Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-26 / 222. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com WMSMEMM Gyerekeket is kínoznak New York. A szíriai gyermekek különös törő­dést igényelnek, mivel az országban zajló konflik­tusban gyilkosságok, kín­zások és egyéb atrocitások szemtanúi, nem egy eset­ben áldozatai is - figyel­meztetett a Save the Child­ren (Óvjuk a gyermekeket) szervezet. „Rettenetes bű­nöket követnek el a szíriai gyermekek ellen” - mond­ta Carolyne Miles, a szer­vezet elnöke New Yorkban az ENSZ-közgyűlés alkal­mából. A Save the Child­ren jelen van Szíria határa­inál, ahol támogatást nyújt a szomszédos országokba menekülő gyermekek ez­reinek. Segíti őket abban, hogy túljussanak a történ­teken, és újrakezdjék éle­tüket. (MTI) Megölték Aszad kémeit Bejrut. Pokolgépeket robbantottak szíriai felke­lők tegnap egy damaszku­szi iskolaépületnél, amely a kormánypárti biztonsági erők és milíciák egyik szál­lásaként szolgált, s a deto­nációkban több ember meghalt vagy megsérült. Egyes hírek szerint a hír­szerzés magas rangú tiszt­jei is életüket veszítették. Eközben a kormányerők­nek tegnap sikerült vissza­foglalniuk az északi Alep- pó egyik nagy kiterjedésű negyedét, Arkúbot, de a harcok folytatódtak az or­szág második legnagyobb városában. Lahdar Brahi- mi ENSZ-megbízott a BT- ben közölte: immár 1,5 millióra tehető azoknak a száma, akik otthonuk el­hagyására kényszerültek. A foglyok kínzása szinte megszokottá vált, a lakos­ság már a kórházakba is fél belépni, mert azokat a re­zsim erői tartják ellenőr­zés alatt. Számos műem­lékben is súlyos károk ke­letkeztek. (MTI) Gyilkosság is lehetett Kijev. A Szevodnya uk­rán lap szerint lehet, hogy nem véletlen baleset okozta annak az ügyész­nek a halálát, aki koráb­ban több nagy horderejű ügy, köztük a Gongadze- gyilkosság vizsgálatát ve­zette. Az 57 éves Roman Subin vasárnap éjjel Hon­dájával nagy sebességgel belerohant az előtte hala­dó teherautóba, és életét vesztette. Állítólag szívin­farktust kapott vezetés közben. Subin vezette a vizsgálatot Viktor Jus- csenko exállamfő mérge­zési ügyében is. A lap sze­rint „komoly” ellenségei voltak. (MTI) Mégsem kaszinó lett: hadrendbe állították Kína első repülőgép-hordozó anyahajóját Vízágyúpárbaj a szigetvitában Katonásdi a tengeren. Csak el ne fajuljon. (SITA/AP-felvétel) Tokió/Peking/Tajpej. Víz­ágyúkkal támadta egymást a japán és a tajvani parti őrség, Pekingben pedig gyorsan bejelentették: hadrendbe állították Kína első repülőgép-hordozó anyahajóját. ÖSSZEFOGLALÓ Még mindig lehet fokozni a feszültséget az ázsiai szigetvitá­ban. Miután több tucat tajvani halászbárka, valamint tíz őrhajó közelítette meg tegnap a vitatott kelet-kínai-tengeri szigeteket, a japán parti őrség vízágyúkkal vette őket „tűz” alá. Azok meg visszavízágyúztak. A flottillát egy tajvani halászati szövetke­zet vezényelte a Japánban Szen- kaku, Kínában Tiaojü néven is­mert szigetcsoport vizeire, hogy tütakozzon a terület japán „államosítása” ellen. A szövet­kezet szerint a szigetek körüli vi­zek régóta fontos halászterüle­tek Tajvan számára. A japán parti őrség szerint 40 tajvani halászbárka és 8 járőrha­jó lépett be Japán parti vizeire. A tajvani parti őrség szóvivője azt mondta, 60 halászbárka közelí­tette meg a szigeteket. A tajvani hajók érkezésük után egy órával elhagyták a területet, mivel a szövetkezet szerint elérték cél­jukat, s megerősítették igényü­ket a halászterületre. Eközben Pekingben Csang Cse-csün kínai és Kávái Csikao japán külügyminiszter-helyet­tesek tárgyaltak a területi vita rendezéséről, de nem kerültek közelebb a megoldáshoz. Csang a „hibái kijavítására” sürgette Japánt, s leszögezte, Kína „nem tűri el szuverenitása megsértését”. A szigetvita két héttel ezelőtt mérgesedett el, miután Tokió megvásárolta egy magánszemélytől a japán fenn­hatóság alatt álló, de Peking és Tajpej által is sajátjának tartott szigetcsoport három tagját. A szigetvita miatt a napokban Kí- na-szerte tízezrek vonultak ut­cára s támadtak meg japán ál­lampolgárokat és vállalkozáso­kat, míg szombaton Tokióban volt Kína-ellenes tüntetés. Ha valakinek ez nem jutott volna eszébe, a pekingi védelmi tárca tegnap közölte: az anyahajó hadrendbe állítása nincs össze­függésben a Japánnal kirobbant feszültségekkel. Kína célja, hogy haditengerészete képes legyen az ország partjaitól messze is te­vékenykedni. 1998-ban Ukraj­nától vásárolt meg egy 70 száza­lékban kész, ukrán fejlesztésű repülőgép-hordozót 20 millió dollárért. A 306 méter hosszú, fegyverzetétől megfosztott Var- jag osztályú hajót a hivatalos közlés szerint úszó szállodának és kaszinónak szánták, de a hajó körüli szigorú biztonsági intéz­kedések miatt kezdettől fogva sejteni lehetett, hogy Peking nem szórakoztatóipari célokra akarja hasznosítani a járművet, hanem arra, hogy saját anyaha­jót építsen. Japán lapok szerint a két or­szág közötti szigetvita folytatá­saként a tengerfenéken feszül­het ismét egymásnak a két or­szág. Tokió tiltakozni fog az ENSZ-nél, ha Peking benyújtja a kelet-kínai-tengeri kontinentá­lis talapzatra vonatközó igényét a nemzetközi szervezet illetékes bizottságának. Kína egy hete kö­zölte: gyakorlatilag a teljes Ke- let-kínai-tengerre kiterjedő, egészen a japán Okinava-szige- tek partjáig húzódó kontinentá­lis talapzatra igényt nyújt be. Ez a kínai igény a vitatott szigeteket is magában foglalja. (MTI, ú) Baltás gyilkos Visszatér a katonai szolgálatba Baku/Budapest. Hamaro­san újra visszatér az aktív ka­tonai szolgálatba Ramil Safa­rov azeri katonatiszt, aki Ma­gyarországon megölte örmény katonatársát - közölte az azeri hadsereg egyik parancsnoka. Ramiz Najafov vezérőrnagy, az azeri védelmi tárca külügyi kapcsolatokért felelős vezetője azt azonban nem árulta el, hogy müyen beosztásban lesz a baltás gyilkos. Az örmény fe­nyegetésekre utalva hozzátet­te: minden óvintézkedést meg­tesznek, nehogy valaki meg­gyilkolja Safarovot. A baltás gyükost hazatérésekor hősként ünnepelték Bakuban. Addigi hadnagyi rangja helyett azon­nal őrnaggyá léptették elő, la­kást adtak neki, s kifizették 8 évi, elmaradt bérét. Magyaror­szág augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak a 2004-es gyilkosságért életfogytiglanra ítélt azeri hadnagyot, akit ha­zájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyez­tek. A kiadatás miatt Budapes­tet számtalan nemzetközi bírá­lat érte, Örményország felfüg­gesztette a diplomáciai kapcso­latokat Magyarországgal. A magyar külügy ezután jegy­zékben közölte: elfogadhatat­lannak tartja Azerbajdzsán lé­pését, s cáfolta, hogy a kiadatás mögött üzleti érdekek álltak volna. (MTI, ú) Az EP-ben ismertették az idei jelölteket Szaharov-díjra esélyesek a Pussy Riot tagjai Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 67. ülésszakának általános vitája Obama Iránt, Ban Ki Mun Izraelt bírálta ÖSSZEFOGLALÓ MT1-HÍR Brüsszel. Az orosz Pussy Ri­ot tagjai, egy fehérorosz pol­gárjogi aktivista, a ruandai el­lenzék három tagja, egy pakisz­táni jogi aktivista és két iráni értelmiségi közül kerül ki idén a Szaharov-díj kitüntetettje. Az Európai Parlament illetékes bi­zottságai tegnap ismertették a jelölteket Brüsszelben. A külügyi, az emberi jogi és a fejlesztési bizottság öt jelöltet nevezett meg: Alesz Bjaljatszki fehérorosz polgárjogi aktivis­tát, Joseph Francist, aki a vita­tott pakisztáni istenkáromlás elleni törvény áldozatainak nyújt segítséget, közösen jelöl­ték Victoire Ingabire Umuhoza, Déogratias Mushayidi és Ber­MT1-HÍR Párizs. Az Emberi Jogok Eu­rópai Bírósága végleg jóváhagy­ta az Európában hírhedtté vált Abu Hamza al-Maszri radikális imám kiadatását Amerikának. Az 54 éves, egyiptomi születésű al-Maszri az észak-londoni Finsbury Park mecsetjének imámja volt, Nagy-Britanniá- ban hét év fegyházra ítélték, nard Ntaganda bebörtönzött ruandai ellenzékieket, vala­mint szintén együtt jelölték az orosz Pussy Riot együttes há­rom tagját, Nagyezsda Tolo- konnyikovát, Jekatyerina Szamucevicset és Marija Aljo- hinát. Ajelöltek között van továbbá két iráni értelmiségi: Naszrin Szotudeh bebörtönzött iráni ügyvéd és emberi jogi aktivista, aki ellenzéki aktivistákat és halálra ítélt fiatalkorúakat képviselt. Dzsafar Panahi iráni filmrendező és forgatókönyv­író filmjeiben humanista szemponthói igyekszik bemu­tatni honfitársai életét, nem ritkán a gyerekek, a szegények és a nők nehéz helyzetét he­lyezve középpontba. mert prédikációiban rendszere­sen a hitetlenek legyilkolására ösztönözte híveit. Washington azért kérte al- Maszri kiadatását, mert terro- ristakiképző-tábort akart létre­hozni az Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon államban. Emellett adomá­nyokat gyűjtött, és utánpótlást toborzott, hogy segítse az af­ganisztáni tálibokat. New York. Az USA mindent megtesz azért, hogy Irán ne jus­son atomfegyverhez - jelentette ki az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának tegnap megnyílt általá­nos vitájában Barack Obama. Az amerikai elnök figyelmeztetett rá, hogy „nem korlátlan az idő, amely az iráni nukleáris prob­léma megoldására fordítható. Ne tévedjünk, egy nukleáris fegyverekkel felszerelt Irán nem olyan fenyegetés, amelyet fel le­het majd tartóztatni” - hangsú­lyozta. Az általános vitát, amelyben ÖSSZEFOGLALÓ Bamako. Mali kormánya nemzetközi katonai beavatko­zásért folyamodott. Dioncoun- da Traoré elnök és Modibo Diar- ra sejk, kormányfő levélben kér­te az ENSZ BT-től, hozzon hatá­rozatot ennek engedélyezésé­ről. Eközben a bamakói kor­mány és a Nyugat-afrikai Álla­mok Gazdasági Közössége (ECOWAS) elvégezte az utolsó simításokat a beavatkozás felté­teleinek kidolgozásán. Ennek lényege: a mali katonák nem­zetközi erő támogatásával fog­lalnák vissza az északi ország­részt a fegyveres iszlamistáktól. száznál több állam- és kormány­fő szólal majd fel, előzőleg Ban Ki Mun főtitkár nyitotta meg, aki elutasította a katonai erővel való fenyegetést. Elutasította, hogy egy állam olyan nyelvezetet használjon, amely megkérdője­lezi egy másik létjogosultságát, „vagy potenciális katonai fellé­péssel való fenyegetést alkal­mazzon egy másik ellen”. Nem nevezett meg konkrét államo­kat, mindazonáltal hangsúlyoz­ta, „bármüyen támadás pusztító hatású lenne”. Mint mondta, a háborús retorika élessége riasz­tó. Ban olyan helyzetben szólalt fel a katonai erő bevetése ellen, A Mali és az ECOWAS közötti megállapodás szerint a beavat­kozást „tevőlegesen támogatják - különösen a levegőből - Nigé­ria, Franciaország és a nemzet­közi közösség más országai, amelyeknek vannak légi esz­közei”. Párizs, amely már hónapok­kal ezelőtt megígérte, hogy kész logisztikai támogatást nyújtani, üdvözölte a megállapodást, mert az tartalmazza az BT által kért részletes feltételrendszert. Laurent Fabius külügyminiszter kijelentette, országa „nem lesz ott az első vonalban” az iszla- misták elleni hadműveletben, francia szárazföldi erők semmi­amikor Izrael és Irán nyílt és burkolt fenyegetéseket hangoz­tat egymás címére, sőt, az iszlám köztársaság az USA-val kapcso­latban is. Ban Ki Mun bírálta a meg­szállt területeken folytatott iz­raeli telepépítést, ami szerinte aláássa a békét. Az izraeli-pa­lesztin konfliktus esetéhen egyedül az a megoldás lehetsé­ges, amely két állam létrejöttén alapul, ám arra figyelmeztetett, hogy ez előtt „véglegesen bezá­rulhat a kapu". A szíriai konflik­tussal kapcsolatban kijelentette, hogy a világnak meg kell állíta­nia az erőszakot. (MTI, ú) képp nem vesznek részt a be­avatkozásban. Maliban - a HRW nemzetközi jogvédő szervezet szerint - fo­kozódik az iszlamisták részéről megnyilvánuló vallási türelmet­lenség, aminek jele az iszlám törvényekre hivatkozó közép­kori büntetések: csonkítás, nyil­vános megkorbácsolás, halálra kövezés stb. egyre gyakoribb al­kalmazása. A mali katonai be­avatkozást több ország ellenzi Nyugat-Afrikában, például Sze­negál, Mauritánia, Ghána, s csak kevés hajlandó részt venni ben­ne, a hírek szerint Elefántcsont­part, Nigéria és Burkina Faso mutat hajlandóságot. (MTI, ú) Többszörös életfogytiglani kaphat az USA-ban Kiadható a radikális imám Az iszlamista fegyveresek elfoglalták az egész északi országrészt Mali külső katonai beavatkozást kért

Next

/
Thumbnails
Contents