Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-06 / 206. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 6. Közélet 3 Kevés az elsős, az utóbbi öt évben tizennyolc magyar alapiskola szűnt meg Szlovákiában Pozsony. Évről evre egyre több iskola záija be kapuit. A népesség fogyásának hatásai elsősorban az államnyelvű oktatási intézményeket tizedelik, de minden évben találni magyar iskolát is a megszűntek jegyzékében. VERES ISTVÁN Idén egy, tavaly három, tavalyelőtt szintén egy. A magyar, és általában a hazai iskolák megszűnése az utóbbi öt évben megállíthatatlan folyamatnak tűnik. Idén a Lévai és az Érsekújvári járást érinti a leépülés: a hétfői tanévkezdéskor már nem nyitott ki a lekéri alapiskola, megszűnt továbbá Pózba község alapiskolájának felső tagozata. A helyi tanulóknak így ingázniuk kell: a lekének Csatára vagy Zselízre, a pozbaiak Érsekújvárba vagy Lévára utaznak. Az intézmények bezárásának oka egyszerű: kevés a beíratott elsős. Öt év alatt tizennyolcat zártak be Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (UIPS) adatai szerint tavaly három községben (a csallóközi Bögel- lőn, Királyfiakarcsán és a Szep- si melletti Zsarnón) zárták be a magyar iskolát, 2010-ben pedig az ideihez hasonlóan szintén egy helyen (a csallóközi Pa- tonyréten). 2009-ben két magyar iskola tűnt el (Ipolypász- tón és Kelenyén). 2008-ban és 2007-ben ennél is drasztikusabb volt a magyar iskolák fogyása: ezekben az években hat, illetve öt községben szűntek meg alapfokú magyar tanintézmények. 2008-ban Sőregen (Losonci járás), Vámosladány- ban és Zsérében (mindkettő Nyitrai járás), Abarán (Tőkete- rebesi járás), a csallóközi MedEeevel kevesebb iskolánk van A fogyó gyereklétszám főleg a kistelepülések iskoláit veszélyezteti (TASR-felvétel) vén és Rimaszombatban is zártak be alapiskolát. 2007-ben a komáromfüssi, a gombai (Csallóköz), a vághosszúfalui (Vág- sellyei járás), a sárói és a ga- ramszentgyörgyi (mindkettő Lévai járás) alapiskola fejezte be működését. Az utóbbi öt évben tehát tizennyolc magyar alapiskola szűnt meg Szlovákiában. A szlovákok sem állnak jobban A 2011/12-es tanév júniusi befejezésével összesen 25 szlováktannyelvű alapiskola zárt be országszerte. A megszűnés főleg a kisebb falvakat érinti. 2011-ben feleekkora volt a csökkenés: mindössze 12 szlovák tannyelvű iskolát zártak be. 2008-ban huszonkettő, 2007- ben pedig rekordmennyiségű, 35 államnyelvű tűnt el a rendszerből. Mivel a megszűnés főleg a kisközségek iskoláit érinti, okkal feltételezhető, hogy a falusi szülők egy része a színvonalaIskolabezárások az elmúlt 5 évben Megszűnés éve Szlovák Magyar 2012 25 1 2011 12 3 2010 12 1 2009 15 2 2008 22 6 2007 35 5 Forrás: UPJŠ sabb oktatás reményében inkább a közeli város tanintézményébe íratja gyerekét. ,Amikor a behatásról döntöttünk, számba kellett vennünk, hogy milyen lehetőségeket kínál a helyi kisiskola, ahol két pedagógus dolgozik, és mit nyújthat a közeli város iskolája. Fejlesztő torna, művészeti oktatás, tánccsoportok... Sorolhatnám. Ráadásul reggelente így is, úgy is utazunk a munka miatt, így nem jelent gondot a gyerekek eljuttatása az iskolába” - magyarázta döntését kérdésünkre egy kistelepülésen élő szülő. Az ilyen hozzáállás nem biztos, hogy célravezető, állítja Fi- bi Sándor. „Iskolája válogatja. Én Dunaszerdahelyen tanítok, de tudok jó pár olyan környékbeli falusi iskoláról, melynek oktatási színvonala nyugodtan felveheti a versenyt bármelyik városi iskolával” - figyelmeztet az Iskolavezetők Országos Társulásának volt elnöke. Véleménye szerint az iskola és az ön- kormányzat hozzáállása mellett a szülők is nagy szerepet játszanak az adott intézmény színvonalának kialakításában. ,A szülők érdeklődjenek, milyen munka folyik a környékbeli iskolákban, és annak alapján döntsenek” - jegyzi meg Fibi. Egyben emlékeztet, hogy a népességcsökkenés hatásai eltérő mértékben érinthetik az államnyelvű és a kisebbségi iskolákat. ,A magyarság itteni problémamentes létét biztosítani hivatott légkör még mindig nincs meg, ez szintén közrejátszik a szülők döntésében” - emlékeztet az asszimilációs folyamat hatásaira a volt dunaszerdahe- lyi igazgató. December 9-étől érvényes az új menetrend Rábólintott a tárca: megszűnik a 6 vasútvonal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az önkormányzatokkal folytatott egyeztetések után a közlekedésügyi minisztérium is jóváhagyta a decembertől hatályos új vasúti menetrendet. A nyáron bejelentett változások érdemben nem módosultak, a korábban kijelölt 6 szárnyvonal december 9-étől valóban megszűnik.-A magyarlakta régiókból ez a Nagykapos-Bánóc (Bánovce nad Ondavou), valamint a rimaszombati járásbeli Feled és a rozsnyói járásbeli Torna közötti vonalat érinti. Emiatt több, közvetlenül a vasút mellett fekvő település nehezebben lesz megközelíthető. Az illetékesek szerint a megszüntetett szárnyvonalak helyett a jelenleg is közlekedő buszjáratokkal utazhatnak a lakosok. A kevés utas miatt a vonatjáratok üzemeltetése hosszú távon veszteséges volt. Egyelőre az önkormányzatok sem tudják, hogy a megszüntetett vonalakon teljes mértékben buszjáratokkal helyettesítik-e a vonatokat. Például Kassa megye kiszámította, hogy ha a Nagykapos-Bánóc vonalon teljes mértékben buszokkal helyettesítenék a vonatokat, a buszok ugyanazon az útvonalon közlekednének és ugyanazokban a községekben lenne megállójuk, akkor évi 90 ezer euró- val kellene növelni a megyei költségvetést. Ezenkívül további százezreket emésztene fel azoknak az utaknak a javítása, amelyeken a buszok közlekednének. A minisztérium szerint vonatok csak olyan régiókban közlekednek majd, ahol ezt az utasszám indokolja. ,A megszüntetett hat vonalon átlagban 9-13 személy utazott” - mondta Martin Koňa, a közlekedésügyi tárca szóvivője. (dem) Szeptemberben még képviselő marad Muňko 106 ezer eurója ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A várakozásoknak megfelelően Dušan Muňko (Smer) marad a Szociális Biztosító vezérigazgatója, a kabinet tegnap elutasította a leváltására vonatkozó javaslatot. A Radiéová-kormány által 2010- ben leváltott régi-új igazgató 106 ezer eurós kártérítésre is számíthat, amit az Alkotmány- bíróság döntésének megfelelően a kormány fizet ki neki. A bíróság ugyanis alkotmányellenesnek ítélte leváltását, és az elmaradt bérének kifizetésére kötelezte a kabinetet. Az igazgató ígéretet tett rá, hogy a pénzt jótékony célra fordítja. Muňkót augusztus elsején helyezte vissza pozíciójába a kormány, azóta a parlamenti képviselői fizetése mellett a vezérigazgatói bért is kapja. Ján Richter szociális miniszter szerint megegyeztek abban is, hogy Muňko a hónap végéig lemond képviselői mandátumáról, vagyis egy hónapig még képviselő marad. A miniszter úgy véli, hogy a Szociális Biztosító előtt olyan fontos feladatok állnak, amelyek teljes embert követelnek. Ugyanakkor az ellenzék szerint nagyon rossz döntés Muňkót meghagyni a vezérigazgatói székben. Iveta Radičová kormánya a Szociális Biztosító rossz gazdasági eredményeivel, az alacsony szintű járulék- beszedéssel a Szociális Biztosító egyéb feladatainak elhanyagolásával indokolta leváltását, (lpj, tasr) A kormány is elismeri, hogy a betegállományt az emberek az utóbbi években az elbocsátás, a munkanélküliség ellenszereként is használják Egyre hosszabb ideig vagyunk táppénzen SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A gazdasági válság kirobbanása, 2008 óta egyre nő a betegszabadságon töltött idő, és ezt feltehetően nemcsak a népesség egészségi állapota magyarázza, hanem az is, hogy sokan így próbálják elkerülni az elbocsátást, vagy átvészelni azt az időszakot, amíg nem találnak újra munkát. Egyebek között ez derül ki a kormánynak a lakosság egészségi helyzetéről készített tanulmányából. Egyébként nem is annyira a betegek számának az emelkedése okozza a táppénzen töltött napok számának a növekedését, hanem az, hogy az emberek hosszabb időre íratják ki magukat orvosukkal. A jelentés szerint 2000-ben volt a legnagyobb a táppénzen levők száma - 1 millió 456 654. A következő év, amelyről a jelentés szól, 2006, ekkor 635 504-en voltak betegszabadságon, majd ez a szám 2008-ig emelkedett, amikor is 789 100-an vették igénybe a táppénzt. Érdekes módon, noha a gazdasági válság csak ezután kezdte igazán éreztetni a hatását - sok cég ekkor kezdett tömeges elbocsátásokba -, 2009- ben és 2010-ben mégis valamivel kevesebben voltak beteg- szabadságon, mint 2008-ban. Tavaly pedig 736 807-en, ez csaknem 32 ezerrel több, mint 2010-ben. A jelentés szerint 2009 és 2011 között összesítve a táppénzesek száma 3,2 százalékkal nőtt a 2006-2008-as időszakhoz viszonyítva, ugyanakkor a táppénzen töltött napok száma kifejezetten drasztikusan megugrott: 27,2 százalékkal. Tavaly a szlovák állampolgárok 33 630 530 napot töltöttek összesen betegszabadságon, ez évekre átszámítva 92 138 évet tesz ki. A kormány szerint a táppénzen töltött napok számának emelkedése nem jelent feltétlenül és minden esetben rosszat. Tény, hogy bizonyára nem kevesen a munkanélküliség elől menekülnek betegszabadságra, de az is tény - szögezi le a kormányjelentés -, hogy a valóban betegek inkább a gyógyulásukat helyezik előtérbe, és ezért nem néhány napot, hanem hosszabb időt töltenek otthon. Ez bizonyos értelemben még a gazdaság szempontjából is előnyösebb, mint ha valaki többször, kevesebb napot hiányzik. A nemeket tekintve, tavaly több nő volt betegszabadságon, mint férfi, bár a különbség nem jelentős: 361 ezer férfi és 366 ezer nő szorult táppénzre. Annak, hogy több a női „beteg- állományos”, feltételezhetően az is az oka, hogy a beteg gyermekkel inkább az anyák maradnak otthon, és ha már kimerítették a családtag ápolására járó tíz napot, esetleg az éves szabadságukat is, akkor ők is betegállományba vonulnak. A leggyakoribb egészségi problémát a felső légúti megbe- tegedésekjelentették (pl. influenza, megfázás, tüdőgyulladás és a komolyabb légúti betegségek), emiatt tavaly mintegy 133 ezer férfi és 140 ezer nő kényszerült betegállományba. Ezt követik a mozgásszervi betegségek, majd a balesetek, az emésztőrendszeri megbetegedések, a szív- és érrendszeri panaszok. A betegállomány legfeljebb 52 hétig tarthat, ha még ezután sem gyógyult meg a személy, rokkantsági nyugdíjat kérvényezhet. Két hosszabb táppénzes időszak között legalább 26 hétnek kell eltelnie, hogy az 52 hetet újra kezdje számolni a Szociális Biztosító, vagyis „új” betegségként könyvelje el. A jelentés szerint ugyan sok lehet a visszaélés, de a hosszabb betegszabadság azt is jelzi: jobban ügyelünk az egészségünkre, alaposabban kikúráljuk magunkat (Fotó: sxc.hu)
