Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-02 / 227. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 2. www.ujszo.com Szakértők szerint Magyarország az intő példa Nem Kodéba találmánya a romakérdés: lépni kell 2 Közélet _______________ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Minél előbb lépni kell a romakérdésben, különben nálunk is elmérgesedik a helyzet - vélik politikai elemzők és szociológusok. Szerintük intő példa Magyarország, ahol a kormányzat nem tudta kezelni a problémákat, aminek eredményeként a Jobbik közel 20%-os választási eredményt tudott elérni. Ravasz Ábel szociológus szerint a nem integrált romákkal élő emberek elégedetlensége kitörni készül, ezt kezelni kell. „Ha nem kezelik, akkor úgy végződhet a történet, mint Magyar- országon” - figyelmeztet. Szerinte egyebek között felül kell vizsgálni a segélyrendszert, valamint rendezni kell az ülegális telepek ügyét. „Kártalanítani kell a tulajdonosokat, rendezni kell a telekviszonyokat” - mondta lapunknak. Ez utóbbira készül Peter Pollák múlt héten kinevezett romaügyi biztos is. Kérdéses, müyen támogatást kap, a lépés ugyanis nem olcsó. Pollák elképzelése szerint az állam kártalanítaná a telektulajdonosokat, majd a romáktól hajtaná be, különböző módon, az erre fordított pénzt. Ján Baránek politikai elemző, a Polis ügynökség vezetője szerint ebben a kérdésben Brüsszel segítségét is kémünk kellene. Szerinte nem csak rendszerjellegű változtatásokra van szükség, az egyes, kiugróan negatív eseteket is orvosolni kell. Példaként hozta fel azt a malackai esetet, amikor egy családnak a szomszédba beköltöző, alkalmazkodni képtelen romák mellől kellett elköltöznie. Ravasz Ábel szerint hosszú távon mindenképpen az oktatásügy reformja vezethet eredményre. E nélkül ugyanis nem lehet a társadalomba integrálni a szegregáltan élő romákat. Szakértők szerint Kotlebáék és Matovičék romaügyi akcióinak annyi „haszna” van, hogy a pártoknak el kell kezdeniük foglalkozni a témával. Ugyanis a nem szélsőséges politikusok eddig hanyagolták ezt a területet. „Ezt a problémát nem Kotlebáék termelték ki. Nem úgy, mint Slo- táék, akik esetében sokszor érezni lehetett, hogy szlovákmagyar viszonyban saját maguk hozzák létre a problémákat, melyet később tematizálnak” - véli Ravasz. (MSz.TASR) RÖVIDEN Orbán Fico előtt Berényivel tárgyalt Budapest. Orbán Viktor tegnap hivatalában fogadta Beré- nyi Józsefet. A magyar kormányfő ma szlovák kollégájával, Robert Ficóval Pilisszentkereszten találkozik, és a tárgyalás előtt tájékozódni kívánt a szlovákiai magyarság helyzetéről. Az MKP elnöke tájékoztatta Orbán Viktort a Selye János Egyetemmel, valamint a szlovák állampolgárságuktól megfosztott kettős állampolgárokkal kapcsolatos fejleményekről. Szó volt a Beneš-dekrétumokról és a nemrég aláírt kisebbségi minimumról is. Orbán Viktor a dokumentumban foglalt elemeket nélkülözhetetlennek nevezte a felvidéki magyarság megmaradásához és gyarapodásához. (MTI, vps) Holnap Új Szó Stúdió Pozsony. Holnap délután ismét jelentkezik az Új Szó Stúdió. Ezúttal a szlovákiai magyar kisebbségi alapdokumentumról és a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának tevékenységéről lesz szó. Vendégünk Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője. A beszélgetés a délutáni órákban lesz látható honlapunkon. (ú) Legalább tíz év fizetés kell a jogosultsághoz Sokaknak alig van pénzük a második pillérben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A második nyug- díjpülér tagjainak egy része eddig szinte semmit sem takarított meg a magánnyugdíjszámláján. A magán-nyugdíjpénztárak tájékoztatása szerint ügyfeleik 2-8 százalékának csak minimális a megtakarítása. Például a VÚB Generálinál takarékoskodók 2%-ának kevesebb mint 20 euró megtakarítása van - ők mind olyan ügyfelek, akik legalább két hónapja, de akár több éve is a második pillér tagjai. Olyan személyekre jellemző ez, akik hosszú ideje munkanélküliek vagy külföldön dolgoznak. Egyik csoport sem fizeti ugyanis a Szociális Biztosítóba a nyugdíjbiztosítást, amely azután a befizetett összeg 4 százalékát átutalja a második pillérbe. A munkanélküliek nem fizetnek nyugdíjbiztosítást (önkéntes nyugdíjbiztosítást ugyan fizethetnek, viszont csak a többi járulékkal együtt, ami így már nem kis összeg), a külföldön dolgozók pedig az adott országban fizetik a járulékokat, tehát számukra ez az időszak a hazai nyugdíj szempontjából „kiesik”. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a második pillérből is a nyugdíjra, legalább tíz évig kell a járulékokat fizetnie, (sán, akt) Az általánosan rossz helyzet ellenére Szlovákiában emelkedett a háztartások jövedelme Gyermekszegénység fenyegeti Európát ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra is meglehetősen aggasztóan alakul a foglalkoztatási és a társadalmi helyzet az Európai Unióban, derül ki az Európai Bizottság negyedéves jelentéséből. Mindenütt emelkedett a munkanélküliségi ráta - az egyes tagállamok között azonban jelentős különbségek tapasztalhatók -, romlott a háztartások anyagi helyzete, és növekedett a gyermekszegénység. Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos szerint még sohasem mutatkoztak ekkora eltérések az egyes tagállamok foglalkoztatási és társadalmi helyzete között. ,A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének huzamos hanyatlása és a növekvő gyermekszegénység azt jelzi, hogy valóságos szociális vészhelyzet áll fenn, alátámasztva a szociális beruházások fokozásának szükségességét szerte Európában” - véli Andor. 2009 és 2011 között az uniós tagállamok kétharmadában csökkent a háztartások rendelkezésre álló jövedelme. A legnagyobb visszaesés Görögországban (15,7%), Írországban (9%), valamint Litvániában, Spanyolországban, Cipruson és Magyarországon (mindegyikük esetében több mint 4%) következett be. Ez a tendencia szöges ellentétben áll az északi országokban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban és - meglepetésre - Szlovákiában megfigyelhető helyzettel, ahol a jóléti rendszereknek és a szilárdabb munkaerőpiacoknak köszönhetően a válság időszakában is tovább emelkedett az összjövedelem. Mindazonáltal a válság ezekben az országokban is a lakosság jelentős hányadát érintette, és a szegénység növekedését idézte elő. Az ifjúsági munkanélküliség drámai szinten áll - júliusban 22,5% volt az EU-ban-, jóllehet a második negyedévben nem emelkedett tovább. A munkanélküliségi ráta tizenkét tagállamban meghaladja a 25%-ot, és mindössze háromban - Ausztriában, Németországban és Hollandiában - alacsonyabb 10%-nál. A szegénységi küszöb alatt élő gyerekek százalékos aránya (a szociális juttatások beszámítása után) Dániában és Finnországban kb. 10%, míg Spanyolországban, Görögországban, Bulgáriában, Portugáliában, Olaszországban, Romániában, Lettországban, Lengyel- országban, Litvániában és Luxemburgban meghaladja a 20%-ot. (lpj) A nyelvekhez hasonlóan módosult a matematikaérettségi szabályozása is Megint változóban az érettségi: nagyobb súlyt kap az írásbeli Évről évre szigorúbbak a szabályok (Képarchívum) Pozsony/Komárom. Aki rosszul írja meg a tesztet, könnyen érettségi bizonyítvány nélkül maradhat, és egy év múlva próbálkozhat újra. V. KRASZN1CA MELITTA Alig múlik el év, hogy kisebb- nagyobb mértékben ne módosulnának az érettségi vizsga szabályai. Az előző tanévben vált kötelezővé a gimnáziumok diákjai számára a B2-es, azaz emelt szintű idegen nyelvi érettségi, az idei tanévben pedig újabb szigorítással kell szembenézniük - tudtuk meg Andruskó Imrétől, a Selye János Gimnázium igazgatójától. A változás ezúttal a központi érettségi minimális követelményeire vonatkozik. Magyarból, szlovákból és az első idegen nyelvből három része van az érettségi vizsgának: a központi teszt, a központi írásbeli fogalmazás, valamint a szóbeli. „Eddig az volt a szabály, hogy aki a központi tesztet kevesebb mint 33%-os, a fogalmazást pedig kevesebb mint 25%-os eredménnyel írta meg, de a szóbelin legalább hármas érdemjegyet ért el, leérettségizett az adott tantárgyból” - magyarázza az igazgató. Ezentúl, ha sem a 33, sem a 25 százalékot nem éri el, akkor elmehet ugyan szóbelizni, de ebből a tárgyból nem lesz meg az érettségi vizsgája, és egy év múlva meg kell azt ismételnie. „Az ilyen diák értelemszerűen nem kaphat érettségi bizonyítványt sem, és nem folytathatja tanulmányait felsőfokú oktatási intézményben” - teszi hozzá Andruskó. A következő eset, ha legalább az egyik követelményt, azaz vagy a 33, vagy a 25 százalékot teljesíti a diák: akkor, legalább hármas szóbeli érdemjegyet elérve meglesz az érettségi vizsgája; ha viszont a szóbelin négyest kap, egy év múlva meg kell ismételnie az adott tárgyból az érettségit. „A kötelező emelt szintű idegen nyelvi érettségi bevezetésére reagálva az idei tanévben a negyedikesek számára négyről öt órára emeltük az angol- és a németórák számát” - mondta Andruskó Imre. Hozzátette, hogy az új szabályozást visszavetítve a korábbi évekre, egykét diákjuknak kellett volna megismételnie az érettségit idegen nyelvből. A nyelvekhez hasonlóan változás történt a matematikaérettségi szabályozása terén is. A központi matematikai írásbeli tesztet legkevesebb 25 száza lékra kell megírnia a diáknak, ellenkező esetben egy év múlva meg kell ismételnie a vizsgát. Aki 25 és 33 százalék között teljesít, annak pedig legrosszabb esetben is hármasra kell felelnie a szóbeli vizsgán ahhoz, hogy meglegyen az érettségije. Januártól előnytelen lesz a megbízási szerződés alapján történő munkavégzés Átrajzolja a munkaerőpiacot a járulékteher SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Az elmúlt tíz évben egyre több munkavállaló választotta a megbízási szerződés alapján történő munkavégzést, és a cégek is szívesen foglalkoztattak „dohodásokat”. Ez derül ki a profesia.sk internetes állás- közvetítő portál összegzéséből. Kérdés azonban, hogy így ma- rad-e azután is, hogy a kormány intézkedései nyomán januártól az ilyen munkavállalók és a nekik munkát adó cégek is rosszabbul járnak: mindkét félnek j árulékot kell majd fizetnie, ugyanúgy, mint az alkalmazottak esetében. Eddig a „doho- dás” nem fizetett semmilyen járulékot, a munkaadó pedig csak egy elenyésző összeget, a munkabér alig egy százalékát vezette el a Szociális Biztosítóba. Az ügynökség napokban közzétett elemzése szerint 2012-ben a munkát keresők 89 százaléka alkalmazottként, teljes munkaidőben dolgozna. Részmunkaidőt 22%-uk vállalna, 35%-uk pedig a megbízási szerződés alapján történő munkavégzést választaná. Egyéni vállalkozóként a munkát keresők 12%-a dolgozna. A cégek hasonló arányban foglalkoztatnák a nevezett kategóriákba tartozó munkavállalókat. Elemzők szerint januártól alaposan átrajzolódik a kép, és nem csak a „dohodások” már jelzett járulékkötelezettsége miatt: az egyéni vállalkozók járulékterhei is igencsak megemelkednek. A munkaadóknak két lehetőségük marad: vagy nem tartanak tovább igényt a „dohodásra”, vagy felveszik alkalmazotti viszonyba. Az egyéni vállalkozó pedig vagy fizeti az eddiginél jóval magasabb járulékokat, vagy ha erre már nem képes, visszaadja az iparengedélyét. Mindenképpen vagy a munkanélküliség, vagy a feketemunka fog növekedni, mutatnak rá szakértők. Ezzel pedig a kormány nem éri el a célját, terve kontraproduktiv lesz: nemhogy több járulék és adó folyna be az államkasszába, hanem a munkanélküli vagy szociális segélyek kifizetése még tovább terheli a büdzsét.
