Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-03 / 228. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 3. Kultúra 7 Erkel Hunyadi László című operájának főpróbájára a külhoni magyarok képviselőit is meghívták A Himnusz kétszer Ókovács Szilveszter koszorúzni készül (Képarchívum) Sikerült Kárpát-medencei összmagyar kulturális-művészeti ünneppé kerekíteni a Magyar Állami Operaház 129. évadja első bemutatójának főpróbáját. KISS PÉNTEK JÓZSEF Szeptember 28-án zártkörű főpróba keretében tekinthette meg a külhoni magyarság képviselete a Mindenki operája sorozat legújabb eseménye során Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját. Az előadásra gyülekező közönséget Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató fogadta. Az Erkel Ferenc szobrának megkoszorúzásával egybekötött ünnepség az Operaház színpadán folytatódott, ahol Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint Dr. Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége nevében köszöntötték a közönséget. Közben kenyereket adtak át egymásnak, ami minden tiszta szándéktól függetlenül kissé sutára sikeredett. Utána felhangzott a Himnusz, majd elkezdődött az előadás. A mából indító nyitókép után Ókovács Szilveszter, az egykori operaénekes, a Duna Televízió volt vezérigazgatója tavaly augusztus óta kormány- biztosként irányította az Operaházat, valamint ó felügyelt az Erkel Színház épületének felújítási munkálatainak előkészítésére. Megbízatását - más kormánybiztosokhoz hasonlóan - idén augusztus 31-i hatállyal vonták vissza, de az Emberi Erőforrás Minisztérifokozatosan a stilizált múltba kalauzolt közönség ugyancsak rácsodálkozhatott a repülőgépből hollóvá válás trükkjére, akárcsak a „jövő küldönceire”, akik fel-felbukkantak az előadás során. A minden mozzanatában a színházi hatásra törekvő és azt nagymértékben teljesítő produkció apró szépséghibája volt számomra, hogy Hunyadi László lefejezése után, amikor a zenemű is befejeződik, nem jelent meg ismét a ma kéuma már akkor is jelezte, Ókovács Szilveszter munkájára a jövőben is számítanak. A főigazgatót Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás-miniszter nevezte ki, de Orbán Viktor kormányfő a kinevezés napján közölte, hogy a tárcavezetőnek nem volt erre felhatalmazása. Az Operaház vezetése a kormányváltás óta meglehetősen problémás: a kulturális államtitkár 2010-ben Haranpe, illetve csak az egyenszürké- be öltöztetett statisztéria álldogált a kosztümösök háta mögött, ami kevésnek tűnt ahhoz, hogy a rendkívül expresszív nyitóképhez képest méltó lezárása legyen az előadásnak. Szűcs Gábor minden részletében átgondolt és letisztult, ugyanakkor korszerű rendezése mindenképpen a mű jelenkori színpadi életénekjavát szolgálja. A háromfelvonásos előadás egy harmincas évekbeli feldolgozó Gyula táncművészt kérte fel a dalszínházat vezető miniszteri biztosnak, de róla később kiderült, hogy felhatalmazása szintén nem hivatalos. Réthelyi Miklós ezután Horváth Ádám operaénekest nevezte ki miniszteri biztosnak, majd főigazgatónak, aki viszont két nap után mindkét funkciójáról lemondott. Az új főigazgatói pályázatot még nem írták ki. (juk) gozás alapján készült. A Rad- nay-Oláh-Nádasdi féle verzió sokkal feszesebb, a mai színházi igényeknek megfelelő változata az ősváltozatnak. Mértéktartóan rövid felvonásokkal és a színpadtechnika adta képi lehetőségek maximális kihasználásával. Kovács Gergely Csanád koreográfiája, a palotással bezárólag, minden részletében mértéktartóan elegáns, akárcsak Libor Katalin díszletei és Kárpáti Enikő kosztümjei. Ez utóbbiak mindenki számára követhető eklektikával segítik az egyes figurák történelmi áthallásait. Az előadást követően - a felvonásközi tapsrendek után - álló vastapssal jutalmazta á közönség a művészek kiváló előadását. Ekkor történt, hogy egy, az első sorban ülő, bajuszos és bátor néző leszólt a zenei árokba, hogy játsszák már el ismét a Himnuszt. Ez azonnal be is következett. Ez már sokkal feleme- lőbb volt, mint a nyitó-Himnusz. Együtt énekeltük a meghatottságtól fátyolos szemmel éneklő szereplőkkel. Problémás funkció? RÖVIDEN Kor-Zár koncert Pozsony. Ma este 8 órától a Kor-zár verséneklő együttes mutatja be Búcsú a holnapért című ötödik albumának anyagát az Ifjú Szivek Táncszínház székházában (Mostová 8.). „Költészetünk kiváló neves poétáinak jóvoltából valójában egy kimeríthetetlen kincstár, ünneplésre méltó mérhetetlen gazdagság, melyet őriznünk és ápolnunk kell ” - áll a zenekar honlapján. (juk) Grendel Lajos az MTA tagja lett Pozsony. Grendel Lajos Kossuth-díjas író a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, művészeti vonalon. Magyarország legmagasabb szintű tudományos testületének tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a testület közgyűlése választja, rendes, levelező, külső vagy tiszteletbeli taggá. A 70 évesnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt. A művészek tagságát 1949-ben megszüntették, csak nemrég változtatták meg ezt a döntést. Grendelt Temesi Ferenc író javasolta a testületbe. „Nagy örömmel fogadtam a hírt, boldog vagyok, hogy írói munkásságomat ilyen nagyra értékeli ez a rangos testület, illetve, hogy ismét maguk közé fogadták a szépírókat is” - mondta lapunknak Grendel Lajos, (juk) Ismeretlen Beatles-filmrészlet London. Korábban nem vetített Beatles-filmrészletet tett fel honlapjára egy brit művészeti portál. A felvétel falatozás közben mutatja a legendás zenekar tagjait az 1967-es Magical Mystery Tour című film forgatásának szünetében. A busszal utazó társaság betér egyjdfőzdébe, ahol sült halat és krumplit, azaz „fish and chips”-et eszik. The Space művészeti portálon látható képsorok a BBC új dokumentumfilmjének készítésekor kerültek elő. A szalagdarab annak idején a vágószoba padlóján landolt, most azonban kincset ér, és önálló rövidfilm született belőle, amely itt nézhető meg: http://thespace.org/items/e0001554. Pénteken lesz az ötvenedik évfordulója annak, hogy a Beatles első nagy sikerű kislemeze, a Love Me Do megjelent. (MTI/juk) Hesse-akvarellek kerültek elő Jeruzsálemben. A Nobel-díjas német író, Hermann Hesse akvarelljeire bukkantak az Izraeli Nemzeti Könyvtárban. A képeket az 1877 és 1962 között élt Hesse kézirataival és leveleivel együtt október 14-én, az író halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tartandó emlékesten mutatják be Jeruzsálemben. Az akvarelleket Stefan Litt német levéltáros fedezte fel néhány hónappal ezelőtt. Előkerültek többek között a Piktor átváltozásai című novella illusztrációi, amelyeket Hesse egy ismerősének küldött Jeruzsálembe. Az illusztrációkat 1943-ban átadták a könyvtárnak, de nyüvánvalóan nem katalogizálták azokat. Bemutatják azt az illusztrált verseskötetet is, amelyet Hesse 1927-ben a Bécsben született zsidó vallásfilozófusnak, Martin Bubemek és feleségének, Paulának ajánlott. (MTI) Feljegyzések Lin-csiről. „Minden mű, ami könyvtárainkban létezik, réges-régen megvolt már, mielőtt leírták volna" Az olvasóknak itt-ott majd használniuk kell a fejüket PUNTIGÁN JÓZSEF „Vej nagyúr egy réges-régi, csodálatosan szép teáscsészét őrzött a házában. Büszke is volt rá nagyon. Reggelente óvatosan szedte elő, s abból teázott egész álló nap. De még a legritkább és legfinomabb teafajták ízét is alig érezte, minduntalan csak a csészét bámulta elragadtatva. Úgy vette elő, majd úgy tette a helyére, mintha az élet múlna a mozdulatain. Mindig mindkét kezében tartotta, s halálra izgulta magát, nehogy rosszul lépjen és elejtse. De nem ejtette el soha. Egyetlen repedés, egyetlen csorba nem csúfította a csészét, makulátlan volt, akárha ebben a pillanatban került volna ki az isteni fazekas műhelyéből. Nahát pont ebből lett a baj. Vej nagyúr egy idő után úgy belefáradt a nagy vigyázásba, hogy teljesen kimerült tőle. Mire a teát kiöntötte, folyt róla a veríték. A csodás italt már nem is kívánta. Rosszkedvűen és gyorsan megitta, alig várta, hogy túllegyen rajta, és a csészéjét biztonságba helyezze. És ez így ismétlődött naponta ötször, minden egyes teaidőben.” Ha netán valakinek erről az jutna az eszébe, hogy mennyi mindenhez ragaszkodunk kitartással, s keserítjük meg vele napi életünket, akkor talán jó helyen járnak a gondolatai. A rövid részlet Lin-csi apát feljegyzéseiből való, a Hua-tó partján lévő kolostorban mondta el egy alkalommal szerzetestársainak, s ezt Su-la-ce szerzetes örökítette meg azok részére, akik hajlandóak még olvasni az írott szavakat. Tette ezt azután, hogy Lincsi-apát „Hszian-tung évének első holdhónapja tizedik napján (867. február 18.) a tanítványait szüntelenül ugató szalmakutyák kiadós szidalmazása után székében ülve a legérdemesebb Mester megigazította öltözetét, egyet-egyet legyintett a tíz égtáj felé s a végső nyugalomba távozott. És azután, hogy tamingi szerzetes- társai Jen-csao és Cun-csiang a tanítását, mint legértékesebbet, annak szavait, mint tört cserepeket összerakták az örökkévalóságnak. Ezután Su-La-Ce következett, aki többször elolvasva írástudó társai soványka munkáját, még mielőtt Mesterét követve ő is utoljára megigazít- tatta volna kérges, vén testén a szerzetesi öltözetét és a végső nyugalomba távozott, azokat jegyzetekké formálta, hogy később Sári László háromkötetes sorozatában a ma emberének tegye közzé az anyagot. Lin-csi apát reggeli beszélgetései és a Ifjú Lin-csi vándorlásai után a Lin-csire vonatkozó feljegyzések zátják a sort. ....régi-régi feljegyzések ezek, a novíciusi éveimet követő időben készültek, és sohasem állt szándékomban elétek tárni őket. Minden írásjegyet a magam okulására vetettem papírra, nem törekedtem sem tudós részletezésre, sem irodalmi fogalmazásokra. Lin-csitől tudhatjátok, hogy a nyelvi öltözet amúgy is csak rongyos-foltos ruhája a szellem alkotta műnek. Hogy pontosan értsétek mesteKELET VONZÁSÁBAN Losonc. Aki szeretne megismerkedni a Kelet titkaival, megtudni, ki Lin-csi, ki SU-LA-CE, milyen titkokat rejtenek magukban a közép-ázsiai romvárosok, az mindezekről hallhat a Kelet vonzásában című irodalmi esten, amely a losonci Lehár Kávéházban lesz október 5-én, 17 órától. A találkozó vendégei a budapesti Kelet Kiadó szerzői és munkatársai, Péczely Lajos ügyvezető, Sári László, a Kossuth-rádió irodalmi műsorainak szerkesztője, József Attila-díjas író, a Lin-Csi kötetek szerzője. Az est szervezője a Phoenix Lutetia Polgári Társulás, műsorvezető Szászi Zoltán, költő, újságíró, (punt) rém és szerény tanítványa mondatait, itt-ott majd használnotok kell a fejeteket” -írja. A bevezető idézet csak egy a sok tanulságos feljegyzés közül. Többet nem idézek, mert akkor nem lenne miért kézbe venni ezt a könyvet. Márpedig érdemes! Főleg azért, mert: „Az írások legfőbb titka, szerzetesek, hogy semmi köze a szerzőkhöz... Minden mű, ami könyvtárainkban létezik, réges-régen megvolt már, mielőtt leírták volna. Minden mű létezett, mielőtt az első írástudó a világra jött. Ezért van az, figyeljétek meg, hogy a művek örökké nevetnek. Amikor azt hallják, hogy valaki a szerzőjüknek képzeli magát, csak úgy pukkadoz- nak a nevetéstől. De nem szólnak senkinek. Főleg nem a szerzőnek. Hadd higgye, hogy ő teremtette őket.” (Su-La-Ce: Feljegyzések Lin- csiről. Közreadja Sári László, Kelet Kiadó, 2011)
