Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-29 / 225. szám, szombat
o N C/5 P Határtalan fantáziával 17. oldal 2012. szeptember 29., szombat, 6. évfolyam, 37. szám Trondheim Európa új búcsújáró helye R oman Ziemba lehúzza vízhatlan dzsekije cipzárját, hogy megmutassa fából készült, ősi keresztény szimbólumokkal, köztük hallal és gyertyatartóval díszített nyakláncát. A 44 éves menedzser maga faragta az ékszert, mielőtt elindult Lengyelországból. A nor- végiai Trondheimbe látogatott teherautó-sofőr barátjával, Wojtek Jakowieccel, aki hat évvel ezelőtt egy börtönbeli látomás hatására lett katolikus. A 47 éves Jakowiec elmondta, hogy három hónap alatt, 2300 kilométert megtéve, Németországon, Dánián és Svédországon keresztül érkezett, s az út több szakaszán Roman is csatlakozott hozzá - írta a BBC News Europa internetes oldal. „Trondheimnek olyan a híre, mint Lourdes-nak és Jeruzsálemnek, és meg akartuk nézni” - magyarázta Roman Ziemba, s közben mosolyogva nézte a Nida- ros-székesegyházat. A középkori épület a világ legészakibb, zarándokok által látogatott célpontja, a norvégok számára pedig nemzeti szentély. A Norvégia nyugati partján 997- ben alapított Trondheim volt az ország első fővárosa. Ma egyetemi város, gyorsan fejlődő technológiai szektorral. Macskaköves utcáit vörös és sárga faházak szegélyezik. Éttermeiben a halétel a Nidelva folyóból — a helyiek kedvenc nyári kajakozó helyéről - származik. Tavaly a város turistairodája, a Visit Trondheim mintegy 100 ezer látogatót regisztrált, de azt, hogy pontosan hány volt köztük a zarándok, nehéz megmondani. ,A székesegyházunk Skandinávia, de talán egész Eszak-Euró- pa legnépszerűbb zarándokhelye” - állítja Randi Haugen, a Szent Olaf Fesztivál igazgatója. Az idei nyári július végi fesztiválon például több száz ember vonult végig a városon zászlókat lengetve, dobokat verve, a viking időket idéző páncélban. A székesegyház körül pedig történelmi piac működött vásári csepűrá- gókkal. A fesztivál növekvő népszerűsége az istentiszteletekkel párhuzamosan zajló tíznapos, és a helybéliek által szívesen látogatott művészeti programnak is köszönhető. Nemcsak a művészetre kíváncsiak száma nő azonban folyamatosan, hanem a legoda- adóbb zarándokoké is, azoké, akik legalább 100 kilométert gyalogolnak, hogy eljussanak Trondheimbe. Az Országos Zarándoklati Központ tavaly 320 igazolást állított ki, több mint a dupláját a 2010-es mennyiségA Nidaros-székesegyház, a folyó déli partjáról nézve Q U ♦ Zarándokokat eligazító útjelzők nek. Idén a zarándokok között van egy 200 fős spanyol csoport, amely 300 kilométert tett meg gyalog, és amelynek tagjai között 9 és 82 éves is található. A 67 éves Inga Juul és Inger Nore Rauan egy Oslóból indult csoporttal érkezett. „Harmincnyolc napot gyalogoltunk, pedig mindketten nagymamák vagyunk” - közölték egyszerre. 2002-ben Márta Lujza hercegnő, az uralkodó lánya 50 kilométeres zarándoklatot tett Trondheimbe leen(Fotók: Wikipedia/Alex Brasetvik/Holger.Ellgaar, sxc.hu, TASR/AP) ▲ Trondheim volt az ország első fővárosa. Ma egyetemi város, gyorsan fejlődő technológiai szektorral. Macskaköves utcáit vörös és sárga faházak szegélyezik. ◄ Márta Lujza hercegnő 2002. május 24-én hintóval hajtatott apjával a Nidarosdomen elé, hogy a székesegyházban mondja ki a boldogító igent. Esküvője előtt a norvég uralkodó lánya 50 kilométeres zarándoklatot tett Trondheimbe leendő férjével, Ari Behnnel. dő férjével, Ari Behnnel. A hosszú gyaloglásra vállalkozók számának gyarapodása annak is köszönhető, hogy a norvég kormány jelentős összeget fordított menedékházak építésére, s a Trondheimet Norvégia, Svédország és Dánia távoli vidékeivel összekötő Szent Olaf utak fejlesztésére. Randi Haugen szerint azonban nemcsak zarándokok keresik fel nagy számban Trondheimet, hanem a természet szerelmesei is. ,A belső gyökerek vagy értékek megtalálásának egy módja lehet az is, ha valaki a norvég erdőket járja” - mondta. Penelope Denu, a Kulturális Útvonalak Európai Intézete nevű luxembourgi nonprofit szervezet igazgatója szerint egyre több turista keres fel félreeső helyeken lévő kulturális emlékeket. „Nehéz megmondani, hányán érkeznek vallási célzattal, de tény, hogy sokan keresnek valamit, ami segít nekik kiszakadni stresszel teli mindennapjaikból” - mondta. Az Európai Unió is felismerte ezt a trendet, és vállalta, hogy 2012-ben 1,2 millió eurót fordít kulturális útvonalak fejlesztésére. (MTI-Press)
