Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-16 / 239. szám, kedd
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 16. Nem zéró összegű játszma a kisebbségi jogok érvényesítése, nem más kárára történik Fontosabb dolgok Azt sejteni lehetett, hogy a Smer nem szimpatizál az SaS által felvetett, azonos neműekjogi helyzetét rendező, regisztrált partnerséget szorgalmazó tervezetével. A kérdés az volt, mire hivatkozva indokolják meg az újabban felvilágosult európaiság szellemében ténykedő pártban, hogy nem támogatják a törvénytervezetet. TOKÁR GÉZA A válasz végül megszületett, szó szerint így hangzik: „Szlovákiának vannak más, fontosabb problémái is”. És ezt a - hosszú távon nagyon veszélyes - kifogást teljesen komolyan gondolja a Smer. Azt, hogy alaposan átgondolták ezt az érvet, tanúsítja, hogy Jana Laššáková, a Smer frakcióvezetőjének szájából több alkalommal is ez a kifogás hangzott el a téma kapcsán. Nem is feltétlenül azzal van probléma, hogy a kormánypárt ebben az ügyben, ami tényleg eléggé marginális réteget szólít meg igazán, nem akar cselekedni. Kevéssé lehet viszont komolyan gondolni, hogy „Szlovákia” szempontjából bármiféle prioritásokat is fel lehet állítani, a témák felvetése pedig sorrendben történik: egy témát megoldanak, majd sor kerülhet a következőre. A parlamentben egyszerre nagyon sok különböző probléma vetődik fel, és a pártok politikusainak és frakcióinak feladata ezekkel foglalkozni. Az egyes problémákat nem egymás kárára oldják meg: a politika ugyanis önmagában nem egy zéró összegű játszma, amelyben például a mezőgazdaság vagy az iskolaügy veszítene azon, hogy a parlamenti képviselők egy kis csoportja éppen a regisztrált partnerség kérdésével foglalkozik. Sőt, a Smemek éppenséggel rengeteg energiája lenne arra, hogy 83 képviselőjéből akár csak egy-kettő a hátrányos helyzetű kisebbségek jogállására keressen működőképes javaslatokat. Nem így tesz, ehelyett ideolóA Smer 83 képviselőjének éppenséggel rengeteg energiája lenne, a tétlenségüket ideológiai mázba burkolják. giai mázba burkolja a tétlenséget, a párt fontos és kevésbé fontos ügyekről beszél, gyakorlatilag arra hivatkozva, hogy a regisztrált partnerség esetleges bevezetésétől sem lesz olcsóbb a kenyér. Fontos tudatosítani, hogy hasonló érvek kerülnek elő egyébként a kisebbségekkel kapcsolatos, szlovákiai magyar problémák kapcsán is. Legfeljebb azokat a vezető politikusok még nem merik kimondani, csak helyi szinten jelennek meg. Eszerint vannak fontosabb ügyek és elintéznivalók is, mint a kétnyelvűsítés, a nyelvi jogok érvényesítése, vagy éppen a magyar dokumentumok beszerzése. Pedig ebben az esetben sem beszélhetünk zéró összegű játszmáról, a kisebbségi jogok érvényesítése nem valakinek a kárára, hanem más problémák megoldásával párhuzamosan zajlik. Csak remélni lehet, hogy a Smemek nem válik szokásává a jövőben más témákkal kapcsolatban is elsütni azt az érvet, hogy Szlovákiában varrnak fontosabb dolgok is. Ma elmagyaráztam a tanító néninek, hogy mi vár a sztrájktörőkre. (Peter Gossónyi rajza) Ami a magyar vidékek egyik fájó csalódása, hogy a mezőgazdaság a tizedével kevesebb pénzhez jut Egy bizonytalan év bizonytalan költségvetése HORBULÁK ZSOLT Az elfogadott költségvetést elemezve megállapíthatjuk, a Smer a várakozásoknak megfelelően nem lépte át saját árnyékát. Az irányszámok formailag megfelelnek az elvárásoknak, „uniósak” és „baloldaliak”, ennek ellenére több benne a bizonytalanság, mint ahogy az első pillantásra látszik. Ha minden a kormány elképzelései szerint alakul, sikerül 3% alatt tartani a hiányt, ami az unió részéről egyre fokozottabb elvárás. Emellé még egy egytized százalékos biztonsági rést is beépítettek. Ennyiben ki is merül a külső elvárás. Mindez egy 2,6%-os GDP-növekedésre épül. Mivel a bevételeknek is ekkora gazdasági bővülésből kellene származniuk, talán ez a legnagyobb kockázati tényező a jövő évi büdzsében. Kérdés, hogy a romló külső és belső gazdasági környezetben lehet-e tartani az adóbevételeket, amikor az állam maga rak további jelentős járulékterheket a kisvállalkozók nyakába? Ugyanúgy kérdéses az ipari termelés alakulása, hiszen éppen a vezető szektorok, mint a személygépkocsigyártók és az elektronikai nagyvállalatok jelentenek be gyártási szüneteket és elbocsátásokat. Igaz, a gazdasági minisztérium jelentős többletforrásokkal tud majd gazdálkodni, de már most éles kritikával illetik szélsőségesen részrehajló dotációs politikáját. Valódi gazdaságélénkítésre tulajdonképpen csak a közlekedési a szociális ügyi minisztériumnak lenne lehetősége - forrásaik 7,6, illetve 8,8%-os növekedése erre lehetőséget adna, ha a sokéves tapasztalatok után nem lennénk abban biztosak, hogy ezek jelentős részét nem nyúlják le. Az autópálya-építések és a munkahely-teremtési támogatások a szlovák panama szinonimái lettek. Ami a magyar vidékek egyik legfájóbb csalódása, hogy a mezőgazdaság több mint tizedével kevesebb pénzhez jut. De meg lehetne emh'teni a pénzügyileg irreális, ellenben hivatalosan tervezett magán egészségbiztosítók állami kivásárlását is. Egy költségvetést nem csupán a benne leírt számok tesznek reálissá vagy irreálissá, hanem végrehajtási módja. Egyáltalán nem várhatók olyan intézkedések, amelyek közép-, vagy hosszú távon mérhető megtakarításokhoz vezetnek. Nagy kérdés, hogy a most bevezetett adóemelések miként járulnak hozzá a reformokhoz. Félő, hogy az átmenetinek szánt intézkedések végül hosszú távúak lesznek. Az Európai Bizottság is csak a hiánycélra összpontosított, amikor Barroso Ficót dicsérte. De még a maastrichti limit se lesz tartható, ha az állandó eu- rósánc miatt megugrana az alacsonyra tervezett adósság- szolgálat mértéke. KOMMENTÁR Eljutottak a fővárosba NAGY ANDRÁS Pár napra volt szükségük a szélsőségeseknek ahhoz, hogy a Partizánskéban tartott felvonulásuk után a fővárosba is eljussanak. Pozsonyban szombaton közel ötszázan tüntettek, rendet és igazságot követelve. Mi ezzel gond? Partizánskéban a szervezés és irányítás is a polgármester kezében volt, a város lakossága a rend helyreállítását, a bűnözés megfékezését, a nem fizetők megregulázását követelte. Az ott felvonulók többsége talán komolyan ezt akarta elérni, de a leghangosabbak már ott is Marián Kodéba emberei voltak. A nyíltan rasszista csoportosulás tagjai a közhangulatot meglovagolva kerültek előtérbe. Talán a többség nem értett velük egyet néhány dologban, s nem csak a romák ellen irányult az egész. A polgármester néhány mondattal talán még el is határolódott egyes kijelentéseiktől, de tény marad, hogy ez a város volt az, ahol a lakosság nagy része együtt tüntetett a szélsőséges újnáci csoporttal. Pozsonyban kisebb, mintegy ötszáz fős tömeg gyűlt össze, a transzparensek itt is leginkább a rendről, a munkáról és az igazságról szóltak, de aki csak egy kicsit is belehallgatott a skandálásba, vagy végignézett a felvonulókon, könnyen megértette, hogy már a fővárosban tüntetnek az újnácik. Természetesen nem hülyék ők sem, még nem masíroznak egyenruhában, a transzparenseiken sincsenek rasszista jelszavak. Gyorsan megértették, hogy egyelőre mi az a határ, melyet nem kell túllépniük, hogy ne veszítsék el a tömegek támogatását. Még nem cigányoznak nyíltan, de mindenki érti, mire gondolnak. A fővárosban összesen mintegy ötven ember tartotta felháborítónak és megalázónak az újnácik felvonulását. Az ellentüntetőket egyetlen politikus, Monika Beňová EP-képviselő támogatta a helyszínen, a jobboldali pártok vezetői közül nem jutott senkinek eszébe szembeszállni a radikálisokkal. Vagy az ingerküszöbük alacsony, és úgy gondolják, ha csak ötszázan skandálnak cigányellenes jelszavakat, az még nem gond, vagy esedeg úgy gondolják, hogy ez így teljesen rendben van. Amíg csak tüntetnek, addig nincs gond. Ám ha az újnácik azt látják, hogy senki nem száll szembe velük, senki sem meri megállítani őket, egyre bátrabbak lesznek. Nem kell túl sokáig várni, hogy a saját kezükbe vegyék a problémák megoldását, vagy a magyarországi helyzethez hasonlóan komoly támogatásra tegyenek szert. Az emberek nem szeretik a bonyolult válaszokat, egyszerű megoldásokat várnak. Kotlebáék meg ezeket szállítanák. Most már Pozsonyba is. FIGYELŐ A földtörvény osztrák szemmel Az új magyar földtörvénnyel foglalkozott az osztrák Der Standard című lap, megemlítve, hogy Ausztria és Franciaország példájára akarják megalkotni. Rámutatott, hogy a jogsértő földszerzések témája nem új keletű, és hogy 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlásának tilalmára adott uniós moratórium. Ernst Zimmerl, a budapesti osztrák nagykövetség mezőgazdasági tanácsosa a lapnak nyilatkozva azt mondta, a szabad tőkeáramlás elve szerint az Európai Unióban minden uniós polgár vásárolhat termőföldet, s ezt a rendelkezést Magyarország nem kerülheti meg. Zimmerl túlzónak tartja a zsebszerződésekről szóló magyar becsléseket. 2002-ben, amikor fel akarták deríteni a zsebszerződéseket, mindössze 77 hektárról szólót találtak - mondta. „Valóban, a külföldiek föld- vásárlása Ausztriában is korlátozott a föld tulajdonosváltását szabályozó törvények révén. Itt is folyik jogi jellegű vita arról, hogy ez megfelel-e az uniós jognak” - jegyezte meg a lap. Szegényedő spanyolok A válság és a megszorító intézkedések miatt egyre több a szociálisan rászoruló Spanyolországban. Húsz százalékkal, nyolcmillióra nőtt azok száma, akik szociális támogatásra szorulnak a 46 milliós országban. Az El Pais című lap szerint elsősorban a nyugdíjasok kezdenek elszegényedni: ők alkotják a segélykérők mintegy harmadát. Á kérelmek 26 százaléka jut a többgyermekes családokra, majd a fogyatékkal élők, bevándorlók következnek, de egyre többen szorulnak segítségre a középosztály tagjai közül is. A szociális minisztérium kimutatása szerint minden negyedik ember a szegénység határán él: 1,7 millió háztartásban minden családtag munka- nélküli, és naponta 300 lakó- ingatlant foglalnak le nemfizetés miatt. (MTI)
