Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-17 / 240. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. Közélet 3 Három éve folyó történet végére került pont, az Európai Unió Bírósága teljes egészében elutasította a magyar beadványt Ficóék nem sértettek uniós jogot Pozsony. A szlovák kor­mány nem sértette meg az EU-s jogot, amikor 2009-ben nem engedte be Sólyom Lászlót Ko­máromba. Ezzel lezárult a három éve folyó bíró­sági ügy. A történtekhez senkinek sincs nagyon kedve visszatérni. MÓZES SZABOLCS 2009-ben mélyponton vol­tak a szlovák-magyar kapcso­latok, elmérgesedett a viszony a Fico-kormány és a magyar ki­sebbség között, diplomáciai ál­lóháború dúlt a magyar és a szlovák kormányzat között. Abban az évben tervezték le­leplezni államalapító kirá­lyunk, Szent István lovas szob­rát Komáromban, amire a szo­borállító szervezetek és az ön- kormányzat Sólyom László ak­kori magyar államfőt hívta meg díszvendégnek. Sólyom elfogadta a meghí­vást, ám nem jöhetett el. Ficóék azzal az ürüggyel, hogy az át­adás tervezett időpontjában, augusztus 21-én van Csehszlo­vákia 1968-as megszállásának - melyben a Magyar Néphadse­reg is részt vett - évfordulója, a látogatás elhalasztását kérték. A kormány emellett nehezmé­nyezte, hogy Sólyom nem szólt időben és a megfelelő módon az érkezéséről. A magyar fél ezt elutasította, mondván, már hetekkel koráb­ban bejelentették a szlovák külügynek az érkezést. A szlo­vák fél végül a látogatás napján megtiltotta Sólyomnak, hogy belépjen az ország területére, ő pedig ezután visszafordult - a szó szoros értelmében - a ha­tárról. Egy államfő több mint egy átlagpolgár Magyarország szerint ezzel Szlovákia megsértette az Eu­rópai Unió egyik alapelvét, a személyek szabad mozgásáról szóló alapjogot. Szlovákia az­zal védekezett, hogy a magyar államfő nem egy egyszerű uni­ós polgár. Az EU bírósága teg­napi ítéletében Pozsonynak adott igazat. Ezzel közel há­roméves pereskedés végére ke­rül pont. Magyarország először az Eu­rópai Bizottság előtt kezdemé­nyezett eljárást Szlovákia el­len, ám a bizottság úgy látta, az uniós jog nem alkalmazható valamely tagállam államfőjé­nek más tagállamban tett láto­gatásaira. Ezután Magyaror­szág úgy döntött, a bíróság előtt saját maga indít kötele­zettségszegés megállapítása iránti keresetet Szlovákia ellen. Az Európai Bizottság ezután - mivel egyetértett Pozsony in­doklásával - úgy döntött, Szlo­vákia támogatása érdekében beavatkozik az eljárásba. A bíróság tegnap hozott íté­lete értelmében az államfők esetében a nemzetközi jog alapján kell eljárni. „E sajátos­ság az üyen jogállással rendel­kező személyt az összes többi uniós polgártól megkülön­bözteti” - áll az ítéletben, tehát rájuk nem ugyanazok a feltéte­lek vonatkoznak, mint a többi polgárra. így ha egy uniós pol­gár államfői posztot tölt be, a nemzetközi jog korlátozhatja a személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jogát. Óvatos reakciók A döntés tegnapi reakcióiból érezni lehetett, hogy egy régi kellemetlen ügy „utózöngé- jéről” van szó, amit senki sem szeretne már felfújni. Robert Fico kormányfő csak pár mon­datban reagált az ítéletre, el­■riiniCTiM ♦ 2009. 8. 19. - szlo­vák felszólítás: ne jöjjön Sólyom ♦ 2009. 8. 21. - meg­tiltják a belépést ♦ 2009. 8. 22. - határ­blokád a szlovák-magyar határon, tüntetés Buda­pesten ♦ 2009. 9. 8. - diplo­mácia jegyzékváltás a két ország között ♦ 2009. 10. 12. - Bu­dapest uniós eljárást kez­deményez Pozsony ellen ♦ 2010. 6.24.-azEu­rópai Bizottság elutasítja Budapest kérelmét ♦ 2010. 7. 8. - a ma­gyar kormány benyújtja kérelmét a bírósághoz ♦ 2012. 10. 16. - a bí­róság Pozsonynak ad iga­zat mondva az ilyenkor kötelező formulákat. Hasonlóan nyilatkozott Miroslav Lajčák külügyminisz­ter is, hozzátéve: bízik benne, miután a történet végére pont került, a szlovák-magyar kap­csolatokban mindkét állam polgárai számára hasznos té­mák megvitatására fognak koncentrálni. Lajčák lapunk kérdésére még annyit elmondott: identi­kus esetben most is úgy járná­nak el, mint 2009-ben. Akkor mind Fico, mind Lajčák ugyan­azon a poszton volt, amelyen - két év kihagyás után - most is. A szlovákiai magyar politiku­sok sajnálkozásukat fejezték ki az ügy miatt. A magyar fél részéről a Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium kommentálta rövi­den az ítéletet. A tárca bízik benne, hogy a jövőben nem ke­rül sor hasonló esetekre Ma­gyarország és Szlovákia vi­szonylatában. ,A Bíróság ítéle­tében ugyan a Kormány kerese­tét elutasította, ugyanakkor megerősítette, hogy Szlovákia nem hivatkozhatott volna a be­lépés megtagadása érdekében az általa megjelölt uniós irányelvre” - áll a közlemény­ben. Az ügy feltehetően nem fog­ja beárnyékolni a két ország kapcsolatát. A két miniszterel­nök találkozóin egyszer sem említette az esetet, már Orbán Viktor és Iveta Radičová talál­kozóin sem volt téma Sólyom László be nem engedése Szlo­vákiába. A jobboldali kormány sem kért bocsánatot az ügyben Magyarországtól, az ismételt látogatás incidens nélkül zajlott le Sólyom egy év múlva, exelnökként visszajött Komáromba ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A „határincidens” után egy évvel, de Sólyom Lász­ló - immáron exelnökként - tisz­teletét tette Komáromban a Szent István-szobomál. Sólyom még kiutasítása napján meg­ígérte a komáromiaknak, hogy mindenképpen eljön hozzájuk. „A legfontosabb, hogy együtt vagyunk, együtt ünnepelünk. Ahogyan megígértem, vissza­jöttem” - e szavakkal köszöntöt­te mintegy ezerfős hallgatósá­gát Sólyom. A volt államfő ugyanúgy érkezett, mint 2009-ben: a határon gyalogo­san sétált át, egészen a Lúdpiac térig, ahol először nem a szo­borhoz, hanem az őt nagy taps­sal köszöntő polgárokhoz ment. „A magyar állam és a magyarság határai sosem estek egybe, a magyar nemzet, mint úgyneve­zett kulturális nemzet azonban egységet alkot ma is” - fogalma­zott ünnepi beszédében. Az ex­elnök - akit hetekkel korábban Schmitt Pál váltott az államfői poszton - beszédét szlovákul is felolvasták, az ünnepség része­ként a magyar mellett a szlovák himnusz is felcsendült. A koszorúzást nem kísérte in­cidens, ekkor már második hó­napja a Radičová-kormány volt hatalmon. Bocsánatot viszont a jobboldali kabinet sem kért Só­lyom kiutasítása miatt, a két or­szág között tovább folyt a „pereskedés”. (MSz) A megkésett szoboravató (Somogyi Tibor felvétele) Robert Fico miniszterel­nök: Üdvözöljük a döntést. Bebizonyo­sodott, hogy Szlo­vákia sem­milyen esetben sem sértett meg semmi­lyen, tehát egy uniós tör­vényt sem. Miroslav Lajčák kül­ügyminiszter: Ha a ma­gyar fél úgy kommuni­kált volna velünk, ahogy egy uniós szomszédhoz illik, akkor nem fordult volna elő ez a helyzet. Remélem, ez az eset tanulságul szolgál. a Híd elnö­Nem az a fontos, hogy ki mit sértett, ha­nem hogy jó-e, hogy a két szomszédos ország viszo­nya megromlik amiatt, hogy nem engedik be a köztársasági elnököt. Mert azért ez Szlovákia részéről nem volt egy megszokott döntés. Bárdos Gyula, az MKP OT elnöke: Szerencsét­len döntés­nek tartjuk, amely sze­rintünk el­lentétes az európai szellemiséggel. Azoknak ad igazat, akik az uniós polgárok szabad mozgá­sát akarják korlátozni. (MSz, vps) Bugár Bela, ke:

Next

/
Thumbnails
Contents