Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-26 / 222. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com WMSMEMM Gyerekeket is kínoznak New York. A szíriai gyermekek különös törődést igényelnek, mivel az országban zajló konfliktusban gyilkosságok, kínzások és egyéb atrocitások szemtanúi, nem egy esetben áldozatai is - figyelmeztetett a Save the Children (Óvjuk a gyermekeket) szervezet. „Rettenetes bűnöket követnek el a szíriai gyermekek ellen” - mondta Carolyne Miles, a szervezet elnöke New Yorkban az ENSZ-közgyűlés alkalmából. A Save the Children jelen van Szíria határainál, ahol támogatást nyújt a szomszédos országokba menekülő gyermekek ezreinek. Segíti őket abban, hogy túljussanak a történteken, és újrakezdjék életüket. (MTI) Megölték Aszad kémeit Bejrut. Pokolgépeket robbantottak szíriai felkelők tegnap egy damaszkuszi iskolaépületnél, amely a kormánypárti biztonsági erők és milíciák egyik szállásaként szolgált, s a detonációkban több ember meghalt vagy megsérült. Egyes hírek szerint a hírszerzés magas rangú tisztjei is életüket veszítették. Eközben a kormányerőknek tegnap sikerült visszafoglalniuk az északi Alep- pó egyik nagy kiterjedésű negyedét, Arkúbot, de a harcok folytatódtak az ország második legnagyobb városában. Lahdar Brahi- mi ENSZ-megbízott a BT- ben közölte: immár 1,5 millióra tehető azoknak a száma, akik otthonuk elhagyására kényszerültek. A foglyok kínzása szinte megszokottá vált, a lakosság már a kórházakba is fél belépni, mert azokat a rezsim erői tartják ellenőrzés alatt. Számos műemlékben is súlyos károk keletkeztek. (MTI) Gyilkosság is lehetett Kijev. A Szevodnya ukrán lap szerint lehet, hogy nem véletlen baleset okozta annak az ügyésznek a halálát, aki korábban több nagy horderejű ügy, köztük a Gongadze- gyilkosság vizsgálatát vezette. Az 57 éves Roman Subin vasárnap éjjel Hondájával nagy sebességgel belerohant az előtte haladó teherautóba, és életét vesztette. Állítólag szívinfarktust kapott vezetés közben. Subin vezette a vizsgálatot Viktor Jus- csenko exállamfő mérgezési ügyében is. A lap szerint „komoly” ellenségei voltak. (MTI) Mégsem kaszinó lett: hadrendbe állították Kína első repülőgép-hordozó anyahajóját Vízágyúpárbaj a szigetvitában Katonásdi a tengeren. Csak el ne fajuljon. (SITA/AP-felvétel) Tokió/Peking/Tajpej. Vízágyúkkal támadta egymást a japán és a tajvani parti őrség, Pekingben pedig gyorsan bejelentették: hadrendbe állították Kína első repülőgép-hordozó anyahajóját. ÖSSZEFOGLALÓ Még mindig lehet fokozni a feszültséget az ázsiai szigetvitában. Miután több tucat tajvani halászbárka, valamint tíz őrhajó közelítette meg tegnap a vitatott kelet-kínai-tengeri szigeteket, a japán parti őrség vízágyúkkal vette őket „tűz” alá. Azok meg visszavízágyúztak. A flottillát egy tajvani halászati szövetkezet vezényelte a Japánban Szen- kaku, Kínában Tiaojü néven ismert szigetcsoport vizeire, hogy tütakozzon a terület japán „államosítása” ellen. A szövetkezet szerint a szigetek körüli vizek régóta fontos halászterületek Tajvan számára. A japán parti őrség szerint 40 tajvani halászbárka és 8 járőrhajó lépett be Japán parti vizeire. A tajvani parti őrség szóvivője azt mondta, 60 halászbárka közelítette meg a szigeteket. A tajvani hajók érkezésük után egy órával elhagyták a területet, mivel a szövetkezet szerint elérték céljukat, s megerősítették igényüket a halászterületre. Eközben Pekingben Csang Cse-csün kínai és Kávái Csikao japán külügyminiszter-helyettesek tárgyaltak a területi vita rendezéséről, de nem kerültek közelebb a megoldáshoz. Csang a „hibái kijavítására” sürgette Japánt, s leszögezte, Kína „nem tűri el szuverenitása megsértését”. A szigetvita két héttel ezelőtt mérgesedett el, miután Tokió megvásárolta egy magánszemélytől a japán fennhatóság alatt álló, de Peking és Tajpej által is sajátjának tartott szigetcsoport három tagját. A szigetvita miatt a napokban Kí- na-szerte tízezrek vonultak utcára s támadtak meg japán állampolgárokat és vállalkozásokat, míg szombaton Tokióban volt Kína-ellenes tüntetés. Ha valakinek ez nem jutott volna eszébe, a pekingi védelmi tárca tegnap közölte: az anyahajó hadrendbe állítása nincs összefüggésben a Japánnal kirobbant feszültségekkel. Kína célja, hogy haditengerészete képes legyen az ország partjaitól messze is tevékenykedni. 1998-ban Ukrajnától vásárolt meg egy 70 százalékban kész, ukrán fejlesztésű repülőgép-hordozót 20 millió dollárért. A 306 méter hosszú, fegyverzetétől megfosztott Var- jag osztályú hajót a hivatalos közlés szerint úszó szállodának és kaszinónak szánták, de a hajó körüli szigorú biztonsági intézkedések miatt kezdettől fogva sejteni lehetett, hogy Peking nem szórakoztatóipari célokra akarja hasznosítani a járművet, hanem arra, hogy saját anyahajót építsen. Japán lapok szerint a két ország közötti szigetvita folytatásaként a tengerfenéken feszülhet ismét egymásnak a két ország. Tokió tiltakozni fog az ENSZ-nél, ha Peking benyújtja a kelet-kínai-tengeri kontinentális talapzatra vonatközó igényét a nemzetközi szervezet illetékes bizottságának. Kína egy hete közölte: gyakorlatilag a teljes Ke- let-kínai-tengerre kiterjedő, egészen a japán Okinava-szige- tek partjáig húzódó kontinentális talapzatra igényt nyújt be. Ez a kínai igény a vitatott szigeteket is magában foglalja. (MTI, ú) Baltás gyilkos Visszatér a katonai szolgálatba Baku/Budapest. Hamarosan újra visszatér az aktív katonai szolgálatba Ramil Safarov azeri katonatiszt, aki Magyarországon megölte örmény katonatársát - közölte az azeri hadsereg egyik parancsnoka. Ramiz Najafov vezérőrnagy, az azeri védelmi tárca külügyi kapcsolatokért felelős vezetője azt azonban nem árulta el, hogy müyen beosztásban lesz a baltás gyilkos. Az örmény fenyegetésekre utalva hozzátette: minden óvintézkedést megtesznek, nehogy valaki meggyilkolja Safarovot. A baltás gyükost hazatérésekor hősként ünnepelték Bakuban. Addigi hadnagyi rangja helyett azonnal őrnaggyá léptették elő, lakást adtak neki, s kifizették 8 évi, elmaradt bérét. Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak a 2004-es gyilkosságért életfogytiglanra ítélt azeri hadnagyot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. A kiadatás miatt Budapestet számtalan nemzetközi bírálat érte, Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A magyar külügy ezután jegyzékben közölte: elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését, s cáfolta, hogy a kiadatás mögött üzleti érdekek álltak volna. (MTI, ú) Az EP-ben ismertették az idei jelölteket Szaharov-díjra esélyesek a Pussy Riot tagjai Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 67. ülésszakának általános vitája Obama Iránt, Ban Ki Mun Izraelt bírálta ÖSSZEFOGLALÓ MT1-HÍR Brüsszel. Az orosz Pussy Riot tagjai, egy fehérorosz polgárjogi aktivista, a ruandai ellenzék három tagja, egy pakisztáni jogi aktivista és két iráni értelmiségi közül kerül ki idén a Szaharov-díj kitüntetettje. Az Európai Parlament illetékes bizottságai tegnap ismertették a jelölteket Brüsszelben. A külügyi, az emberi jogi és a fejlesztési bizottság öt jelöltet nevezett meg: Alesz Bjaljatszki fehérorosz polgárjogi aktivistát, Joseph Francist, aki a vitatott pakisztáni istenkáromlás elleni törvény áldozatainak nyújt segítséget, közösen jelölték Victoire Ingabire Umuhoza, Déogratias Mushayidi és BerMT1-HÍR Párizs. Az Emberi Jogok Európai Bírósága végleg jóváhagyta az Európában hírhedtté vált Abu Hamza al-Maszri radikális imám kiadatását Amerikának. Az 54 éves, egyiptomi születésű al-Maszri az észak-londoni Finsbury Park mecsetjének imámja volt, Nagy-Britanniá- ban hét év fegyházra ítélték, nard Ntaganda bebörtönzött ruandai ellenzékieket, valamint szintén együtt jelölték az orosz Pussy Riot együttes három tagját, Nagyezsda Tolo- konnyikovát, Jekatyerina Szamucevicset és Marija Aljo- hinát. Ajelöltek között van továbbá két iráni értelmiségi: Naszrin Szotudeh bebörtönzött iráni ügyvéd és emberi jogi aktivista, aki ellenzéki aktivistákat és halálra ítélt fiatalkorúakat képviselt. Dzsafar Panahi iráni filmrendező és forgatókönyvíró filmjeiben humanista szemponthói igyekszik bemutatni honfitársai életét, nem ritkán a gyerekek, a szegények és a nők nehéz helyzetét helyezve középpontba. mert prédikációiban rendszeresen a hitetlenek legyilkolására ösztönözte híveit. Washington azért kérte al- Maszri kiadatását, mert terro- ristakiképző-tábort akart létrehozni az Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon államban. Emellett adományokat gyűjtött, és utánpótlást toborzott, hogy segítse az afganisztáni tálibokat. New York. Az USA mindent megtesz azért, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez - jelentette ki az ENSZ-közgyűlés ülésszakának tegnap megnyílt általános vitájában Barack Obama. Az amerikai elnök figyelmeztetett rá, hogy „nem korlátlan az idő, amely az iráni nukleáris probléma megoldására fordítható. Ne tévedjünk, egy nukleáris fegyverekkel felszerelt Irán nem olyan fenyegetés, amelyet fel lehet majd tartóztatni” - hangsúlyozta. Az általános vitát, amelyben ÖSSZEFOGLALÓ Bamako. Mali kormánya nemzetközi katonai beavatkozásért folyamodott. Dioncoun- da Traoré elnök és Modibo Diar- ra sejk, kormányfő levélben kérte az ENSZ BT-től, hozzon határozatot ennek engedélyezéséről. Eközben a bamakói kormány és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) elvégezte az utolsó simításokat a beavatkozás feltételeinek kidolgozásán. Ennek lényege: a mali katonák nemzetközi erő támogatásával foglalnák vissza az északi országrészt a fegyveres iszlamistáktól. száznál több állam- és kormányfő szólal majd fel, előzőleg Ban Ki Mun főtitkár nyitotta meg, aki elutasította a katonai erővel való fenyegetést. Elutasította, hogy egy állam olyan nyelvezetet használjon, amely megkérdőjelezi egy másik létjogosultságát, „vagy potenciális katonai fellépéssel való fenyegetést alkalmazzon egy másik ellen”. Nem nevezett meg konkrét államokat, mindazonáltal hangsúlyozta, „bármüyen támadás pusztító hatású lenne”. Mint mondta, a háborús retorika élessége riasztó. Ban olyan helyzetben szólalt fel a katonai erő bevetése ellen, A Mali és az ECOWAS közötti megállapodás szerint a beavatkozást „tevőlegesen támogatják - különösen a levegőből - Nigéria, Franciaország és a nemzetközi közösség más országai, amelyeknek vannak légi eszközei”. Párizs, amely már hónapokkal ezelőtt megígérte, hogy kész logisztikai támogatást nyújtani, üdvözölte a megállapodást, mert az tartalmazza az BT által kért részletes feltételrendszert. Laurent Fabius külügyminiszter kijelentette, országa „nem lesz ott az első vonalban” az iszla- misták elleni hadműveletben, francia szárazföldi erők semmiamikor Izrael és Irán nyílt és burkolt fenyegetéseket hangoztat egymás címére, sőt, az iszlám köztársaság az USA-val kapcsolatban is. Ban Ki Mun bírálta a megszállt területeken folytatott izraeli telepépítést, ami szerinte aláássa a békét. Az izraeli-palesztin konfliktus esetéhen egyedül az a megoldás lehetséges, amely két állam létrejöttén alapul, ám arra figyelmeztetett, hogy ez előtt „véglegesen bezárulhat a kapu". A szíriai konfliktussal kapcsolatban kijelentette, hogy a világnak meg kell állítania az erőszakot. (MTI, ú) képp nem vesznek részt a beavatkozásban. Maliban - a HRW nemzetközi jogvédő szervezet szerint - fokozódik az iszlamisták részéről megnyilvánuló vallási türelmetlenség, aminek jele az iszlám törvényekre hivatkozó középkori büntetések: csonkítás, nyilvános megkorbácsolás, halálra kövezés stb. egyre gyakoribb alkalmazása. A mali katonai beavatkozást több ország ellenzi Nyugat-Afrikában, például Szenegál, Mauritánia, Ghána, s csak kevés hajlandó részt venni benne, a hírek szerint Elefántcsontpart, Nigéria és Burkina Faso mutat hajlandóságot. (MTI, ú) Többszörös életfogytiglani kaphat az USA-ban Kiadható a radikális imám Az iszlamista fegyveresek elfoglalták az egész északi országrészt Mali külső katonai beavatkozást kért