Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-18 / 241. szám, csütörtök
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 18. Egy hölgy a Maximból - a Komáromi Jókai Színház ünnepi évadának első bemutatójáról A korszerű színház látszata Holocsy Krisztina (középen) komikaként is helytáll (Kiss Gibbó Gábor felvételei) Egész életében a rock and roll elkötelezettje volt Elhunyt Komár László A múlt pénteken számos politikus és közéleti személyiség részvételével kezdődött el a Komáromi Jókai Színház hatvanadikjubileumi évada. A Fellegi Istvánt ábrázoló mellszobrot Ferenczy Anna és Lőrincz Margit, a színház alapító és örökös tagjai, az alapító tagok neveit tartalmazó emléktáblát pedig Szabó Viktor, a színház legifjabb tagja leplezte le. Majd pedig elkezdődött az ünnepi évad első, felhőtlen szórakozást sejtető előadása... KISS PÉNTEK JÓZSEF Vannak olyan színpadi művek, amelyek elviselik a „legelvetemültebb” rendezői-dramaturgiai beavatkozásokat is - természetesen akkor, ha azok pontosak, következetesek és erősítik a mű alapgondolatát, amire a rendező az előadást kihegyezni szándékozik. Shakespeare mester művei például ilyenek. Mindent persze azok az alkotások sem viselnek el. Nyit- rán volt látható néhány évvel ezelőtt egy olyan kompjuteri- zált Hamlet-adaptáció, amely minden szakmai hozzáértés ellenére melléfogásnak bizonyult. Vannak olyan színdarabok is, amelyek színházi hatásfoka az aktualizálások bevetésével csak gyöngül vagy teljesen elvész. Georges Feydeau vígjátékai akkor működnek igazán, ha a színészek köré - akik a lehető legpontosabban kidolgozott karaktereket állítanak elénk -, a megidézett komák megfelelő miliőt varázsol a díszlet- ésjelmeztervező. Az Egy hölgy a Maximból (La Dame de chez Maxim) 1899- ben íródott. Ebből adódik, hogy a szecesszió világának hangulata kell ahhoz, hogy ez a bohóza- ti elemeket is bőven tartalmazó, vérbő vígjáték magával raga- dóan szórakoztató, mi több, mai előadásként funkcionáljon. Ezzel szemben a komáromi társulathoz ismét meghívott egykori főrendező ízlésesnek aligha nevezhető, ám annál markánsabb módon belenyúlt a szövegbe. A bizonyára aktu- ál-viccesnek szánt „bemondásokkal” - anélkül, hogy a színlapon ezt bármilyen módon jelezte volna - sajnos, be- lekontárkodott Heltai Jenő kiváló fordításába. Mostanában gyakran tapasztalhatunk hasonló elefántcsapásokat a drámairodalom porcelánboltjaiban. Az is elég zavaróan hatott Vannak olyan darabok, amelyek színházi hatásfoka az aktualizálások bevetésével csak gyöngül vagy teljesen elvész. rám, hogy a bemutatón az első huszonöt-harminc percben a szereplők szinte minden mondatot a „hát” határozatlanságot kifejező módosítószó beiktatásával kezdtek. Ehhez még hozzátett az a bíechti epikus színházi hatás- mechanizmussal működő „ötlet”, mely szerint időnként, a rendezői szándék szerint, a némafilmek világát idéző pillanatok szabdalják meg/szét a játék tempóját. Mintegy emlékeztetve arra, hogy amit látunk, az akár a Lumiére fivérek idejében is játszódhatna, de nem akkor játszódik, hanem ma, mivel a szövegbe ékelt trágár kis beszólások ismét csak kizökkentenek a... Miből is? Mira János m. v. kiváló díszlettervező. Esetünkben azonban kubista hatású dobozdíszlete és Gadus Erika m. v. Sze- dett-vedett hatású jelmezei (a már említett öncélú szövegbetoldásokkal és ritmustalanul beékelt mintha-mozi elemekkel együtt) egy olyan követhetetlen eklektikát hoznak létre, ami szép sorjában kiolt mindent, amitől szellemi-esztétikai élmény, vizuális varázslat vagy bármi igazán értékelhető összejöhetett volna. Alapvetően semmi kifogásom sincs az ellen, ha egy ünnepi évadot történetesen nem valamelyik nagy klasszikus szerző darabjának színpadra állításával kezd a színház. De az ellen már erős ellenvetéseim vannak, ha az ünnepi előadás a mindenáron való időszerűsí- tés, a korszerű színházi gondolkodás látszatát keltve alig áll a lábán. Az előadásban felvonult a nyugállományban levő, egykori színészgárda jelentős hányada. Jó volt újra látni a színpadon Lőrincz Margitot (Ponant-né), Szentpétery Arankát (De Val- monté hercegné), Petrécs Annát (Viretet-né), Boráros Imrét (du Grélé tábornok), Ropog Józsefet (Chamerot). A jelenlegi derékhad képviselői közül látható volt Mokos Attila (Pety- pon) és Németh István (Vidau- bant). Ezt a generációt erősíti a színházhoz másfél évtized után visszatért Skronka Tibor (Abbé) is. A fiatalok közül pedig Holocsy Krisztina (Osztrigás Mici), Molnár Xénia (Vidaubant-né), Szabó Szvrcsek Anita (Pety- ponné), Tar Renáta (Clémen- tine), Olasz István (Montgi- court), Majorfalvi Bálint (Co- rignon), Bemáth Tamás (Ma- rollier hadnagy) és vendégként - nemrég még a színház tagja volt - Hajdú László (Étienne, Petypon inasa). Mellettük szöveges szerepekben láthattuk Balaskó Edit súgót (Géaix-né) és Nagy László ügyelőt (Émile, inas) is. Az egyik jelenetben még a rendezőasszisztensi minőségben dolgozó Dékány Nikolett, Tóth Simona fodrászsminkes és Szűcs Klaudia kellékes is előfordult a színpadon. Ha ki szeretnénk emelni néhány színészi munkát, akkor Boráros Imre erősen körvonalazódott karakterábrázolását, Holocsy Krisztina kiváló komikai helytállását, Szentpétery Ari szinte eszköztelenül visszafogott, elegánsan mértéktartó (ez valószínűleg a rendező érdeme is) jelenlétét említhetjük. Itt az ideje, hogy a színház illetékesei lebeszéljék végre a vendégrendezőket az olyan „kézenfekvő ötletekről”, mint például Molnár Xénia palóc táj- szólásának prosztó keretbe ágyazott felhasználása. Nemcsak az a baj vele, hogy a dialektust gúnyolja ki, hanem az is, hogy a színház nézői elég gyakran voltak már élvezői ennek, a vendégrendező számára talán új, de a nézők számára már unalmas, ízléstelen és sértő alkalmazásnak. A palóc nyelvjárás iránti tiszteletről és a művésznő ázsiójáról már nem is beszélve. Az előadás zenei kíséretét az ugyancsak jelmezbe bújtatott Pálinkás Andrássy Zsuzsanna zenei munkatárs biztosította. A színházi fiaskónak is beillő parádét Verebes István m. v. rendezte. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Elhunyt Komár László énekes, a rock and roll egyik magyarországi meghonosítója; a zenészt 67 éves korában, tegnap hajnalban, budapesti otthonában érte a halál. Az énekes két éve beszélt először arról, hogy 2006-ban lábában daganatot találtak az orvosok. Kétszer kapott kemoterápiát, majd más gyógymódokat keresett. Október elején tüdőembóliával került kórházba, miután állapota stabilizálódott, hazaengedték. Komár László az ötvenes évek végén kezdett énekelni, szerepelt a Scampolo, a Dogs, az Atlas, a Bergendy együttesben, később a Non Stopban, a Szemek, Szájak, Szívekben és a Sprintben is. 1981 óta 18 szólólemezt adott ki, olyan slágereket énekelt, mint az Amerika legszebb asszonya, a Fehér Hold. Sokan nevezték őt a magyar Elvis Presley-nek. Két albumot is szentelt az amerikai sztár emlékének, a „magyarított” Presley-dalok is slágerek lettek, köztük az Árva bús éjszakán, a Viva Las Vegas és a Fiam. (Egyik kezdeményezője volt annak, hogy az 1956-os forradalmat támogató amerikai rocklegendáról közterületet nevezzenek el Budapesten.) „A rock and roll elkötelezettje volt, kiemelkedő szerepet játszott magyarországi meghonosításában. Karizmatikus művész, emblematikus énekes volt” - emelte ki Nagy Tibor zeneszerző, aki az elmúlt csaknem három évtizedekben ötven dalt írt Komár Lászlónak, köztük volt a Mondd, kis kócos, a Halványkék szemek, a No Miss, az Óh, csak a hajnal jönne már és a Táncoló fekete lakkcipők. „Érzelemben gazdag művész volt előadásaiban, a dalok tolmácsolásában is, a közönséggel könnyen kontaktust tudott teremteni, ami népszerűségének egyik megalapozója volt. Ha Amerikába születik, világsztár lehetett volna” - tette hozzá NagyTibor. Komár László tavaly novemberben vette át Hungaroton lemezkiadó életműdíját a magyar könnyűzenei életben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként. Akkor jelent meg utolsó albuma is, a Nagylemez, amelyen hat új dal mellett régi slágerek szerepeltek. (MTI, ú) Generációk a komáromi színpadon L—...-----* --------------------------------------------—-----;—_---------Kontár László (1944-2012) (Képarchívum) RÖVIDEN Mesterkurzus az MKI-ben Pozsony. Huszár Ágnes előadásával indul a pozsonyi Co- menius Egyetem magyar tanszéke által szervezett Mester- kurzus. Az előadássorozat célja, hogy egy-egy kutatási terület legnagyobb szaktekintélyei avassák be a közönséget a kortárs irodalomtörténet és a nyelvészet aktuális problémáiba. A meghívottak között van Szegedy-Maszák Mihály, Szilágyi Zsófia, Fűzfa Balázs, Adamikné Jászó Anna és Adamik Tamás. Huszár Ágnes a gender, vagyis a társadalmi nem és a nyelvészet kapcsolatáról tart előadást a Magyar Kulturális Intézetben (Védcölöp utca 54.) ma délután 14.30-tól. (ú) AForte Company és a forradalom Pozsony. A budapesti Forte Company előadásásval - a nemzetközi hírű koreográfus, Nigel Chamock Revolution című munkájával - kezdődik ma Pozsonyban, az YMCA-ban a Pro-téza elnevezésű szerzői színházi fesztivál. Chamock koreográfiája totális színház; a szöveget, a mozgást, a zenét és a táncot elegyítő, intenzíven fizikai produkciót a világ forradalmárai és a magyar történelem eseményei inspirálták. A fesztivál három helyszínen - Pozsonyban, Besztercebányán és Trencsénben - október 23-áig tart, a részletes program megtalálható a www.a4.sk/projekty/pro-teza oldalon, (as) Díjazták Hajdút és Rofuszt Syracuse. Díjat nyert Hajdú Szabolcs Bibliothéque Pascal és Rofusz Ferenc Ticket című alkotása a Syracuse-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A Bibliothéque Pascal a legjobb hang és filmzene díját kapta, Politzer Péter vágót pedig különdíjjal jutalmazta a New York államban található egyetemi város filmfesztiválja. A légy című munkájának köszönhetően Os- car-díjas Rofusz Ferenc Ticket című rajzfilmje a legjobb ani- mációnakjáró díjat vitte el. (MTI)
