Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-22 / 244. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 22. Kultúra 7 Balián Zsuzsa harmadéves operaénekes-hallgatót a világhírű Edoardo Müller is vezényelte Az opera helye nálunk és odaát (Spót Norbert felvétele) RÖVIDEN Díjat kap a Kalligram Belgrád. A pozsonyi Kalligram kapja a 57. Belgrádi Nem­zetközi Könyvvásár Dositej Obradovičról elnevezett díját. Az elismerést ma veszi át Szigeti László kiadóigazgató. A köny­ves seregszemlén összesen mintegy 60 kiadó képviselteti magát, Magyarország a rendezvény díszvendége. A magyar kiállítóhelyen az irodalom mellett a film és a sakk is teret kap, Polgár Judit például szerbiai tanítványával játszik egy partit, és könyvét is bemutatja az érdeklődőknek. A 15 ma­gyarországi vendég között 4-6 fiatal író is jelen van a tegnap kezdődött könyvvásáron, (juk) A Jobbik a magyar filmgyártásért Budapest. Átfogó törvénymódosító csomaggal segítené a magyar filmgyártás helyzetét a Jobbik. Novák Előd, a párt alelnöke szerint másfél éve kiderült, hogy a Cinemacity In­ternational nevű izraeli mozicég felvásárolja a magyaror­szági multiplexeket, mára 80-90 százalékos monopolhely­zetbe került ezen a területen. A Jobbik a magyar filmek vé­delme érdekében indít „harcot”. Három törvényt módosíta­nának: a filmtörvényt, a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról, valamint az általános for­galmi adóról szóló törvényt, amelyben adómentessé tennék a magyar filmekre szóló jegyvásárlásokat. A politikus szerint így fellendülhetne a magyar filmgyártás. (MTI) Ötszáz éves a Sixtus-kápolna mennyezete Vázlatokkal ünnepük AATl-HÍR Hétéves korában szop­ránfurulyán kezdett el játszani, majd a fuvolára tért át. Tizennégy évesen énekelni kezdett. A szen­ei Balián Zsuzsa mintegy ötven jelentkező közül jutott be a pozsonyi kon­zervatóriumba. Pedig akkor még csak másfél éve foglalkozott aktívan az énekléssel. Jelenleg a grazi Zeneművészeti Egyetem harmadéves hallgatója. SUSLA BÉLA Úgy tudom, az első sikerek már a konzervatóriumi évek alatt utolértek. Harmadikos voltam, amikor a Szlovák Rádió koncerttermé­ben szólóban énekeltem áriát a pozsonyi konzervatórium szimfonikus zenekarának kísé­retében. Ugyancsak fővárosi a Sinfonietta Bratislava kamara- zenekar, melynek a mai napig a szólistái közé tartozom. Azt hi­szem, a rádiós fellépés volt az első komolyabb szereplés, amely eddigi pályafutásomat előrelendítette. Egyébként számomra rengeteget jelentet­tek a konzervatóriumi évek, ugyanis ott lettem igazán önál­ló, az oktatás módszere nagy­ban hasonlított az egyetemi stí­lushoz. Szép sorban zajlottak az órák és az énekpróbák, reg­gel nyolckor kezdtünk, és néha csak este hétkor végeztünk. Közben csak egy-két óra sza­bad időnk volt. Szintén harma­dikos koromban második he­lyezést értem el egy országos konzervatóriumi versenyen. Az első hazai lépegetése- ket aztán komoly külföldi koncertek követték... Szinte még most sem aka­rom elhinni, ami a konzervató­rium hatodik évfolyamában történt. Európa számos orszá­gából válogatták ki a legjobb fiatal operaénekeseket egy koncertturnéra, és én is beke­rültem a csapatba, Szlovákiá­ból egyedüliként. Csodálatos élményekben volt részem, és a Zsuzsa Edoardo Müllerrel nemzetközi porond további önbizalmat adott. Egy negy­ventagú zenekar kíséretében Olaszországban hét koncertet adtunk, többek között a római Pantheonban is. Az itáliai fel­lépéseket követően Németor­szágban folytattuk a turnét, ahol négy koncertünk volt. A tanulmányok befejezté­vel dönteni kellett a folytatás­ról. Hogyan került az ausztri­ai Graz városába? A pozsonyi Zeneművészeti Főiskolára és a grazi Zenemű­vészeti Egyetemre is elküldtem a jelentkezési lapomat. Mind­két próbálkozásom sikeres volt. Pozsonyban 38 jelentkező közül tízen jutottunk be, míg Grazban a mintegy hetvenből négyen. Az osztrák intéz­ménybe szinte egész Európá­ból, sőt Kínából, Japánból és Szingapúrból is jelentkeztek. Azért döntöttem a grazi egye­tem mellett, mert már középis­kolás koromban tapasztaltam, hogy a külföldi közönség meg­tanulta szeretni az operát. Az osztrákok teljesen másképp vi­szonyul az operához, mint a szlovákiai publikum. Nálunk sajnos általánosságban véve nem fontos a kultúra, a ko­molyzene pedig duplán nem. A további érv Ausztria mellett az érvényesülési lehetőség volt. Csak egy példa: Pozsonyban évente úgy húszán végeznek opera szakon a konzervatóri­umban és az egyetemen, és ezek a végzősök mindössze há­rom hazai színházban érvénye­sülhetnek. Ez pedig nem túl biztató arány... Mennyit gyakorol napi át­lagban a grazi Zeneművészeti Egyetem harmadéves hallga­tója? Bizonyára sokan úgy képze­lik, mi szinte állandóan ének­lünk. Ezért talán meglepő, amit most mondok: az egyetemen hetente csupán két éneklóránk van. Persze, emellett elenged­hetetlen a napi gyakorlás. Na­gyon részletesen foglalkozunk egy-egy mű elemzésével, apró részekre bontjuk az alkotáso­kat, vagyis az elméletnek óriási teret szentelünk. A grazi két év felejthetetlen pillanatai közül mindenképpen kiemelném az egy évvel ezelőtti diákfellépést. Az egyetem volt és jelenlegi hallgatóiból állt össze a csapat, s Bécsben volt egy csodálatos koncertünk. Én voltam a szóló­énekesek között a legfiatalabb. Felettébb megható érzés volt, amikor a közönség vastapssal jutalmazta teljesítményünket. A pozsonyi konzervatóriumi évek során elsősorban Alžbeta Bukoveczka adott számomra nagyon sokat, Grazban pedig a lengyel származású Joanna Borowska-Issemek köszönhe­tek rengeteget. Ő több mint húsz éven át volt a bécsi Staat­soper szólistája, szinte az egész vüágon énekelt, többek között Plácido Domingóval is. Példa­képem pedig Lucia Popp, aki­nek tehetsége mellett a sze­rénysége is megragadott. Az egyetemi órák mellett mennyire fontos az önképzés ezen a pályán? Nagyon. Idén nyáron is ta­pasztalhattam mindezt, ami­kor egy hathetes mesterkurzu­son vettem részt. Mintegy száz énekest választottak ki erre a tanfolyamra, amely során fel­lépéseink is voltak. Négy kon­certet adott a csoport, s jóma­gam háromszor állhattam kö­zönség elé. Sokat jelentett számomra, hogy olyan neves karnagyok, mint például Ale­xander Kalajdzic vagy a bécsi Volksoper dirigense, Gerrit Priessnitz vezényelték a zene­kart. A gálán, amely az AIMS Fesztivál legfontosabb koncert­je volt, bejutottam a legjobb nyolc énekes közé a fináléba. Ezen az előadáson mintegy nyolcszáz ember foglalt helyet a nézőtéren. Nem beszélve ar­ról, hogy a zenekart a világhírű olasz karnagy, Edoardo Müller vezényelte, aki megjárta töb­bek között a New York-i Met­ropolitan! és a milánói La Sca- lát is, de vezényelt a világ szin­te valamennyi neves operahá­zában. Kedvenc áriámat, Giuli- etta áriáját is elénekelhettem Bellini művéből, az I Capuleti e i Montecchi című operából. Csodálatos élmény volt... Nagy álmom, hogy színházban, operaházak színpadán énekel­hessek, mindig jó zenekarral és kiváló dirigenssel. Róma. A Michelangelo fres­kóit megelőző rajzok kiállítá­sával ünnepük Rómában a Six­tus-kápolna mennyezetének ötszázadik évfordulóját. A vatikáni kápolna mennye­zetének díszítésével 1512. ok­tóber 31-én készült el Miche­langelo Buonarroti. Addig sen­ki sem láthatta: a művész vász­nakkal takarta el négy éven át. Október 31-én nyílik a nagy munkára készülő Michelangelo előzetes vázlatait bemutató ki­állítás, amelynek rendkívülisé­gét jelzi, hogy az olasz parla­ment képviselőházában rende­zik. A mennyezetet az Utolsó íté­let oltáijelenete követte 1536-1541 között, de ez már nem részesült csodálattal teli fogadtatásban, sokan botrá­nyosnak találták, hogy Miche­langelo még Istent is meztele­nül ábrázolta. Jövőre még drágábbak lesznek a Sziget- és a Balaton Sound-jegyek Kezdhetünk tervezni és spórolni Kulcsár Ferenc egy verskötettel és egy esszékötettel jelentkezett Elmepallérozó kutakodások JUHÁSZ KATALIN Budapest. Megvan a jövő évi Sziget, a Balaton Sound és a soproni Volt fesztivál időpontja, illetve ismertek ajegyárak is. A fesztiválokra már novem­ber 2-től kaphatóak jegyek. A Volt jövőre az idei dátumnál egy héttel később lesz, július 3-tól 6-ig. Aki december végéig vesz jegyet, olcsóbban fesztiváloz- hat, mint idén: a bérlet 19.900 forintba, a napijegy 8.500 fo­rintba kerül. 2013-ban az elővé- teles időszakban, április 14-ig a bérlet ugyanannyiba kerül, mint az idei Voltra: 20.900 fo­rintba, a napijegy 8.990 forint. (A szerző felvévtele) A zamárdi Balaton Sound 2013-ban július 11-től 14-ig tart. A Balaton-parti fesztiválra április 14-ig 33 ezer forintért lehet bérletet váltani, ami két­ezer forinttal több, mint idén. A napijegy 14 ezer forintba kerül majd, az idei árnál egy ezressel többe. A Sziget fesztivál jövőre au­gusztus 5-én nyit a nulladik nappal és 12-én hétfő hajnalig tart. Az ottalvós, hét napos bér­let 58 ezer forint május 5-ig (idén ez 55 ezerbe került), a ha- zamenős, öt napra szólót 49 ezerért (idén 46 ezer volt), a napijegyet 13 ezer forintért (ezerrel drágábban) kínálják. NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A Vám- béry Irodalmi Estek sorozat legutóbbi rendezvényén nagy érdeklődés mellett mutatták be a Lilium Aurum Könykiadó gondozásában megjelent Ámen és Ómen című verseskötetet, va­lamint a Madách Posoniumnál napvilágot látott A pillangó számyverése című esszéköte­tet. Mindkét újdonság szerzője Kulcsár Ferenc. Az esszékötetet Tóth László méltatta. „Kulcsár esszéi az esszé mintapéldányai, jól el le­het csevegni vele, velük; az önmaga, élete sorskérdései felé fordult ember szellemnevelő, elmepallérozó kutakodásai, azt is mondhatnék: találkozá­sai önmagával, találkozásai az emberrel, találkozásai istennel - a valamilyen formában a transzcendensből is megkép­ződött való vüágunk visszave­zetései eredeti transzcendens ihletéhez”. Tóth László a művet, amelyet a szerző „töre­dékes diáriumnak” nevez, re­génynek minősítette, önport­rénak, önmagáról készített személyiségrajznak, melyben benne vannak az olvasók is. Az Ámen és Ómen című köte­tet átszövi egy sajátságos nyelvi és gondolati eszköztár, Kulcsár jól felismerhető stílusjegyei. Szászi Zoltán szavaival: ,A szerző azon kevés szlovákiai magyar poéták közé tartozik, akik egyszerre líraiak és bölcse­letiek. Akiknek - hűségként és anyajegyként is értelmezhető­en - pontosan behatárolhatók létkeretei. A 20. század vihar­vert hadi útjain tanult megjár­ni, világégések utáni súlyos és termő csendekben kezdett eszmélni, és a magyar líra posztmodem hagyományait úgy tudta hol tudatosan, hol ösztönösen a legszebb magas­latokig fejleszteni, hogy azok egy különös, saját bejáratú vi­lággá formálódtak”. A teremtés jelenete

Next

/
Thumbnails
Contents