Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-24 / 246. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 24. Régió-szülőföld 15 Hagyományápolók, szemléletformálók Jubilált a búcsi éneklőcsoport A rendezvény záróakkordjaként ósszkari előadásban Strausz Kálmán vezényletével az Esti dal csendült fel (A szerző felvétele) Strausz Kálmán szerint Kodály zenepedagógiája több mint módszer - filozófia Kodály Zoltánra emlékeztek Párkány. Kodály Zoltánra emlékeztek Párkányban a környék zenekedvelői. GULYÁS ZSUZSANNA A helyi Stilla Pectus női kar által szervezett emlékesten az Ars Musica kamarakórus, a Liszt Ferenc vegyes kar, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium énekkarának és a Molnár Antal Zeniskola képvi­selőinek vendégszereplését élvezhette a közönség. Ünne­pi köszöntőt mondott Strausz Kálmán, a Magyar Köztársa­ság Ezüstkeresztjével kitünte­tett Liszt-díjas karnagy. Strausz Kálmán Kodály művei és munkássága mellett külön méltatta a zeneszerző által kidolgozott zenepedagó­gia módszert. „Kodály zene- pedagógiája több mint mód­szer. Kodály zenepedagógiai filozófiát alkotott. Fejébe vet­te, hogy nemcsak zeneszerző, hanem népnevelő is lesz a szó legnemesebb értelmében. Ha harminc évvel tovább él, ak­kor megvalósult volna álma, az éneklő ország. Nem tarta­nánk ott, hogy több generáció már úgy tekint a magyar nép­dalra, mint idegen árura. Mégis optimista vagyok. Azt hiszem, a kodályi filozófia olyan, mint a búvópatak. Most talán eltűnt egy kicsit a cserjék alatt, de hiszem, hogy felszínre fog még tömi Ma­gyarországon is. Mi adja erre a reményt? Kínában például az egyetlen üdvözítő mód­szernek tartják a zenetanítás­ban. Japánban nem volt olyan koncert, ahol ne kérték volna, hogy beszéljek róla vagy tart­sak próbát nekik. Amerikáról nem is beszélve. Bostonban például Kodály-intézet működik. A legújabb hír, hogy Németországban is hivatalo­san bevezették a Kodály-filo- zófián alapuló zenetanítást. Egy ország műveltsége, zenéje soha nem csak a fővárosokon múlik. Párkányon, Muzslán, Százhalombattán, Esztergo­mon is múlik. És minden olyan városon, ahol az embe­rek szeretik a zenét, és azt akaiják, hogy a következő nemzedékek is szeressék. Erre pedig Kodály filozófiája a legalkalmasabb” - fogalma­zott Strausz Kálmán. A párkányi Stilla Pectus női kar jövőre ünnepli fennállá­sának 30. évfordulóját. A leg­utóbbi Kodály Napokon az aranysávos minősítés mellett különdíjat is kapott a legszín­vonalasabban megszólaltatott kortárs műért. Karácsonyi hangversenyeik sok nézőt vonzanak a határon túlról is. A kórus rendszeresen szerepel hazai és külföldi zenei ren­dezvényeken, versenyeken. A Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából megrendezett emlékesten Párkányban a Stilla Pectus mellett esztergomi, százha­lombattai és budapesti kóru­sok és művészek léptek szín­padra. A rendezvényt Strausz Kálmán vezényletével összka­ri előadásban Kodály Esti dala zárta. GULYÁS ZSUZSANNA Búcs. 1972-ben a magyaror­szági Röpülj páva népzenei ve­télkedő hatására alakult meg Búcson az éneklőcsoport. Negyvenéves jubileumát a környék hagyományőrzőivel ünnepelte, akikkel a közös fel­lépések emléke és sokéves ba­rátság köti össze. Az éneklőcsoport megalapí­tása Papp Ilona, Fürstenzeller Júlia és Szobi Eszter nevéhez fűződik. A Bajnóczi Magdolna vezette menyecskekórushoz Szabó István vezetésével 1975-ben férfiak is csatlakoztak. A csapatot 16 éve Győző Andrea vezeti. Az elmúlt negyven évben a búcsi éneklőcsoport gyakran szerepelt Muzslán, Kesztölcön, Szőnyben, Felsőkirályiban, a hídverő falvak rendezvényein és A vendégeket helyi specialitással, kúcsos kaláccsal várták, melyet borosüvegre húzva tálalnak (Képarchívum) a református kórustalálkozó­kon. „Jubileumi műsorunk nem titkolt célja a szemléletformálás, a hovatartozás, a megmaradás érzésének tudatosítása volt. Hisszük, hogy nem lehet elég ko­rán kezdeni hagyományaink megismertetését és művelését. Az emlékezés mellett fiatalja­inknak szeretnénk megmutatni a közös munka közösségépítő hatását, a közösen elért siker örömét, és példát akarunk mu­tatni helytállásból is, ami a leg­nehezebb helyzetekben is meg­tartott minket” - fogalmazott az emlékünnepségen Molnár Kata­lin szervező. A helyi óvodások mellett a ju­bileumi műsorban fellépett a párkányi Kisbojtár néptánc­együttes, a kesztölci és a muzslai népdalkör, valamint a búcsi éneklőcsoport. Ez az ágazat tulajdonképpen egy információs aszimmetriának köszönheti létrejöttét - véli Beke Sándor A szakma krémjének tartják a könyvvizsgálókat Arra biztatnám a fiatal közgazdászokat, képezzék magukat, mert könyvvizsgálóként biztosan lenne mindig munkájuk (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA A komáromi Beke Sándor nem sokkal a rendszerváltás után, Szlovákiában az elsők között lett szakképzett könyv- vizsgáló. A minősítés megszer­zésének nehézségi fokát jól mutatja, hogy a vele együtt je­lentkező nyolcvan személyből- akik valamennyien többéves, sőt több évtizedes könyvelői gyakorlattal rendlelkeztek már- első nekifutásra mindössze nyolcán maradtak fenn a ros­tán. Nem csoda tehát, ha a könyvvizsgálókat a könyvelői szakma krémjének tartják. A hatvanas évei végén járó szak­ember a mai napig képezi ma­gát, az állandó jogszabályi vál­tozások ezt egyébként meg is követelik. A Smert is vizsgálta Először talán azt kellene tisztázni, mivel is foglalkoznak a könyvvizsgálók, a laikusok többsége ugyanis valamiféle el­lenőrző, bírságot kiszabó ható­ságként képzeli el őket. „A könyvvizsgálói ágazat egy in­formációs aszimmetriának kö­szönheti létrejöttét - magya­rázta a szakember. - Vala­mennyi vállalkozó szeremé a saját magára vonatkozó adato­kat titokban tartani, míg a ver­senytársairól a lehető legtöb­bet megtudni. Ezért megállapí­tották a mindenki számára kö­telezően közzéteendő infor­mációk körét, ezek hitelesíté­sére alakult meg a könyvvizs­gálat. Mi nem bírságolunk, csupán rámutatunk a hiányos­ságokra, és ha azok befolyásol­ják az adó nagyságát, akkor új adóbevallást kell készítenie az adott cégnek, vállalkozónak, alapítványnak. Ha törvénysér­tést észlelünk, akkor természe­tesen jelentjük az illetékes hatóságoknál.” A könyvvizsgá­lónak pártatlan személynek kell lennie, még hozzátartozója sem dolgozhat annál a cégnél, ahol a könyvvizsgálatot végzi. „Hárman megyünk egy-egy helyre, rajtam kívül egy adó­szakértő és egy asszisztens, így gyorsabban és hatékonyabban tudunk dolgozni - mondja. - Előfordult már, hogy nem tet­szett a vezetésnek, amit hiá­nyosságként feltártunk, de ed­dig valahányszor bíróság elé került egy-egy üyen ügy, min­dig nekünk adtak igazat.” Az önkormányzatok, cégek, vál­lalkozók maguk választhatják meg, melyik könyvvizsgálóval dolgoznak, a politikai pártok­nak viszont sorsolják őket. „Többször vizsgáltam már én is politikai pártot, köztük a Smert is” - árulja el, ám részletekbe nem bocsátkozhat, mert köti őt a titoktartási kötelezettség. Hiánypótló kiadvány A Szlovák Mérlegképes Könyvelők Kamarájának felké­résére - miután két profi fordí­tói iroda nem vállalta - Beke Sándor Szoboszlai Márta számviteli szakértővel, egye­temi előadóval közösen alig két hónap alatt fordította le a Ket­tős könyvvitel vállalkozók ré­szére a Szlovák Köztársaság­ban című, 240 oldalas hiány­pótló kiadványt, amelynek vé­gén egy szlovák-magyar szak­terminológiai kisszótár is talál­ható. „A kiadvány lektorálására Svantek Andrea magyarországi könyvelési, igazságügyi és adó­szakértőt kértük fel, és nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy nagyon elégedett volt a munkánkkal” - árulta el a szakember, aki a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság­nak egyik alapító tagja is. A ki­advány elsősorban a Szlováki­ában bejegyzett magyarországi vállalkozókat segíti, másrészt a felvidéki magyaroknak nyújt támpontot a helyes szaktermi­nológia használatában. Beke Sándor kissé fájlalja, hogy Dél- Szlovákiában kevés a könyv- vizsgáló, aki pedig a magyar szakterminológiát magas fo­kon bírná, még kevesebb. Ezért arra biztatja a fiatal közgazdá­szokat, képezzék magukat, mert - mint megjegyezte - könyvvizsgálóként mindig lesz munkájuk. Többszörös erőbedobással Mivel a könyvvizsgálói munka igencsak szabályozott, mindenben az előírásokat kö­vetve kell eljárni, kreativitását más téren éli ki Beke Sándor. A városháza tornyában na­ponta többször megjelenő, a Klapka indulót trombitáló hu­szár adta az ötletet egy zenélő képeslap elkészítéséhez, ame­lyet maga tervezett és a zené­lő modulokat is ő rendelte meg hozzá a világhálón. A képeslapnak főleg a Komá­romba látogató turisták örül­nek. Legújabb ötlete a Klapka téren kialakított óriás sakk­tábla, ahol minden délután komoly csaták zajlanak. Beke Sándor nyugdíjas korára is megőrizte fiatalos lendületét, derűjét. Pedig az élet nem mindig volt kegyes hozzá, négyévesen gyermekbénulá­son esett át, amelynek követ­kezményeként egyik lába tar­tósan lebénult. „Soha nem hagytam el magam, sőt, talán ez a fogyatékosság ösztönzött arra, hogy mindenhez több­szörös erőbedobással fogjak hozzá - mondta. - A sport sem maradt ki az életemből, kerékpároztam, úsztam, ször- föztem, 2004-ben pedig meg­alapítottam a Sabá Szörfcsa­patot. Csak néhány éve hagy­tam abba a szörfözést, most már nem bírja a lábam.”

Next

/
Thumbnails
Contents