Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-16 / 239. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 16. Közélet 3 Kérvényminták, rendeletek, jegyzőkönyvek terén egyenesen katasztrofális a helyzet, magyar kérvénymintát csak négy település honlapján találunk Kevés a magyar információ a községi honlapokon KÖZSÉGI WEBOLDALAK MAGYARUL Magyar weboldalak aránya járásonként azokon a településeken, ahol több mint 20% magyar él és van önkormányzati honlap ■ 75% □ 50-75% □ 30-50% □ 15-30% ■ 0-15% Megj: Az Aranyosmaróti járásban csak egy településen haladja meg a magyarok aránya a 20%-ot, ezért nem tüntettük fel a térképen. Barslédec önkormányzati weboldalának van magyar változata is. Forrás: Pro Cívis Pt. A MAGYARLAKTA TELEPÜLÉSEK WEBOLDALA! 4 y //*// yy s /T * □ önkormányzati weboldalak aránya a magyarlakta településeken □ önkormányzati weblapok magyar nyelven , , ■ alapinformációk magyar nyelven E közérdekű információk magyar nyelven ■ Forrás: Pro Ovis Pt., grafikon: UJ SZÓ _______ _______________ _______ _________ Pozsony. A magyarlakta önkormányzatok túlnyo­mó többségének már van saját honlapja, ám csak kevesebb mint felén talál­hatóak magyar nyelvű in- formációkis. Még elkeserí­tőbb a kép, ha azt vizsgál­juk, hány oldal tartalmaz közérdekű információkat vagy rendeleteket. MÓZES SZABOLCS Rajta van a neten! - ez az utóbbi évtized jelszava. Manap­ság szinte minden megtalálható az interneten, a Radičová-kor- mány alatt pedig törvény szüle­tett arról, hogy - többek között - az önkormányzatoknak mi­lyen jellegű információkat kell közölniük weboldalaikon. Ha van ilyen, ugyanis arra senki sem kötelezi a falvakat, hogy sa­ját honlapjuk legyen, ezt csak a városok számára írják elő. Ennek ellenére a községek túlnyomó többsége is működtet weboldalt. A Pro Cívis polgári társulás a közelmúltban felmér­te a magyarlakta települések weboldaláit. A tanulmány sze­rint a „táblatörvényben” felso­rolt 511 település közül 432 működtet saját önkormányzati honlapot. Az elemzésből kitűnik, hogy főként a gazdasá­gilag stabilabb régiók állnak jobban ezen a téren: a Galántai vagy a Nyitrai járásban minden magyarlakta településnek van saját honlapja, kettő híján a Dunaszerdahelyi járásban is mindegyik önkormányzatnak van weboldala. Alig van magyar információ A magyar adatok terén sokkal rosszabb a helyzet. A működő te­lepülési honlapokon is csak az esetek 43 százalékában találha­tó magyar információ. Legjob­ban ezen a téren a Galántaijárás magyarlakta települései állnak: 21-ből 17-nek van magyar ol­dalverziója is. A legmagyarabb, Dunaszerdahelyi járásban vi­szont csak a községi oldalak két­harmada tartalmaz magyar szö­vegeket is. A Komáromi járásban még rosszabb az arány: csak 53,1 százalékos. A Losonci já­rásban a legrosszabb a helyzet, Magyar weboldal a település nagysága szerint (%-ban) Szlovák honlap magyar változat* városok 100 77,3 2500 lakos felett 96,6 67,9 1000-2500 lakos között 96,2 56 500-1000 lakos 85,1 35,7 200-500 lakos 86,5 29,4 200 lakos alatt 64,9 20,8 *a magyar nyelvű honlapok száma a honlappal rendelkező, legalább 20-százalékos magyar la­kosságú, szlovák honlappal rendelkező telepü­lések számához viszonyítvaForrás: Pro Cívis PT itt a legalább 20%-ban magya­rok által lakott települések 10%-a közöl weboldalán ma­gyarinformációkat. Sokszor viszont csak alapin­formációkról van szó. A Pro Cí­vis ebbe a kategóriába a telepü­lés megnevezését, múltjának le­írását, a hivatal címét, elérhető­ségét stb. sorolta. Közérdekű in­formációt - amelyek közé az önkormányzati intézmények bemutatása, szolgáltatásainak helye, ideje, ára (pl. a szemétel- hordás napja, helyi adók mérté­ke) tartozik - ennél is kevesebb település közöl magyar nyel­ven. A 432 weboldalból csak 81 tartalmaz ilyet, ez kevesebb, mint 20%. Ezen a téren már a Dunaszerdahelyi járás áll az élen 38,5%-os aránnyal, a leg­rosszabb a helyzet a Rima- szombati járásban. Itt az 57 érintett település közül csak 2 közöl ilyen jellegű információt. Rendelet csak mutatóban Kérvényminták, rendeletek, jegyzőkönyvek közlése terén egyenesen katasztrofális a helyzet. Magyar nyelvű kér­vénymintákat a 432 közül csak négy település weblapja tartal­maz. Pedig ezek tavaly óta sza­badon letölthetők a Pro Cívis társulás onkormanyzat.sk olda­láról. A napokban a kisebbség- ügyi biztos honlapján is elérhe­tővé válnak a magyar minták. Önkormányzati rendeletet magyar nyelven csak két tele­pülési honlap tartalmaz, pedig a kisebbségi nyelvtörvény alap­ján ezt kötelező közölniük a legalább 20%-ban magyarlakta településeknek. Igaz - ahogy tegnap írtuk -, a törvény nem tartalmaz szankciót, ám az in- fotörvény alapján kiszabható lenne a bírság. A tanulmány szerint a vizsgált települések honlapjain összesen 3503 szlo­vák nyelvű rendelet volt, és csak 58 magyar. Ezek közül 57 Rimaszombat honlapján - ők egyet kivéve az összes rendele- tüket lefordították magyarra. Jegyzőkönyvet és határozatot magyar nyelven csak négy köz­ségi weblap tartalmazott. A nagyság a döntő A Pro Cívistől elkértük a részletes adatokat is. Számítá­saink szerint azt, hogy hol van magyar weboldal, 50 százalé­kos arány felett nem a magyar­ság számaránya befolyásolja. Amint a mellékelt grafikonon is látszik, a szinte színmagyar községek alig több mint felé­nek van csak magyar weblap­változata, ez hozzávetőlegesen ugyanolyan arány, mint az 50-60%-ban magyarlakta te­lepüléseken. Ott viszont, ahol lokálisan is kisebbségben van­nak a magyarok, már sokkal ki­sebb arányú a magyar adatköz­lés. A 30-40%-ban magyarlak­ta községek honlapjainak 21 százaléka tartalmaz magyar nyelvű információt. Pedig a törvény rájuk is vonatkozik. Beszédesebb a települések nagyság szerinti felosztása. Mi­nél nagyobb egy település, annál valószínűbb, hogy lesz magyar nyelvű honlapja is. A városok állnak a legjobban - nekik ez kö­telező 77 százalékuknak van magyar honlapváltozata is. Az 1000 lakosnál kisebb települé­sek esetében az arány 50% alat­ti. A 200-1000 lakos közötti fal­vak 86 százalékának van webol­dala, de magyar információ csak a honlapok harmadán található. MAGYAR WEBOLDAL A MAGYARSÁG ARÁNYA SZERINT A magyar lakosság aránya a településen • Forrás: Pro Qvis Pt., grafikon: ÚJ SZÓ _______ Egy egyszerű, de a célnak megfelelő weboldal működtetése évi 100 euró alatti összegből is kihozható, elkészítése sem kerül sokba Nem kerül pénzbe a honlap magyar verziója, mégis hiánycikk ÚJ SZÓ-INFO RAAÁCIÓ Pozsony. Válságban minden fillér kiadását jól meg kell gon­dolni - ez a weboldalak fejlesz­tésével kapcsolatos leggyako­ribb ellenérv. A honlapon törté­nő magyar adatközlés ugyan­akkor nem jár pluszköltséggel. Minden weboldal elkészíthető úgy, hogy akár több verziója is lehessen. Az információk ma­gyar nyelvű közlése tárhelyben sem jár többletszükséglettel. A weboldalakon a képek és a vi­deók foglalják el a legtöbb he­lyet, egy-egy word vagy pdf-do- kumentum alig foglal helyet. Az önkormányzatok közel ötödének nincs saját weboldala- főként a kisebb települések hanyagolják el a tájékoztatás­nak ezt a formáját. Az átlátható­ságról és az információközlés­ről rendelkező törvények ér­telmében ugyanakkor minden önkormányzatnak nyilvános­ságra kell hoznia megrendelé­seit, közbeszerzési dokumen­tumait. Ha nincs saját webolda­la, akkor ezeket a központi nyil­vántartásba kell elküldeni. „Kí­váncsi vagyok, hogy ahol nincs honlap, ott elküldenek-e min­den egyes szerződést, számlát a központba” - jegyezte meg Óry Péter, a Pro Cívis elnöke, egy­ben az MKP alelnöke. Egy honlap elkészítése és működtetése ma már nem kerül sokba. Egy saját szerkesztői rendszerrel rendelkező webla­pot 350-700 eurós áron gyárta­nak le az erre specializálódott cégek, ám aki olcsóbb - de a cél­nak teljesen megfelelő - megol­dással is beéri, maximum 100 euróból is össze tudja hozni. „Ha nem nagyon igényes a kliens, elég egy joomla-rendszerű ol­Költségek ♦ elkészítés: 100 eurótól ♦ domain-név (évi bér­let): 12 eurótól ♦ web-hosting (évi bér­let) : 60 eurótól dal, valami alaptémával” - mondta lapunknak egy infor­matikus. A rendszer lényege, hogy alapértelmezett dizájnú és funkciójú sémák közül lehet vá­logatni, a panelek szabadon (le)cserélhetők benne. „Fő elő­nye, hogy a szöveget és a mellék­leteket a kliens tölti fel, mintha egy szövegszerkesztőben dol­gozna” - teszi hozzá a szakem­ber. így nem kell külön informa­tikust vagy céget fizetni. „Ha egy diáknak adják ki, aki egyéni vállalkozóként interne­tes oldalakat készít, egy százas­ból is gond nélkül megoldható” - véli az informatikus. „Persze ez egy nyitott alapú rendszer, így veszélyesebb, mert fel lehet A pozitív példa Forrás: képarchívum tömi, de hát mindent fel lehet működtetése (domain-név bér­tömi. Különben is, nem az NBÚ- lése és a hosting) akár évi 70-80 nak készül, csak egy falunak” - euróból is megoldható, ehhez teszi hozzá a szakember. Számi- jön egyszeri kiadásként az elké- tásai szerint egy weboldal szítés ára. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents