Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-24 / 246. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Čentés ügye az Alkotmánybíróságon Pozsony. Már ma megtudhatja a parlament által fő­ügyésszé választott Jozef Čentéš, hogy jogosan hátráltatja-e kinevezését Ivan Gašparovič államfő, vagy sem. Lapértesülé­sek szerint az Alkotmánybíróság ma fog dönteni arról a be­adványról, amelyben néhány parlamenti képviselő nehez­ményezi Čentéš kinevezésének halogatását. Arra a kérdésre akarnak jogmagyarázatot kapni, hogy köteles-e az államfő haladéktalanul kinevezni a parlament által megválasztott tisztségviselőt vagy sem. (dp) Kilépett az SDKÚ-ból Galbavý Pozsony. Elhagyta az SDKÚ-t Tomáš Galbavý, aki több cikluson át a párt parlamenti képviselője volt. A politikus a Sme napilapnak azt nyilatkozta, nem látta további értelmét annak, hogy a pártban dolgozzon. „Kiléptem az SDKÚ-ból, mivel nem jó irányba tart” - mondta Galbavý, akinek egye­bek mellett az sem tetszik, hogy a párt a reformtémáktól a populista témák irányába mozdult el. (TASR) Zöldjelzés a tranzakciós adónak Brüsszel. Zöld jelzést adott az Európai Bizottság a pénz­ügyi tranzakciós adót (Financial transaction tax, FTT) beve­zető kezdeményezésnek - tudatta kedden közleményében a brüsszeli testület. Az úgynevezett megerősített együttmű­ködés értelmében legalább 9 tagállamnak kell írásban kife­jeznie elkötelezettségét, hogy egy jól meghatározott területen mélyítenék együttműködésüket. Az FTT-ről 10 állam - köztük Szlovákia - juttatott el ilyen értelmű nyilatkozatot a bizott­sághoz; az eredeti javaslat a pénzintézetek közötti tranzakci­ókra 0,1 százalék, a származékos ügyletekre pedig 0,01 száza­lék tranzakciós adót vetne ki. (MTI) Adótörvények a parlamentben Pozsony. Jövőre a vállalkozók legfeljebb 5000 euróig fi­zethetnek készpénzben, 5000 euró felett csak átutalás for­májában - az erről szóló törvényjavaslatot tegnap a második olvasatba utalta a parlament. A vállalkozást nem folytató természetes személyek esetében a készpénzben történő fize­tés felső határát 15 ezer euróbán szabták meg - a tervezet az ún. kreatív könyvelést és a pénz tisztára mosását szeretné meggátolni. Egy szintén a második olvasatba került törvény- tervezet értelmében 2013-tól Besztercebányára költözik a Központi Adóigazgatóság. (SITA) A szalagavató nem jogdíjköteles Pozsony. Olcsóbb lesz a szalagavató, a szerzői jogvédő szervezet (SOZA) idén nem kér jogdíjat a szalagavatókon el­hangzójogdíjköteles szerzeményekért. A szervezet nyilatko­zata szerint „tekintettel ezeknek a rendezvényeknek a kiemelt társadalmi jellegére” eltekint a szerzői jogdíj beszedésétől annak ellenére, hogy a törvény erre felhatalmazza, (lpj) Fölényes győzelmet aratna, 40,4%-ot szerezne az exkormányfő a köztársaságielnök-választáson Az emberek Radičovát akarják államfőnek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Annak ellenére, hogy többször kijelentette, nem indul az államfőválasztá­son, annak ellenére, hogy fel­szólította a közvélemény-ku­tató ügynökségeket, húzzák ki nevét felméréseikből, maga­san lekörözi a többi, esetleges államfőjelöltet. Iveta Radič- ová egykori kormányfő az MVK ügynökség legújabb felmérésében az államfővá­lasztás első fordulójában 40,4 százalékot kapna, a jelenlegi miniszterelnök, Robert Fico pedig kerek 30-at. A felmé­résben harmadik helyre Ján Čamogurský került 9,7 száza­lékkal, őt követi Andrej Kiska (7,9%), Pavol Hrušovský (7,6%), és Mikuláš Huba (4,4%). Az államfőválasztá­son a lakosok 69,3 százaléka venne részt. A hatalmas népszerűség el­lenére szinte biztos, hogy Radičová nem lesz államfő. Legutóbb a Markíza televízió vitaműsorában mondta el, hogy nem hajlandó megpályázni a posztot. „Az elhatározásom végleges. Sem az államfővá­lasztáson, sem más választáson nem indulok” - mondta. Elha­tározását főleg azzal magya­rázza, hogy miniszterelnökként nem tudta megtartani kabinet­jét. „Mit mondjak az emberek­nek, ha saját kabinetemet sem tudtam megőrizni?” -kérdezte a műsorban Radičová. Mindeddig Ján Čamogurský az egyetlen személy, aki nyíl­tan kijelentette, hogy megpá­lyázza a posztot, várhatán füg­getlen jelöltként indul. Fico to­vábbra is állítja, hogy prioritása a miniszterelnöki poszt, de elemzők szerint nagy a valószínűsége, hogy elindul a választásokon. Andrej Kiska vállalkozó még nem hozott döntést a kérdésben, ő egyelő­ra a Szabadság és Szolidaritás nem hivatalos támogatásában bízhat. A KDH pedig Pavol Hrušovskýt jelölné, de támoga­tásáról még tárgyal a többi el­lenzéki párttal, az SDKÚ-val és a Híddal, (dem) Változnak a felmondási idő és a végkielégítés szabályai, romlik a vállalkozói környezet Vége a kényszervállalkozásoknak Pozsony. Hat éven belül harmadszor módosul a munkatörvénykönyv. A parlament ma várhatóan megkezdi a jogszabály módosításának vitáját, fel­tehetően kis módosítások­kal a kormány által előter­jesztett verziót fogadja el. SÁNDOR RENÁTA Részben visszaáll a Radičová- kormány előtti állapot, azaz a jogszabály hasonló lesz, mint az első Fico-kabinet alatt. A legfon­tosabb, a munkavállalókat pozi­tívan, a munkaadókat negatívan érintő változás, hogy elbocsátás esetén az alkalmazott újra jogo­sult lesz a végkielégítésre és fel­mondási időre is egyidejűleg. Je­lenleg - a még hatályban lévő, a Radičová-kabinet által elfoga­dott törvény alapján - az elbo­csátott munkavállaló csak az egyikre tarthat igényt, választ­hat, hogy melyikre. A végkielé­gítés mindig a felmondási idő­nek megfelelő összeg, azaz, ha valakinek például három hónap felmondási idő jár, akkor a fel­mondási idő mellett háromhavi fizetésének megfelelő végkielé­gítést kap. Egyáltalán nem lesz­nek jogosultak végkielégítésre, akik legfeljebb két évet dolgoz­tak le egy cégnél, nekik csak a felmondási idő jár. Háromhavi végkielégítés vagy felmondási idő januártól 10 ledolgozott évért jár, rövidebb időért kétha­vi felmondási időre tarthatnak igényt. Januártól négyhavi fel­mondási időre (és végkielégítés­re) lesz joga annak, aki legalább 20 évet dolgozott az adott mun­kahelyen. Az ún. „dohodások”, vagyis a munkavégzési tevékenységről szóló szerződés alapján dolgo­zók nem kereshetnek ugyan kevesebbet majd a minimális órabérnél, de szabadságra, ét­kezési hozzájárulásra továbbra sem lesznek jogosultak. Táp­pénzre viszont igen, hiszen a szociális biztosításról szóló törvény módosítása alapján ja­nuártól ők is kötelezően fizetik a betegbiztosítási járulékot is, amely alapján jár a táppénz. Az ún. kényszervállalkozá­sok felszámolására is készül a kormány. Újrafogalmazza az alkalmazotti munka fogalmát, s aki majd e feltételek mindegyi­kének eleget tesz, azt alkalma­zottként kell foglalkoztatni. Ma ugyanis a kedvező adózási és já­rulékfizetési szabályok miatt gyakori, hogy az alkalmazotti munkát is vállalkozók végzik. A munkatörvénykönyv változásai ♦ jár a végkielégítés és a felmondási idő is ♦ a felmondási idő hossza a cégnél töltött évek számától függ ♦ ugyanazzal az alkalmazottal két év alatt csak kétszer le­het határozott idejű szerződést kötni ♦ változik az alkalmazotti munka definíciója, ezzel csök­kentve a kényszervállalkozásokat Ipolynyítrán a roma lakosság túlnyomó többsége nem segélyekből él, nincs gond a gyerekek iskolai hiányzásával sem A polgármesterek sokat tehetnek a romák integrálásáért Sok településen integrálni tudják a romákat (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Ott lehet sikeresen integrálni a romákat, megvaló­sítani a többség és kisebbség békés együttélését, ahol ezt maga a közösség és annak veze­tője, a polgármester is akarja. Ez a következtetés vonható le a Mayors Making the Most of EU Funds for Roma Inclusion (ME­RI), vagyis a Polgármesterek EU-forrásokkal a romák integ­rációjáért uniós programban dí­jazott települések példájából. A Szlovákiában a Roma Intézet által koordinált, 2008-ban in­dult programba több mint hat­van település kapcsolódott b% Az önkormányzatok ingyenes pályázati tanácsadást kaptak a Roma Intézettől az uniós forrá­sok biztosítása érdekében, de a megvalósítás már az önkor­mányzatok, illetve a polgármes­terek dolga volt. A nemzetközi versenybe összesen 104 telepü­lés kapcsolódott be, Szlovákiá­ból nyolc község vett részt, kö­zülük 4 bekerült a 17 legsikere­sebb, díjazott település közé. Ipolynyitra és Szepesgörgő a roma probléma komplex meg­közelítése, Raslavice és Čičava pedig a lakhatás terén elért eredményekért kapta a díjat. „Örülünk, hogy éppen akkor, amikor a romakérdés komoly visszhangot vált ki a társada­lomban olyan embereket tu­dunk bemutatni, akik képesek voltak javítani a helyzeten” - mondta Klára Orgovánová, a Roma Intézet igazgatója. A megoldási folyamatba önként, kényszerítés nélkül kapcsolód­tak be a községek lakói, romák és nem romák. „A helyzet eze­ken a településeken sem ideális, de itt megtörténtek az első lépések” - értékeli a települése­ket Jarmila Lajčáková, a Roma Intézet munkatársa. Munkahely és iskola Ipolynyitra mintegy 350 la­kosú kisközség, 8 kilométerre Fülektől, a Losonci járásban fek­szik, lakosainak többsége, mintegy 300 ember roma nemzetiségű, a többi magyar. A faluban mindenki magyarul be­szél, de a romák közül sokan szlovák nemzetiségűnek vallot­ták magukat. Berky Tivadar polgármester a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy sikerült visszaszorítani a mun­kanélküliséget. „A romák közel 70 százaléka már nem segélyből él” - mondta lapunknak a pol­gármester, aki második ciklusát tölti a tisztségben. Az emberek­nek kezdetben a falu fejleszté­sénél, az elnyert építési projek­tek megvalósításánál adtak munkát, ma azonban már saját lábukon állnak. „Felújítottuk a temetőt, a községházat, a kul- túrházat, az iskolát, a szociális lakásokat, és minden projekt­ben csak falubeliek dolgoztak” - sorolja Berky. Polgármesterré választása után két-három évig tartott, amíg a magyar lakos­sággal is el tudta fogadtatni ma­gát és 2006-ban megválasztott önkormányzatot. „Ma már jó az együttműködés, az iskolában és a község alkalmazottai között is vegyesen vannak romák és nem romák” - tájékoztatott Berky. A faluban egyosztályos iskola működik, amelynek épületét felújították. Berki szerint az évek folyamán elért másik ko­moly eredmény, hogy az iskolát most már 28, többségében roma kisdiák látogatja, míg amikor át­vette összesen 8 tanulója volt, közülük is a többség már túlko­ros. „Már nincs bukás, és a felső tagozaton, más iskolában tanuló gyerekek is megállják a helyüket” - dicsekszik a polgár- mester. Az iskola tanítási nyelve szlovák, de a tanítónő beszél magyarul és ért roma nyelven is. Ugyancsak fontos eredmény szerinte, hogy sikerült rendezni a roma telep jogi helyzetét, lega­lizálták az épületeket és az alat­tuk lévő telkeket. Telket vettek a romák Hasonló helyzet a többi sike­res településen is. A Varannói já­rásban lévő Čičaván is a munká­val kezdték.,A roma telep rend- behozatalát elnyerő pályázónál elértük, hogy a nyertes cég a te­lepen élő romákat alkalmazza” - tájékoztatott Ladislav Kalafa, a település polgármestere. A Bárt- fai járásban lévő Raslavice is a romák lakhatásának javításáért nyerte a díjat. „Kimértük a telke­ket a roma telepen, és eladtuk azokat a romáknak azzal a felté­tellel, hogy építsenek rajta házat” - mondta Anton Lamanec polgármester. A projekt sikeres volt, a két és fél évvel ezelőtt ki­osztott telkeken állnak a házak.

Next

/
Thumbnails
Contents