Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-05 / 230. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 5. www.ujszo.com A lehullott vagy levert diókat haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül össze kell gyűjteni és megtisztítani 16 Kertészkedő________________________________________________ szempontból akkor érett a dió, amikor a burka felreped, és a dió könnyen kihull. Ekkor kell elkezdeni a dió szüretelé­sét is. A lehullott vagy levert diókat haladéktalanul, de leg­később 3 napon belül össze kell gyűjteni és megtisztítani. Napos időben a földön fekvő dió erősebben melegszik fel, mint a fán függő, levegőtől körüllengett dió. Orosz Péter a Könyv a dióról című kiad­ványában azt írja: 40 °C fölött a dió értékes olajsavai káro­sodnak, romlik a dióbél íze. Beszámol azokról a megfi­gyelésekről is, melyek szerint ha a levegő 25°C-os, a talajon fekvő dióban már 40°C van, ha pedig 28°C-os, akkor 42°C. (A fűre hullott diónál kisebb a felmelegedés, a minőségrom­lás.) Ha viszont esős az idő, a földön lévő dió héja nedvessé­get szív magába, ami penész- gomba-fertőzéshez vezet. A fertőzés csak a talajon követ­kezik be, és a penészgomba életfeltételei akkor adottak, ha a dió nedves is marad. Azokat a gyümölcsöket, amelyekről a burok nem akar leválni, rakjuk nejlonzsákba, és néhány napig benne fül- lesszük. Ezután a héj könnyen lebontható. Ha verik jobban terem? Bálint gazda szerint nem igaz az a népi hiedelem, melyszerint a diófa annál job­ban terem jövőre, minél job­ban megverik idén! Az érett termés magától is kihullik a kopáncsból, ezért nem szük­séges a fát verni - mondja a szakértő. Azt, hogy a szüre- telők mégis botokkal felfegy­verkezve érkeznek a diószü­retre, Orosz Péter elsősorban a vagyonvédelemmel magya­rázza: A fát azért verik, hogy idejében össze tudják szedni a diót, és a lehullott termést ne más szedje össze, hanem a gazdjá. A dióverés egyébként több évszázados szokás, fran­cia irodalmi művekben már a 18. század derekán írnak róla. Orosz szerint van némi igazság abban az állításban, melyszerint a diófa akkor te­rem jól, ha verik: „A megseb­zett vesszők, hajtások rügye­iből a sebzés alatt több lesz hajtás indul jövőre, tehát két év múlva megnő a nővirágot hozó csúcsrügyek száma. És így több a termés.” Ugyan­akkor arra figyelmeztet: na­gyobb a diófát ért kár azáltal, hogy a sebek nyílt utat adnak a farontó gombák betelepü­lésének, a fa idő előtti tönk­remenetelének. A szakértő szerint ha mindenképpen bo- tozni kell á fát, jobban ajánl­ható a dióverő pózna tetejét valami olyan kampóval ellát­ni, amely nem sérti a fát, és a kampóval a kisebb ágakat megrázni. Lehet, hogy nem jön le egyszerre minden szem, de a fát kíméljük. A termés szüret utáni kezelése A diót megmossuk, majd száraz, szellős helyen, egy rétegben tovább szárítjuk, ezután raktárban vagy padlá­son, zsákban, vászonzacskó­ban, esetleg kartondobozban tároljuk. Nemcsak a mosott diót kell szárítani, lehetőleg gyorsan, hanem a kézzel a földről felszedettet is, mert a dió szüretkor - főleg, ha be­tartjuk a háromnapos felsze- dési szabályt - több mint 30% vizet tartalmaz. A kopáncso- san rázott, de már kopáncs- talan dió víztartalmát beszál­lításkor 40%-ra becsülhetjük. Ugyancsak 40%-ra tehetjük a hurkosán betakarított, friss dióként értékesített dió be­lének víztartalmát is. A a fán megérett, burokból kibújt és földre hullott dióét pedig - ha azonnal felszedjük és beszál­lítjuk - 25-30%-ra. A cél a 10-12% elérése. A kellőképpen ki nem szá­rított dió veszít íz- és aroma­anyagaiból, penészedhet, megromolhat. Akkor is pené- szedik, ha kellő szárítás nélkül gyorsan megtörjük, és abban reménykedünk, hogy a dióbél jobban szárad, mint a héjában. Francia adatok szerint az az ideális, ha a dió egy hét alatt leszárad, ennyi idő alatt nincs semmilyen minőségromlás. A gyakorlatban a szárítás egy héttől három hétig is eltarthat. A dió héját szokták fehérí­teni. Ezt szárítás után is meg lehet tenni. Nagyüzemileg vegyszeres fehérítés történik, amelyet gyors átöblítés és utószárítás követ. Javában tart a diószüret A dió az egyik legkedvel­tebb csonthéjas cseme­génk. Egykor minden vi­déki portán volt legalább egy diófa. A mai házikertekbe nem ajánl­ják, a kertek méreténél fogva. Ám aki mégis ki­tart a dió mellett, az ala­posan fontolja meg he­lyét. S nemcsak azért, mert a fa nagy helyet fog­lal el, hanem, mert na­gyon hosszú életű, átülte­tése pedig nem kecsegtet sok sikerrel. ÖSSZEFOGLALÓ A diófa nálunk őshonos; egyes források szerint a nö-. vényt már a honfoglaló ma­gyarok is ismerték és termését fogyasztották. Bár a diófa az ártereket kedveli, a madarak is terjesztik. A néphit szerint azok a legjobb fák, amelyeket a var­jak ültettek, mert ők a nagyobb és a könnyebben feltörhető terméseket kedvelik. Egykor a vidéki emberek sok diófát ültet­tek a legelők köré, az utak mel­lé, a szőlők közé és a kertekbe. Sajnos, a nagyüzemi táblák ki­alakításakor sok tízezer diófát vágtak ki. Szinte bárhol megterem A dió kedveli a jó vízgazdál­kodású, levegős talajokat, de a déli lejtőkön is megterem. Hul­lámtereken is megél, ha az ár gyorsan levonul. A téli hidegre és a nyári melegre nem érzé­keny, de a tavaszi fagyok gyak­ran elpusztítják a barkáit. Ha a nővirágok kinyílása idején nincs a közelben pollenadó barka, akkor termésre nem számítha­tunk. A csapadékhiány is súlyo­san rontja a terméskilátásokat: ha a június-július, aszályos, akkor a dióbél apadt lesz. Mesz- sze elhatoló gyökereivel a diófa nagy területről képes a tápanya­gokat összegyűjteni, így közvet­len trágyázásra az egyébként rendszeres tápanyagellátásban részesülő kertben nincs szükség - foglalja össze a növény ter­mesztési igényeit Bálint György kertészmérnök. A szakember azt javasolja, hogy a diószaporítást ne bízzuk a varjakra, hanem a faiskolák kínálta csemeteoltványokból (a nemes fajtákat feketedióra vagy közönséges diómagoncra szemzik) válasszunk. Az olt­ványtelepítés előnye, hogy az ilyen fa kisebb koronát nevel, s már a 3-4. évben terem, gyü­mölcsei pedig biztosan fajta­azonosak. A magcsemetéknél nem lehet tudni, hogy 10-12 év múlva milyen gyümölcsöt terem. Egy egészséges, jól fej­lett diófa 30-40 kg termést ad, és 80-100 évig él. A diócseme­tét tavasszal ültessük el, mert a frissen ültetett diófák nehezen viselik el a telet, gyakran ki­pusztulnak. Év közbeni kezelése A diócsemetéket kezdet­ben alakító metszésben kell részesíteni. Ennek az ideje té­len van. Ha a fákat tavasszal metsszük, akkor a sebekből szinte kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg. Augusz­tusban, szeptemberben van az ideje a ritkító metszésnek, mert ekkor a legkisebb a gyö­kérnyomás, és a nyílt sebeken keresztül a legkevesebb lég­veszteséget szenvedi. Ilyenkor kell lefűrészelni, lemetszeni az elfagyott, száraz vesszőket is. A diófa ugyanis gyakran és súlyosan szenved a téli fagyok­tól. De még jelentékenyebb az a kár, amit a késő tavaszi fa­gyok okoznak a fiatal hajtáso­kon levő nővirágokban. Mikor szüreteljük? A diószüret legkorábban (Fotó: Hocsi) akkor kezdhető, amikor a kopáncs alatt a dió héja bar- nulni kezd. Ez a diókopáncs repedésének kezdete előtt 1-4 héttel áll be. A kopáncs repedésének kezdetekor be­takarított termés bele világos cserszínű, enyhén kesernyés. A hártyát az erre érzékenyek igen könnyen lehúzhatják az édes, porcelánfehér bélhús­ról. Ilyenkor a dióbél víztar­talma magas, olajtartalma pe­dig alacsonyabb, mint az érett dióé. Emiatt energiatartalma a száraz dióbél energiatartal­mától lényegesen elmarad. A franciák ebben az állapotban nevezik a dióbelet „friss dió­nak”, ami náluk különleges csemege. Ez annyira friss dió, hogy nem tartható el, gyorsan meg kell enni. A gyakorlatban, termesztői PIACI ÁRSÉTA Pozsony október 3-án Komárom október 3-án Rimaszombat október 3-án Zselíz október 3-án Losonc szeptember 27-én Szepsi október 3-án Kassa s október 3-án sárgarépa l€/cs 0,40-0,60 €/cs 0,70 €/cs 0,50 €/cs 0,40-0,80 €/kg 0,70 €/kg 0,40-0,70 €/kg petrezselyem 1,50 €/cs 0,45-0,60 €/cs 1,20 €/cs 0,60 €/cs 1,70-1,85 Wkg 1,50 €/kg 0,80-1,60 €/kg burgonya 0,40-0,50 €/kg 0,30-0,40 €/kg 0,400,60 €/kg 0,50 €/kg 0,30-0,35 €/kg 0,30 €/kg 0,15-0,30 €/kg hagyma/fbkhagyma 0,50/7 €/kg 0,44-0,50/3-3,50 €/kg 0,70/4 €/kg 0,60/5 €/kg 0,45-0,50/3,504,50 €/kg 0,55/3,80 €/kg 0,20-0,45/3,60 €/kg paprika 0,60-1,30 €/kg 0,30-1 €/kg 0,80-1,30 €/kg 0,80-1,20 €/kg 0,80-1,30 €/kg 1,30 €/kg 0,30-1,20 €/kg paradicsom 0,60-1,40 €/kg 0,60-1 €/kg 0,80-1,40 Wkg 1,20 €/kg 1,20-1,50 €/kg-1,50 ^kg 0,70-1,80 €/kg zeller 0,90 €/db 0,25-0,30 €/db 0,80 €/db 0,50 €/db 0,50-0,70 €/db 0,50€/kg 0,90 €/kg alma/körte/szilva 0,60-1,40/2/1,30 €/kg 0,30-0,70/1,70/1-1,40 €/kg 0,60-1,20/1-1,60/1 €/kg 0,80/1/x €/kg 0,50-0,80/1/0,80-1,20 €/kg 0,60-1,35/1-1,50/1,20 €/kg 0,30-0,50/0,80-2,10/0,80-1 €/kg tojás/csemegekukorica 0,15/0,40 €/db 0,10-0,15/0,25-0,30 €/db 0,14/0,30 €/db 0,12/0,20 €/db 0,13-0,18/0,30 €/db 0,14-0,19/0,30-0,35 €/db 0,15/0,35 €/db kel/káposzta 0,90/0,60 €/db 0,60/0,35 €/kg 0,90/0,60 €/db x/0,50 €/kg 0,60/0,40-0,50 €/kg 0,60-0,90/0,20-0,65 €/kg 0,95/0,35-0,45 €/kg karfiol/karalábé 1,50/0,60 €/db 0,50-1/0,20-0,30 €/db 1—l,50/€/kg/0,60 €/db 1/0,30 €/db 0,80-1,20/0,40-0,50 €/db 0,50-1/0,35-0,65 €/db 0,70—l,50/€/db/0,60 €/kg uborka/zöldbab 1/3 €/kg 0,80/1,50-1,80 €/kg 1,20/3 €/kg x/0,70 €/kg 0,60-0,90/1,70-2,70 €/kg 1,20/1,30 €/kg 0,90-1,20/1-1,20 €/kg tök/fejtett bab 0,60/3,50 €/kg 0,40-0,60/3-4 €/kg 0,50 €/db/2,60 €/kg 0,30/€/db/2 €/kg 0,60-0,80/2-3 €/kg 0,50/x €/kg 0,40/2,40 €/kg

Next

/
Thumbnails
Contents