Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-17 / 240. szám, szerda

16 Horgász-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. www.ujszo.com Vannak esetek, amikor finomkodással a horgászember nem megy semmire - ilyenkor jogos, sőt követelmény, hogy bedurvítson Keszegezni csak pontosan, szépen... horgászati és vadászati kellékek Bős, Mlynársky rad 250. (Szolgáltatások háza) tel.: 031/558 4329, mobil: 0905 326 062 Vásárát, Fő utca 111. (Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 1723, mobil: 0917 335 653 mit veszítettünk”. A pecások tábora ugyanakkor néhány új horgászterülettel gazdagodott - ezek egyike a Bőstől Szapig húzódó, 8,15 kilométer hosszú alvízcsatorna, amely Új-Duna- ként került be a köztudatba. Bár mesterséges víztestről van Amur zöldségágyon Hozzávalók Jóllehet a világsajtó nem kapta szárnyára a hírt, csallóközi horgászber­kekben köztudott, hogy az Új-Dunában, azaz a hősi vízi erőmű alvízcsatomájában la­pátnyi dévérek és egyéb keszegfajták tanyáznak. Ha rábukkan az ember egy-egy jobb horgász­helyre, a siker garantált, tartja a fáma. Természe­tesen kötelességünknek éreztük, hogy ennek utá­najárjunk. LŐR1NCZ ADRIÁN szó, olykor alaposan meg tudja lepni a partján pecabottal csá- poló embert - 2010 novembe­rében például itt akadt horogra az a 95 centis, 7,38 kg súlyú ke- csege, amely azóta is tartja az országos rekordot. S itt tanyáz­nak a már említett keszegek is. Lusta ínyenc E halfajról illik tudni, hogy egész jól megvan folyóink lassúbb folyású, csendes sza­kaszain; ahol meg lágy iszap borította, vagy éppenséggel hordalékmentes mederre buk­kan, amely terített asztalként kínálja az eleséget, és elég mély is, ott tömegesen fordul elő. Mivel fejlett szagló és íz­lelő érzéke van, aromás etető­anyaggal jól horogra csalható - ugyanakkor tudni kell róla, hogy egészen kivételesen lus­ta teremtmény, amelyik egy fölösleges farkcsapást sem haj­Jövő héten lesz kereken húsz éve annak, hogy a bősi vízi erő­mű építői - a (cseh)szlovák épí­tőipar dicsőségére, no meg az egyre fokozódó energiaéhség csillapítására - Dunacsúnynál megkezdték Európa második legnagyobb folyamának elte­relését, taccsra vágva ezzel a Duna egyedülálló szárazföldi deltáját. Az Öreg-Dunában, azaz a Duna főmedrében és a szigetközi ágrendszerben a víz mennyisége nagyjából az egyharmadára csökkent, míg a csallóközi ágvizek egy része egyszerűen eltűnt a térképről. Egyik öreg horgász-kollégámat idézve „boldog, aki nem tudja, Spéci, epres-mézes tésztára és csontira jöttek Néhány testesebb példány is horogra akadt landó tenni az eleségért. Ezért fontos, hogy a felcsalizott hor­got az orra elé pottyantsuk. Szerencsére viszonylag könnyű megtalálni az ígéretes keszeges horgászhelyet - elég, ha az esti szürkületben, vagy éppen pir­kadatkor megfigyeljük, hol vet fodrokat a víz színe. Ott forog­nak. Egy őszi szombat délutánján vágunk neki a keszegezésnek. Bősnél kelünk át az erőművön, majd némi vargabetű után bal­ra tartunk, mígnem elérjük az alvízcsatornát. A víz a kövezés miatt nehezen megközelíthető, a legjobb, „sziklamentes” he­lyek már foglaltak, így úgy dön­tünk: elérkezett az ideje, hogy lerakjuk egy új, a sziklamászást a horgászattal ötvöző sportág alapjait. A sziklakoloncok közt verünk tábort egy olyan he­lyen, ahonnét a folyóág fősodra jól megdobható; döntésünk ké­sőbb helyesnek bizonyul. Somogyi Tibor felvételei Középre tarts! Egyelőre viszont lapítunk, meg gyúrunk. Lapítás alatt ez esetben a vízfelszín elmélyült, áhítatos megfigyelése értendő, amely azt hivatott kideríteni, hol, milyen sodrással kell számí­tanunk, s hol „hemperegnek” a halak. A gyúrás viszont az etető­anyag elkészítésére vonatkozik, ami nemkülönben nagy odafi­gyelést igényel. A spéci, hűvös folyóvízre kitalált epres-mézes masszát némi csontival bolondít- juk, ami a szakirodalom szerint nagyban növeli hozzáadott-ér- tékét - legalábbis a keszegek szemében. Aztán összerakjuk a felszerelést - finom feederbot, hajszálvékony zsinór, kisebb etetőkosár, 12-es méretű horog, ahogy illik -, s megbombázzuk a vizet. Az első kapásokra egyikünk­nek sem kell sokáig várnia. Némi maszatolás után két botspicc is nagyot bólint, így a kolléga fiá­val szülte egyszerre vágunk be. Terelgetjük is szépen a part felé a halat, de a túlfinomított cucc megbosszulja magát - pattan a zsinór, oda a szerelék. Az újabb bedobásra már nem kapunk választ, hiába próbálkozunk a legkülönfélébb csalival; így nem marad más választásunk, mint hogy taktikát váltsunk, ami je­len esetben azt jelenti: bedur­vítunk. A feedert keményebb matchbotra cseréljük, nagyobb etetőkosarat szerelünk fel, s egy nagy nekifohászkodással az egészet „bevágjuk” az Új-Duna kellős közepébe - hadd szóljon! Szól is - a hely egy idő után szül­te ontja a keszeget. Bár a kapi­tális példányok másfelé tanyáz­nak ezen az estén, örülünk a növendék példányoknak is. Ha meg egy-két, kilón felüli egyed akad horogra, illendően megkö­szönjük. A Duna ez alkalommal sem hagy cserben bennünket. A rovat támogatója a Búslak Dunatőkés - Dunajský Klátov MP9120010 Bindics Imre, a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa Elkészítése A zöldséget megtisztítjuk, hosz- szúkás darabokra vagdaljuk, majd forró olajban 10 percig sütjük. Ezután megsózzuk, hozzáadjuk a fehérbort, majd további 20 percig pároljuk. Hozzáadjuk a feldarabolt, ko­rábban besózott amurt, és to­vábbi 10 percig sütjük. (Kanovits Gábor felvételei) MP9120011 1 kg amur 1 dl Sungarden olaj 0,51 fehérbor 2 db répa 2 db zeller 2 paszternák 1 evőkanál só 1 kávéskanál őrölt bors Kora esti teríték - a hely egy idő után ontja a keszegeteket A Horgász melléklet legközelebb 2012. október 31-én jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents