töréstesz­tekhez használatos bábukkal pakoltak meg egy Boeing 727-es utasszállítót, és hagyták lezu­hanni a sivatagban, Mexikóban. A gépen bekövetkezett sérülé­sek mellett azt is figyelték, hogy a bábuk testhelyzete hogyan be­folyásolja a túlélés esélyeit. Az egyik bábut a veszélyhelyzetek­ben előírt előrehajló pózban, bekötött biztonsági övvel he­lyezték el. Egy másiknak ugyan szintén bekötötték az övét, de ülő helyzetben hagyták, egy harmadikat pedig teljesen sza­badon hagytak. A zuhanást elemezve arra ju­tottak, hogy a legelöl helyet fog­lalók, vagyis általában az első osztályon vagy business elásson utazók élik túl a legkisebb eséllyel a balesetet. Az első 11 sor ugyanis szabályosan lesza­kadt a gépről az ütközés követ­keztében. A szakértők szerint az első osztály utasainak egyike sem élte volna túl a zuhanást, míg a többi utas 78 százaléka nagy eséllyel maradt volna élet­ben. Ennek annál nagyobb volt a valószínűsége, minél közelebb ül valaki a gép hátuljához. Az utasok - vagyis a fedélze­ten elhelyezett bábuk - testhely­zetével kapcsolatban megállapí­tották, hogy aki be van kötve, és felveszi az előírt testhelyzetet is, nagy valószínűséggel nem szen­ved végzetes sérüléseket. A be­kötött, de egyenesen ülő utasok súlyos fejsérülést szenvedné­nek, akik pedig nincsenek be­kötve, biztosan meghalnak. A teszt megállapításai egybe­csengenek a Popular Mechanics című magazin 2007-es eredmé­nyeivel. A cikk szerzői az 1971 óta bekövetkezett légiszeren- csédenségek adatait elemezve azt találták, hogy a hátsó ülések a legbiztonságosabbak - itt a túlélés esélye 69 százalék, szemben a szárnynál levő ülések 56, illetve a gép elején levő szék­sorok 49 százalékos túlélési rá­táival. Persze a megfelelő ülőhely ki­választása nem minden. A Te­legraph egy korábbi cikkében felsorolta a legfontosabb teen­dőket probléma esetén. Jó tudni ugyanis, hogy bár néhány bal­esetet leheteüenség túlélni, a többség azonban nem üyen. Az amerikai kormány tanulmányá­nak adatai az 1993 és 2000 kö­zött bekövetkezett légikataszt­rófákkal kapcsolatban megálla­pították, hogy a balesetek össze­sen 53 487 utast és dolgozót érintettek, és 51 207-en, tehát több mint 90 százalékuk, túlélte a baleseteket. Sőt, a 26 legsúlyo­sabbnak ítélt esetben is volt túl­élő: az utasoknak és a személy­zetnek több mint fele megúszta. A tanulmány arra is rámutatott, hogy az elhunytak harmada túl­élhette volna a történteket, ha betart néhány fontos szabályt. Melyek ezek? Üljünk a legbiztonságosabb helyekre! Bár a Boeing honlapja szerint minden ülés ugyanolyan biztonságos, a fent említett teszt, és a Popular Mechanics magazin kutatása sem ezt tá­masztja alá. Ha tehetjük, vá­lasszunk a szárny mögött talál­ható helyek közül. Persze ez sem garantálja a biztos túlélést egy baleset esetén - olyan is előfor­dult már, hogy pont a legelöl ülőknek nem lett baja - statiszti­kailag mégis jóval több esélyünk van hátul. A túlélés kulcsa, hogy legyen egy tervünk vészhelyzet esetére, akár zuhan, akár kényszerleszál­lást hajt végre a gép, amin uta­zunk. Olvassuk el előre a bizton­sági utasításokat tartalmazó kár­tyát, és nézzük meg, hol vannak a legközelebbi vészkijáratok. Számoljuk meg a széksorokat az előttünk, és a mögöttünk lévő vészkijáratig - lehet, hogy baj esetén sötétben, vagy füstben kell majd megtennünk ezt az utat. Felszálláskor pedig tényleg min­dig figyeljünk oda az utaskísé­rőkre, akkor is, ha már ezerszer végighallgattuk a biztonsági be­mutatót. Sosem lehet tudni, hogy mikor üt be a baj, ésjó, ha azonnal tudjuk, mi a dolgunk. Pánikhely­zetben minden előfordulhat - például elfelejthetjük, hogy a mentőmellényt csak a gépen kí­vül szabad felfújnunk, ez pedig végzetes hiba lehet. Vegyük fel az előírt test­helyzetet! Az interneten kerin­genek olyan összeesküvés-elmé­letek, amik szerint a veszély- helyzet esetén előírt, elóregör- nyedő testhelyzet csak arra al­kalmas, hogy becsapódáskor el­törjön az emberek nyaka, így a halál gyors, és viszonylag fájda­lommentes. Mások ennyire nem paranoidok, viszont rámutat­nak, hogy a turistaosztályon esélytelen felvenni ezt a pozíci­ót, annyira közel van az előttünk lévő széksor, ezért aztán semmi értelme ezzel próbálkozni. Ezzel szemben a Telegraph által meg­kérdezett szakértő azt mondja, hogy igenis hasznos annyira összegörnyedni, amennyire csak tudunk, a lábunkat minél jobban behajlítva. így a törzsünk a lehető legala­csonyabbra kerül, és a széktámla megvédi a fejünket az utastér­ben repkedő rögzítetten tár­gyaktól - egy laptop például si­mán koponyatörést tud okozni - és a láb- és kéztörés esélyét is csökkenti ez a testhelyzet. Ez pedig az egyik legfontosabb do­log, hiszen ájultan vagy törött lábbal nem sok esélyünk tesz kimenekülni a gépből, ha az föl­det ért. A megfelelő testhelyzet mellett az is fontos, hogy a körü­löttünk lévő tárgyak se okozza­nak sérülést. A kézipoggyászo­kat helyezzük el az előttünk lévő szék alatt, ha pedig van a kezünk ügyében párna, védjük vele a fe­jünket. Távolítsunk el minden íróeszközt, éles tárgyat a köze­lünkből, a műfogsort, ékszert, szemüveget vegyük te magunk­ról - ezek is csak sérüléseket okozhatnak. Csatoljuk be a biztonsági öveket! Bár azt gondolnánk, ez a legegyszerűbb feladat, mégis rengetegen elmulasztják beköt­ni baj esetén a biztonsági övü­ket. Pedig nagyon fontos, hogy becsatoljuk magunkat, és húz­zuk a tehető legfeszesebbre az övét. A biztonsági öv egyébként turbulencia esetén is hasznos, előfordult már, hogy egy máskü­lönben eseménytelen járaton a nyakát törte valaki, aki nem volt becsatolva, és a plafonnak csa­pódott, amikor a gép egy légör­vényben hirtelen lesüllyedt. A legjobb, ha felszálláskor becsa­toljuk, és csak leszállás után csa­toljuk ki az övét. Ne fagyjunk le! Egy baleset után a gyorsaság ugyanolyan fontos tényező, mint az, hogy próbáljuk megőrizni a hidegvé­rünket. Persze ez nem azt jelen­ti, hogy nyugodtan üljünk tétle­nül a helyünkön. Sokakkal azonban mégis ez történik: le­fagynak, vagy sokkot kapnak az események hatására, és nem csinálnak semmit. A személyzet tagjaival ez éppúgy előfordul­hat, mint bármelyik rémült utas­sal. Ha kapunk utasítást, köves­sük, ha viszont a légiutas-kísé­rők nem tesznek semmit, mert ők is bepánikoltak, ne várjunk rájuk, cselekedjünk azonnal! Füst esetén takarjuk el az arcunkat! Ha a gépen tűz üt ki, azonnal vegyünk az arcunk elé egy zsebkendőt, vagy bármi más anyagot - például, a szék fejtám­láján lévő textilt, és nedvesítsük be bármivel, ami a kezünk ügyé­be kerül. Pár lélegzetnyi füst is elég ahhoz, hogy elveszítsük az eszméletünket, ezért cseleked­jünk a tehető leggyorsabban. Maradjunk talpon! Bár so­kan azt mondják, hogy egy füst­tel teli gépen érdemes a padló­hoz a tehető legközelebb, négy­kézláb közlekedni, ez nem jó öt­let. A gép padlóján eltaposhat­nak a menekülők, ránk eshetnek az elszabadult poggyászok, vagy más utasok. Tartsunk lent a fe­jünket, amennyire csak tudjuk, takarjuk el az orrunkat és szán­kat, de maradjunk két lábon. Ha a folyosón nincs hely a menekü­lésre, másszunkátaszékeken. Hagyjuk a fenébe az értéke­inket! Az emberek különös dol­gokat tudnak tenni stressz hatá­sára. Miután túléltek egy zuha­nást, képesek azzal vesztegetni az idejüket, hogy az értékeiket, és egyéb poggyászaikat keresik a gép fedélzetén. Ne törődjön ilyenkor semmivel, csak az életé­vel! Akezünkben szorongatott te­lefon, pénztárca vagy táska csak lelassít, és másokat is akadályoz. Nem beszélve arról, hogy ha nincs szabad kezünk, hogyan ta­karjuk el az arcunkat a füstben, vagy hogyan tesszük odébb az út­ban lévő dolgokat? De ne éljünk vissza az üres kezünk adta sza­badsággal - ne lökdösődjünk, gyorsabbak nem teszünk, csak még többbajt okozunk. Legyünk gyorsak! A földet érés után első két percben van a legtöbb esélyünk a túlélésre. Fi­gyeljünk nagyon a személyzet utasításaira, gyorsan menjünk a legközelebbi vészkijárathoz, bi­zonyosodjunk meg róla, hogy használható, és távolodjunk el a géptől olyan messzire, amennyi­re csak tudunk. Az, hogy segí­tünk-e az utastársainknak, vagy a saját bőrünket mentjük, már csak rajtunk áll. De valószínűleg csak vészhelyzetben derül majd ki, hogymirevagyunkképesek. (tr) Nem mindig szerencsés a landolás, előfordulhat, hogy a vízen landol a gép, mint a US Airways 1549-es járata 2009-ben (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents