Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-23 / 245. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 23. www.ujszo.com ■mai Helytálltak a finn testőrök Helsinki. Késsel akart rátámadni Jyrki Katainen finn kormányfőre egy férfi tegnap az ország délnyugati részén fekvő Turkuban, de a testőrök megakadályozták a merényletet. Katainen, aki egy, a vasárnapi helyhatósági választások előtti kampányrendezvényen vett részt, nem sérült meg, a támadó nem tudott a közelébe férkőzni. (TASR) Börtön a tudósoknak L'Aquila. Gondatlanságból elkövetett emberölés címén egyenként hat évbörtönre ítélte a l'aquilai bíróság tegnap azt a 6 olasz tudóst, akiket azzal vádolnak, hogy alábecsülték a 2009. évi l'aquilai földrengés veszélyeit. Az ügyészség 4 év börtönbüntetés kiszabását kérte a szerencsétlenség előtt éppen hat nappal ülésező katasztrófa-előrejelző bizottság hét tagjára: hat szeizmológusra és a polgári védelem igazgatóhelyettesére. A védelem a felmentésüket kérte arra hivatkozva, hogy egyetlen tudós sem képes előre jelezni a földrengéseket. (MTI) Nem halt meg Kadhafi fia Tripoli. Bocsánatot kért Musztafa Abu Sagur líbiai miniszterelnök-helyettes, amiért a hatóságok a néhai Moammer Kadhafi legkisebb fiának, Hamísznak a halálhírét keltették, és azt a téves információt tették közzé, hogy elfogták Kadhafi egykori szóvivőjét, Ibrahim Musszát. A líbiai média vasárnapra reggel közölte, hogy a 29 éves Hamísz Bani-Valíd városában, harcban halt meg. Halálhírét Mohamed Magarif, a parlament elnöke,.ideiglenes államfő is megerősítette. Egyébként a kormányhadsereg tegnap elfoglalta Bani-Valíd 85 százalékát. (MTI) Valóságos száműzetés Moszkva. Az orosz fővárostól távol eső javító-nevelő táborokba szállították a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban „punkimát” tartó Pussy Riot együttes két tagját - tájékoztatta az AFP-t az elítéltek védője. A 22 éves Nagyezs- da Tolokonnyikova és a 24 esztendős Marija Aljohina szombaton indult útnak, hogy a táborokban letöltse kétéves büntetését: egyikőjük az Urál-hegységben lévő Perm, a másik a fővárostól 500 kilométerre lévő Mordovia körzetében. (MTI) Rendkívül szoros az állás, minden voksért meg kell küzdeni - terítéken a külpolitika, Obama lehet a jobb A harmadik menet eldöntheti, ki lesz a világ legerősebb embere ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Szakértők kemény összecsapást és szoros eredményt jósoltak a pont két hét múlva sorra kerülő elnökválasztást illetően is, meg a tegnap esti - közép-európai idő szerint ma hajnali - utolsó tévévitát illetően is. Mind Barack Obama elnök, mind pedig republikánus kihívója, Mitt Romney a világtól elvonultan, intenzíven készült a vitára. A helyszín ezúttal a Lynn Egyetem a floridai Boca Raton- ban, a téma pedig a külpolitika. Ezen a téren Obama az ősz kezdetéig, pontosabban a Bengá- ziban működő amerikai konzulátus ellen szeptember 11-én elkövetett terrortámadásig fölényesen vezetett, az incidenst követő, ellentmondásos kormányzati kommunikáció miatt Mitt Romney jelentősen lefaragott a hátrányából. A verseny igen szoros, az állás a statisztikai hibahatáron belül van mind országos szinten, mind a fontosabb „ingaállamokban”. A jelentősebb felméréseket átlagoló RealClearPoli- tics vasárnapi adatai szerint Obama az országos vetélkedésben 0,25 százalékkal vezetett. Floridában a kihívó, Ohióban az elnök volt előbb egy hajszállal, Virginiában pedig döntetíen volt az állás. Obama napokon keresztül a Camp David-i elnöki pihenőhelyen, Romney pedig Floridában tanult és gyakorolt. Noha a felmérések szerint az elnökválasztás szempontjából a külpolitika fontossága meg sem közelíti a gazdaságét, ám az korántsem közömbös, hogy a jelölt alkalmasnak mutatja-e magát a haderő főparancsnokának szerepére. A Fehér Házért vetélkedő politikusoknak világosan ki kell fejteniük az Amerikának a világban betöltött helyéről, az Afganisztánról, a Pakisztánról, a szíriai válságról, az iráni nukleáris programról, Izraelről, a közel- keleti változásokról, valamint a terrorizmusról és Kína szerepéről vallott álláspontjukat. A kérdéseket a második vitától eltérően nem a közönség, hanem a moderátor, Bob Schief- fer, CBS News vezető washingtoni tudósítója teszi fel. Mivel a szakértők többsége és a média szerint az első, október 3-i vitát Romney, a második, 16-i összecsapást pedig Obama nyerte, a várakozások szerint a „döntő menet” nézettsége sem múlja alul jelentősen az első kettőét. A nézőszám mindkét esetben meghaladta a 65 milliót. A november 6-i elnökválasztást megelőző, utolsó előre látható fejlemény, amely még hatással lehet a tétovázó választók döntésére, a november 2-án nyilvánosságra kerülő munkanélküliségi adat lesz. Ez jelenleg 7,8 százalék. Az állástalanok ilyen magas aránya mellett még egyetlen háború utáni elnöknek sem sikerült újraválasztatnia magát. Ugyanakkor ez legalacsonyabb érték azóta, hogy Obama elnök hivatalba lépett. (MTI, ú) Válság Libanonban - a Hezbollah a kormányt, a Hezbollahot Damaszkusz ellenőrzi Aszad tartja a gyújtózsinórt Ostromlott városhoz hasonlít Bejrut. A hadsereg közleménye figyelmeztetett: az ország komoly válságban van, ezért a politikusok nagyon ügyeljenek arra, milyen kijelentéseket tesznek. A vezérkar megígérte: határozott intézkedésekkel kész megakadályozni azt, hogy Libanon káoszba süllyedjen. (TAS R/AP-fe I véte I) Bejrut. Avasámapi temetés után kezdődött zavargásokban hárman haltak meg, köztük egy 9 éves kislány. A válságot kirobbantó pénteki öngyilkos merénylet mögött sokak szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje, valamint helyi kiszolgálója, a szélsőséges iszlamista síita Hezbollah áll. ÖSSZEFOGLALÓ Hajnalig tartottak a zavargások Bejrútban, s reggel is lehetett lövöldözést hallani; a három halottról a Reuters számolt be, a sérültek száma több tucat is lehet. Az összecsapásoka síita és szunnita fegyveresek között törtek ki, s a hadsereg közbelépett, hogy véget vessen a káosznak. Főleg a szunnita többségű városnegyedekben lőtték egymást a Szaúd-Arábia által támogatott ellenzéki csoportok, illetve a kormány Szíriához és Iránhoz közel álló hívei. Reggelre katonák és harckocsik elfoglalták Bejrút több negyedét, ahol addig álarcos fegyveresek uralták az utcákat. A zavargások azután törtek ki, hogy pénteken autóba rejtett pokolgép robbant Bejrút egyik keresztény negyedében. A robbantásban nyolc ember meghalt, köztük Viszam al-Haszan tábornok, a belbiztonsági erők hírszerzési főnöke, aki a szíriai Aszad-rendszerrel szemben felsorakozó libanoni ellenzékhez állt közel. Szaad Haríri ellenzéki vezető rögtön Damaszkuszi vádolta a merénylet elkövetésével. Az AFP emlékeztetett: maga Nadzsíb Mikáti miniszterelnök is szunnita, akárcsak a kormány több minisztere, de ennek a vallási közösségnek a többsége Szaad Harírit támogatja. Ez utóbbinak viszont meggyőződése, hogy a kormányt a radikális síita Hezbollah - Damaszkusz és Teherán szövetségese - tartja ellenőrzése alatt. Az ellenzék emiatt is a libanoni kormány azonnali lemondását kö- vetelte-követeli, és személyesen Nadzsíb Mikáti miniszter- elnököt teszi felelőssé a pénteki merényletért. Egyébként a most meggyilkolt Viszam al-Haszan tábornok volt a vezetője a 2005-ben megölt Rafik Hariri kormányfő ellen elkövetett merénylet kivizsgálásának is, és azt gyanította, hogy a gyilkosság mögött a szíriai Aszad-rezsim áll. Később ő volt az, aki letartóztatta a szír rezsim hívének tartott Michel Szamaha minisztert is. Bejrútban eluralkodott a félelem légköre, a lakosság még élénken emlékszik az 1975- 1990-es polgárháborúra, ezért sokan nem mertek kimenni az utcára. (MTI, TASR, ú) Galícia, Baszkföld Megmenekül a Rajoy-kabinet Madrid. Galíciában a kormányzó Néppárt (PP) győzelme Mariano Rajoy kormányfő pozícióját, Baszkföldön a Baszk Nacionalista Párt (PNV) diadala pedig a nacionalistákat erősíti. Ez derül ki a két spanyol történelmi régióban tartott parlamenti választások eredményeiből. Galíciában az Alberto Nunez Feijóo vezette PP bővítette is többségét, hiszen a 75 tagú regionális parlamentben az eddigi 38-ről 41-re növelhette mandátumainak számát. A baszk parlamentet a jövőben a jobbközép irányzatú, Baszk Nacionalista Párt (PNV) fogja uralni, 27 helyet szerzett, második a baloldali függetlenségi EH Bildu szövetség 21 mandátummal. Ez a két párt összesen 48 helyet szerzett az ugyancsak 75 tagú törvényhozó testületben. Galicia és Baszkföld (Katalónia és Andalúzia mellett) az önállóság legmagasabb fokát élvező autonóm közösségek. Ebből adódóan erősen befolyásolják Spanyolország egészének politikai térképét, ezért volt olyan nagy tétje e választásoknak Rajoy és kormánya jövője szempontjából. A galíciai szavazás azért mérvadó, mert jelzést adhat arról, hogy a kormányzati megszorító intézkedések ellenére marad-e még a néppárti kormánynak elegendő levegője a hatalomban. (MTI) Merkel állítólag az uniós csúcsot is lefújná Német-brit büdzsévita ÖSSZEFOGLALÓ Beriin/London. A brit kormány nem tud arról, hogy Németország a következő EU-költ- ségvetés ügyében összehívott novemberi uniós csúcs törlésének kezdeményezését tervezné arra az esetre, ha London ragaszkodik az uniós költségvetési keret emelésének megvétózá- sához. Ezt David Cameron kormányfő szóvivője közölte, a Financial Times tegnapi értesülésére reagálva. A londoni gazdasági napilap a tárgyalásokat „közelről figyelő” forrásokat idézve azt írta, Angela Merkel német kancellár nem látná értelmét a 2014-2020-as EU-költségvetés kialakításának szentelt, november 22-23-án esedékes csúcstalálkozó megrendezésének, ha Cameron kitart azon álláspontja mellett, hogy a kiadások teljes befagyasztásán kívül minden más javaslatellen vétót emel. Cameron szóvivője állította: a német kormány részéről „semmi ilyesmit nem közöltek” Londonnal. Azt mondta, Cameron a múlt heti uniós csúcs után kifejezte készségét a megegyezésre az EU-költségvetésről, ha az megfelel a brit adófizetők érdekeinek. London indokolatlannak tartja az EU-költségvetés emelését az uniós inflációt meghaladó mértéken túl. Merkel ez ügyben november elsején Londonba megy, ahol kompromisszumos német javaslatot ismertet. (MTI,ú) Megkínoztak és hazahurcoltak Kijevből egy ellenzéki aktivistát Orosz ügynökök akciója Ukrajnában ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Az orosz titkosszolgálat (FSZB) munkatársai Kijevben elraboltak, megkínoztak, majd magánre- pülőgépen hazaszállítottak egy szélsőbalos orosz ellenzékit - közölte tegnap Szerhij Kiricsuk, a Borotyba (Harc) nevű ukrán baloldali egyesület vezetője. Leonyid Razvozzsajev, az orosz radikális Baloldali Front aktivistája október 17-én érkezett Kijevbe. A múlt hét végén jelentették ukrán hírforrások az eltűnését - feltételezve, hogy elrabolták amire az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sietett közölni: semmit sem tudnak az ügyről. Razvozzsajevet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kijevi képviseletének épülete előtt fogták el, ugyanis politikai menedékjogot akart kérni a szervezettől. Az eset Kiricsuk szerint kétségbe vonja Ukrajna függetlenségét. „Az orosz titkosszolgálatok szabadon tevékenykednek Ukrajna területén, és nincs kétségem afelől, hogy megpróbálják befolyásolni a (vasárnapi parlamenti) választások eredményét is” - szögezte le. Hab a tortán: Viktor Januko- vics ukrán elnök épp tegnap látogatott Moszkvába. Razvozzsajevet az orosz hatóságok azzal gyanúsítják, hogy Szergej Udalcowal, a Baloldali Front elnökével és több társával együtt tömeges zavargások előkészítésében vett részt. Udalcov ellen a múlt szerdán indítottak büntetőeljárást, Razvozzsajevet pedig arra akarják felhasználni, hogy tanúskodjon ellene. Orosz ellenzéki politikusok tegnap azt közölték, ez utóbbit annyira megkínozták, hogy bármilyen vallomást kicsikarhattak belőle. Időközben a lifenews.ru internetes újság videofelvételt helyezett el honlapján, amelyen Razvozzsajev azt kiáltotta az újságíróknak, mondják el, hogy két napig kínozták, és Ukrajnában rabolták el. A Life News a vasárnapi bírósági tárgyalásról tudósított, ahol Razvozzsajev ugyanezt állította. A bíróság azonban kéthónapi őrizetbe vételéről döntött. (MTI, ú)