Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-09 / 233. szám, kedd

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 9. www.ujszo.com FÜLVIDÉK Bthefirst PUHA JÓZSEF Pély Barna karrierje egy tehetségkutató tévéműsor­ban indult, majd egy másik mellékvágányra száműzte őt. 1998-ban megnyerte a Kifutó című műsort, később a Megasztár első három so­rozatának zsűrijében szere­pelt, Barna zenészi pályáját negatívan befolyásolta a zsűrizés, az lejtőre, a United együttese kómába került. Aztán ki tudja, talán nincs is igazam! Elképzelhető, hogy ez csak a látszat, tudatosan vett vissza a tempóból, bár ennek kicsi a valószínűsége. Tény, hogy Barna jó pár éve nincs Magyarország vezető zenészei között. Most egy új zenekarral tanúbizonyságot ad arról, hogy továbbra is ott volna a helye. A Péterfi Attila basszusgi­tárossal és Kottler Ákos do­bossal tavaly alapított Pély Barna Trio többszörös hen­dikeppel indul. Nem divat­hullámra ült fel, jócskán a háttérbe szorult stílust kép­visel. Angol nyelvű szerze­ményeket készít, amelyekkel ugyan a nemzetközi vizeken is szerencsét próbálhat, de - a realitások talaján maradva - korántsem nyerhet annyit, mint amennyit a magyarok körében veszít. A Bthefirst tizenegy dala Pély szerzeménye. A rock a domináns stílus, az egészül ki funky- és blueszenei elemek­kel. A sodró lendületű, szín­vonalas felvételek könnye­dén alkotnak egészet. A Rock the World, a Shake It, a Sexy Butterfly és a Superman Kind viszik a prímet, ezeknek még világviszonylatban is helyük van 2012 legjobb rockdalai között. Tényleg jó volna, ha az olykor Lenny Kravitz legü­débb pillanatait eszembe jut­tató CD kitörne a magyar kö­zegből. A Pély Barna Trio reperto­árján nagy slágerek átiratai is szerepelnek, például Stevie Wondertől, Ce Lo Greentól, a Jamiroquai-tól, sőt Britney Spearstől is. Ezekkel vegyítve hatásosabban népszerűsít­hetek a saját szerzemények. A Bthefirst csak azért nem kap maximális pontszámot, mivel ez a zene nem hang­hordozón a négy fal között, hanem a színpadon érvénye­sül leginkább. Klubkoncerte­ken, nagy fesztiválokon egy­aránt. Értékelés: •••••◦ RÖVIDEN „pannóniai vagyok, és János” Pozsony. A Magyar Kulturális Intézetben (Palisády 54) ma Szived János-emlékdélutánt rendez a pozsonyi Komen- ský Egyetem magyar tanszéke. A rendezvény a fiatalon el­hunyt vajdasági költőről szóló film vetítésével kezdődik, majd beszélgetés, illetve a Sziveri-díjasok felolvasása követ­kezik. Vendégek: Reményi József Tamás, Géczi János, Ladá­nyi István, Kollár Árpád, Hizsnyai Zoltán és Csehy Zoltán. Szived János összes műveinek gyűjteménye, illetve a Szive­ri-díjasok antológiája a helyszínen kedvezményesen megvá­sárolható. A kezdés időpontja 14.30. (juk) Díjat kapott az On The Spot Karlovy Vary. A zsűri különdíját nyerte el Cseke Eszter és S. Takács András az On The Spot törzsi sorozatával a Karlovy Varyban megrendezett Tourfilm turisztikai-utazási filmfesz­tiválon. Az elismerést az Ml-en vetített sorozatnak az etiópiai erbore törzsről szóló epizódjáért ítélte oda a nemzetközi zsűri. Az idén 45 éves Tourfilm fesztiválon 136 ország több mint 600 alkotását mutatták be, az On The Spot a televíziós dokumentumfilm kategóriában kapta a különdíját. (k) Cél és irány - tárlatnyitó Losonc. Ma 17.30-kor nyitják meg a kibővített és felújított Szabó Gyula Emlékház V. kiállítását. A tárlatot, melynek cí­me: Cél és irány, Balázs István festőművész ajánlja a megnyi­tó közönségének figyelmébe. A kiállítás 2013. október 8-ig tekinthető meg. (tb) Csak a szél - fődíj Moszkvában Fődíjas lett Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása a moszkvai 2morrow/Zavtra nemzetközi független filmfeszti­válon, amelynek zsűrije a legjobb operatőr díját a filmet fényképező Lovasi Zoltánnak ítélte oda. A díjátadó ceremó­nia vasárnap volt Moszkvában. Fliegauf filmje kilenc másik alkotással versenyzett a fődíjért. A mezőnyben a dél-koreai Kim Ki-duk idei Árany Oroszlán-díjas Pietája és Marco Bel- locchio Bella addormenta című fümje is szerepelt. (MTI) Mi a magyar? - Egy kiállítás, amely leleplezi a nagyközönség előtt a valódi magyar mentalitást Pirosfehérzöld Nehéz beszélni a nemzeti identitásról. Ki vagyok? Hova tartozom? Hol vannak a gyökereim? A nehézségek ellenére so­kan mégis megpróbáltak válaszolni ezekre a kér­désekre. A Budapesten e hét végéig látható kiállí­tás, a Mi a magyar? szé­les palettát kínál. ALMÁS1 KRISZTINA Amikor beléptem a kiállítás­ra, az első kép, amit megpillan­tottam, „a magyar holdra szállás” volt. Arra számítottam, hogy minden alkotás a magyar történelem, tudomány, egy­szóval a magyar lét valamely dicsőséges vagy emelkedett pil­lanatát örökíti meg. Ehelyett mindegyik mű arra ösztönzött, hogy ne csak megnézzem, ha­nem kapcsolatba is lépjek vele. Arra, hogy megkérdezzem: eb­ben mi a magyar? És mind­egyik sajátos módon adott vá­laszt a kérdésre. Az első terem­ben a honfoglaláshoz és a ma­gyar törtélenelemhez kapcso­lódó értelmezések kaptak he­lyet. Volt itt mindenféle furcsa­ság: vászonkép a buszon a Kár­pát-medencébe érkező magya­rokról, szobor a elektromos gi­táron játszó Mátyás királyról vagy épp egy fényjátékból meg­formált turulmadár. A további­akban nem volt ilyen világosan elhatárolható tematika vagy irányvonal, bár az egyes ter­mek elején táblák hirdették, hogy mire számíthatunk. Ezek között voltak identitások, sze­repek vagy épp ellentétek. Ami rendkívül szembetűnő volt a kiállításon, hogy sugárzott be­lőle az igazi magyar mentali­tás: a pesszimizmus és a nega­tív életfelfogás. Egy fekete vásznon ennyi állt: szó szó szó szomorú és fá fá fá fáradt. Egy másik vászonkép, melynek egyetlen pozitívuma a zöld alapon piros betű párosítás, szintén lehangoló gondolatot hirdetett: nagyon fáj. Viszony­lag sok mű foglalkozott a faji, vallási és etnikai kisebbségek kérdésével is. Ez nem túl meg­lepő, hiszen Magyarország ti­pikusan az a hely, ahol folya­matosan középpontban van a cigánykérdés és a más kisebb­ségekkel való bánásmód. A kiállítás legérdekesebb da­rabjai közé tartozik Borsos Lő­rinc installációja, amely az or­szág egyik szimbólumát, a par­Borsos Lőrinc omladozó parlamentje (A szerző felvételei) Király András fekete paprikái lamentet ábrázolja csaknem egyméteres nagyságban, egy gipszszerű anyagból megfor­málva. Érdekessége, hogy egy olyan szerkezeten van elhe­lyezve, amely mozgás hatására működésbe lép, és rázni kezdi a rajta található épületet. A ráz­kódás következtében a parla­ment omladozik, repedezik és törmelékkel szórja tele környe­zetét. Az alkotás címe megle­hetősen ironikus: Mozdíthatat­lan ország. Az egész kiállítás azt tükrö­zi, hogy Magyarország nem éppen a lehetőségek országa - szegénység és elmaradottság jellemzi. Amire büszkék lehet­nének, abból is negatív identi­tásképet formálnak: a híres magyar paprika például feke­te, tüskeszerűen megformált füzérben dermedt szoborrá. A tárlatot a himnusz záija - mintha azt akarná közvetíteni, hogy azért mégiscsak megéri magyarnak lenni. A kiállítás után két dolog ju­tott eszembe. Az egyik, hogy müyen sokféleképpen ki lehet fejezni a magyarságérzést. A másik pedig az, hogy szlovákiai magyarként a legtöbb alkotást nem éreztem magaménak, nem tudtam vele azonosulni. Nem azért, mert nem érzem magam magyarnak. Azért, mert a magyar mentalitás áll távol tőlem. Szeretem a ma­gyar pálinkát és a himnuszt is sajátomnak érzem. De nem akarok azonosulni a negatív identitásképpel, amit a magya­rok a világ felé közvetítenek. Nem kell a fekete paprika. Nem kell a sírvavigadás. Nem kell a szenvedő nemzetkép. Akkor most ki a magyar? VASÁRNAP ESTIG LÁTHATÓ Budapest. Még hat napig tekinthető meg a Műcsarnokban a hatalmas közönségsikert aratott Mi a magyar? Kortárs vá­laszok című tárlat, amelyen mintegy ötven képzőművész munkái láthatóak. Több mint egy évtizede nem fordult elő, hogy kortárs magyar alkotók kiállítására tizenötezemél is többen váltsanak belépőjegyet - a Hősök terén ezt a látoga­tószámot most már biztosan meghaladják. A kiállítás utolsó napjaiban tárlatvezetésekkel, jazzkoncertekkel, borestekkel és egy nemzetközi konferenciával is várják a közönséget. A nemzeti önazonosság és a képzőművészet kapcsolatáról tart előadást - mások mellett - a hírhedt cseh szobrász, Dávid Čemý is, akinek az Entrópia című, 2009-ben Brüsszelben bemutatott, a nemzeti sztereotípiákra reflektáló műve Euró- pa-szerte hatalmas visszhangot keltett, (k) Látogassa meg sátrunkat október 13-án a Párkányi Simon-Júda-vásáron! Szeretettel és kedvezményes előfizetési ajánlattal várjuk Önöket. Ez a lap jár Önnek! BÖÖE^B Micsoda \Í\SAR^IAP

Next

/
Thumbnails
Contents