Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-12 / 236. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 12. www.ujszo.com Az egyetemisták a konkrét ajánlatot várják A diákok talán kisebb járulékot fizetnek majd UJ SZO-OSSZEFOGLALO Pozsony. Kompromisszumos megoldást kínál az egyetemistáknak Ján Richter. A szociális ügyi miniszter a munkatevékenységről szóló szerződés (dohoda) alapján dolgozó diákok számára azt ajánlotta - miután tegnap tárgyalt az őket képviselő Diáktanáccsal (ŠRVŠ) hogy csak egy bizonyos összeg után fizetnének járulékokat, a meghatározott összeg alatt nem. Hogy mekkora lenne ez az összeg, még nem ismert, feltehetően e hét végén derül ki. Az egyetemisták ettől teszik függővé, hogy október 23-án sztrájkolni fognak-e vagy sem. A jövő januártól érvényes törvény szerint a megbízási szerződésre dolgozók is fizetni fognak egészségügyi és társadalombiztosítási járulékokat, ugyannyit, mint az alkalmazottak, tehát munkaadó és a munkavállaló (összesen) 48,6 százalékot., a 18 év alatti és 66 eu- rónál kevesebbet kereső közép- iskolásoknak nem lenne járulékfizetési kötelezettségük, (sán, SITA) Az agrárpolitika reformja sem hoz megoldást Nem tetszik a rendszer ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja nem hoz megoldást az új tagországok problémáira - állítja Jarmila Halgašová. A Szlovák Élelmiszer-ipari Kamara (PKS) igazgatója az Európai Parlament szlovák tájékoztatási irodája által rendezett tegnapi konferencián elmondta: a nagyobb tagországok csak elhanyagolható engedményeket tesznek a kisebb befolyással bíró államoknak, ez utóbbiak azonban ezzel is megelégszenek, attól tartva, hogy ellenkező esetben minden marad a régiben. „A szlovák mezőgazdaságon elsősorban a közvetlen támogatások kiegyenlítése segítene a régi és az új tagországok között” - nyilatkozta Sergej Kozlík, a HZDS európai parlamenti képviselője. Szerinte ugyanis a hazai gazdák csak nehezen vehetik fel a versenyt nyugat-európai kollégáikkal, ha ez utóbbiak dupla akkora egy hektárra jutó közvetlen támogatásban részesülnek, mint a szlovákiai gazdák. Példaként Hollandiát hozta fel, ahol az említett hektáronkénti támogatás 400, míg Szlovákiában alig 200 euró. Szlovákiát hátrányosan érintheti azonban a támogatási plafon bevezetése is, amely miatt egy-egy cég legfeljebb 300 ezer eurós támogatáshoz juthatna. Szlovákiában ugyanis a nagyobb farmok dominálnak, az ágazat egésze így kisebb támogatást kapna, mint jelenleg, (mi, SITA) RÖVIDEN Ma rákellenes „almanap” Pozsony. A nők körében egyre több a daganatos beteg. A Rákellenes Liga a rák elleni küzdelem hónapjában idén a megelőzést jelölte meg a legfontosabbnak. Ma országszerte „almanapot” tartanak, amelynek keretében a nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban orvos várja az érdeklődőket, és válaszol a rákmegelőzéssel kapcsolatos kérdésekre, önkéntesek pedig szlovákiai termésű almát osztogatnak, mert ez a gyümölcs az egészség jelképe, (ki) Gyermek-ombudsman kellene Pozsony. Létre kellene hozni egy, a gyermekek jogait védő ombudsmani hivatalt Szlovákiában - közölte tegnap Ján Richter. A szociális ügyi miniszter szerint ennek megalakítása mindenképp szükséges, mert a gyerekek jogainak védelme, noha különböző, erre illetékes intézmények léteznek, még mindig nem elégséges. Szerinte erre mutatott rá az elmúlt hetekben az a döbbenetes pozsonyi gyermekgyilkosság is, amikor egy ötéves kislányt a nevelőapja vert agyon, a holttestet pedig három évig a lakásban tartotta a gyermek anyjának tudtával, tette hozzá a szociális ügyi miniszter. (TASR) Gašparovičnak székletet küldtek Pozsony. Emberi ürüléket küldött a köztársasági elnöknek tegnap az Anonymous nemzetközi hackercsoport szlovákiai szárnya. „Az elnök úr egy dolgot adott nekünk ténykedése alatt, és ezt most szeretettel visszaküldjük neki” - magyarázta a csoport egyik tagja az eseményről készített internetes videón. Ivan Gašparovič szóvivője nem kívánta kommentálni az ügyet. Csak azt sérelmezi, hogy a boríték feladója nem fedte fel kilétét. „Aki nem írja alá a saját székletét, az előttem nem ember” - fogalmazott Marek Trubač, (pluska, vps) Feszes tempó: a vártnál több veszélyt rejthet az egybiztosítós modell létrehozása A miniszterek is kifogásolják Zvolenská nagy tervét Az egészségügyi és az igazságügyi miniszter. A kormányban egymás mellett ülnek, megbeszélhetik a problémát. (Tomáš Benedikovičfelv.) Pozsony. Befejeződött az egybiztosítós modellre történő átállásról szóló dokumentum tárcaközi egyeztetése. A tervezettel - a magánbiztosítók mellett - a kormánytagok egy része is elégedetlen. LAJOS P. JÁNOS Jó esetben is csak egy-két napot szán az egészségügyi minisztérium a magán-egészségbiztosítókkal való egyeztetésre, már jövő héten a kormány elé akarja terjeszteni az egybiztosítós modell kialakításának projektjét. „Bizonyos észrevételeket figyelembe vettünk, de a projekt alapvetően nem változott” - mondta lapunknak Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi tárca szóvivője. A legtöbb módosítást, az összes indítvány több mint felét a két magánbiztosító és azok szövetsége tetjesztette be, de néhány minisztérium is a projekt megvalósításának veszélyeire hívta fel Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter figyelmét. Az igazságügyi minisztérium szerint a projekt tervezett megvalósítási ütemterve túlságosan optimista. „Figyelmeztetjük az előterjesztőt, hogy az államosítás folyamatának feltüntetett kockázatai mellett a leírt folyamat más, a megvalósíthatóságot veszélyeztető kockázatokat is rejt, amelyeket a nemzetközi jogi normák tartalmaznak” - áll a tárca megjegyzésében. Javasolják, hogy az államosítás folyamatát részletesebben tárgyalja a dokumentum. Az igazságügyi minisztérium figyelmezteti az előterjesztőt arra is, hogy az egészségbiztosítókat semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy az állam által küldött könyvvizsgáló mérje fel a cég vagyonát, értékét. Az egészségügyi minisztérium elképzelése szerint ugyanis egy könyvvizsgálói cég értékfelmérése alapján akarja meghatározni a két magánegészségbiztosító értékét, ha nem sikerül megegyezni velük a barátságos tulajdonváltásról. Az igazságügyi tárca figyelmeztet arra is, hogy a biztosítók „államosítása” sokkal drágább lehet, mint ahogyan azt a minisztérium gondolja, mivel olyan kötelezettségek is a birtokába kerülhetnek, amelyek megnövelik a költségeket. A külügyminisztérium arra hívja fel Zuzana Zvolenská figyelmét, hogy a megvalósítás részleteinek kidolgozásába vonjanak be az uniós joghoz értő szakértőket is, és mindenképpen konzultáljanak az Európai Bizottsággal. A magán-egészségbiztosítók visszavonatnák a projektjét, mivel szerintük több ponton is alkotmányellenes. „Javasoljuk a teljes anyag visszavonását, mivel az nem zárja ki az érintett szereplők alkotmányos jogainak megsértését, aminek a következményeképpen jelentős gazdasági károk keletkezhetnek” - írja egyik megjegyzésében az Union. A biztosítóval egyelőre még nem tárgyalt a minisztérium. „Jelenleg egyeztetünk a tárgyalás időpontjáról” - mondta lapunknak Judita Smatanová, a biztosító szóvivője. Ha tehát a héten nem találkoznak, akkor legfeljebb a jövő hét első két napja marad a megbeszélésekre. Az egészségügyi minisztérium elképzelése szerint az állam már jövőre megvásárolná a két magánbiztosítót, így már 2014 januárjától egybiztosítós modell működhetne. Ha a tulajdonosok nem hajlanak az eladásra, akkor kisajátítanák az intézményeket, ez mintegy fél évvel hosszabbítaná meg a folyamatot. Nem tartják őket szlovák állampolgároknak, de állampolgári kötelezettségeiket számon kérik Állampolgárság-fosztási joghézagok VERES ISTVÁN Léva/Nyitra. A rendőrség szerint Kassai Gyula, Gubík László és Dolník Erzsébet már nem szlovák állampolgárok. Ennek ellenére azt kérik tőlük, hogy menjenek el a rendőrségre, és adják le személyi igazolványukat, mert a törvények ezt minden állampolgárnak megszabják. Ugyanilyen idézést egyébként januárban és decemberben is kapott az említett három személy. Akkor Kassaiék szintén nem jelentek meg a rendőrségen, így néhány hónapra rá az útlevelük bevonását kísérelte meg a hatóság. Pontosabban csak Kassai Gyuláét, Gubíké és Dol- níké ugyanis már lejárt. A múlt héten aztán a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság megsemmisítette a Lévai Járási Rendőrkapitányság határozatát, amely Kassai údevelének bevonásáról rendelkezett. A lelkész és ügyvédje ezt úgy értelmezte, hogy Kassai megtarthatja az úti okmányt. A nyitrai rendőrség lapunk kérdésére azonban hangsúlyozta, hogy Kassainak továbbra is kötelessége leadni az útlevelet, különben 33 eurós bírsággal sújtható az úti okmányokról szóló törvény szerint. „A határozat megszüntetése semmit nem változtat azon, hogy a törvény szerint le kell adni az útlevelet” - fejtette ki Renáta Čuháková rendőrségi szóvivő. Nagy Tibor ügyvéd szerint a megsemmisített határozattal a rendőrség elismerte, hogy a bevonással kapcsolatban rosszul érvelt. Az ügyvéd úgy látja, a szóvivő által idézett törvény megfogalmazása szintén ad esélyt arra, hogy a kettős állampolgárok megtartsák okmányaikat. „Az állampolgár köteles leadni az érvényét vesztett okmányt. De a hatóság szerint ők már nem állampolgárok” - érvel Nagy Tibor. Az ügyvéd elmondta, az érintettek inkább írásban kifejtik, hogy mindenki az Alkotmány- bíróság döntésére vár, és hogy érdemes lenne a rendőrségnek is megvárni a testület döntését. Az államtól 70 millió euróval kevesebb folyik be a járulékokból a biztosítókba, mint az idén Trükköznek az állami biztosítottak számával ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csak optikai csalódás, hogy a jövő évben növekszik az állam biztosítottjai utáni egészségbiztosítási járulék, valójában az ideinél 70 millió euróval kevesebb folyik be ebből a biztosítókhoz - figyelmeztet Tomáš Szalay, a Health Policy Institute elemzője. Szerdán a kormány jóváhagyta a jövő évi állami költségvetés tervezetét, ebben 4,25 százalékra emelte az állami biztosítottak (nyugdíjasok, diákok, munkanélküliek) után az egészségbiztosítóba befizetett járulékokat (a tavalyi országos átiagbér 4,25 százaléka 33,44 euró). Az augusztusi 4 százalékos javaslathoz képest ez némi emelésnek tűnik, de csak adminisztratív szemszögből. A kormány ugyanis jövőre 200 ezerrel kevesebb állami biztosítottal számol. A 200 ezres különbözet a kabinet számításai szerint úgy ,jön ki”, hogy ennyien dolgoznak csakis megbízási szerződéssel, tulajdonképpen főállásban, s utánuk az idén még fizet az állam járulékokat, jövőre már nem. Szalay szerint augusztusban azt állította a kormány, hogy a jövőre befizetendő összeg az átlagbér 4 százaléka, most meg, hogy ugyanez az összeg az átlagbér 4,25 százaléka. „Optikailag tehát emelkedik az állami biztosítottak után fizetett összeg, a gyakorlatban azonban nem. Az állam jövőre 70 millió euróval kevesebbet fog befizetni, mint 2012-ben” - szögezte le a szakértő. Azzal, hogy az állam nem fizet többet a biztosítóknak, még jöhet több pénz a rendszerbe - ha a 200 ezer megbízatási szerződésre dolgozó munkavállaló befizeti maga után a járulékot. Ebben viszont kételkednek a szakértők, és a Szociális Biztosító is szkeptikus a kérdésben. Összességében egyébként az egészségügyi minisztérium 4,06 müliárd eurót, azaz 130 millióval többet kap az idei évhez képest. Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter szerint noha „a pénzből sosem elég”, ó minden, 4 százalék feletti összeggel elégedett. A Magánorvosok Tár- sulásának elnöke, Pásztor László úgy véli, ahhoz, hogy a törvényeknek eleget téve emelkedjen az orvosok és nővérek bére, az állami biztosítottak utáni járulékot legalább 5 százalékra kelleneemelni. (sán)
