Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-19 / 216. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com A felső kategóriában indul a Microsoft tabletje Nem lesz olcsó a Surface ÖSSZEFOGLALÓ A Microsoft Surface biztosan nem lesz a Google Nexus 7 riválisa, a szoftveróriás vezetője egy interjúban utalt rá, hogy saját táblagépük a drágább kategóriában versenyez majd. Surface márkanéven a Microsoft két táblagépet is piacra dob, ezek egyike egy otthoni felhasználóknak szánt olcsó modell, a másik egy drága, üzleti felhasználóknak szánt tablet, amely gyakorlatilag ki tud váltani egy notebookot is. A tabletek árát a Microsoft még nem hozta nyilvánosságra, de Steve Ballmer, a cég elnök-vezérigazgatója a Seattle Times amerikai lapnak adott interjújában már utalt arra, hogy várhatóan mennyit kell majd fizetni az új gépekért. Ballmer nyilatkozata szerint a Surface táblagépek ára nettó háromszáz dollár és hét-nyolcszáz dollár körül várható. Az olcsóbbik Surface táblagép október végén, néhány nappal a Windows 8 premierjét követően kerül a boltokba. Bár Ballmer konkrét árat nem közölt, nyilatkozatai alapján a Windows 8-as táblagépek többe fognak kerülni a Google kétszáz dolláros Nexus 7 táblagépénél. A Microsoft vezetője szerint az emberek a felszereltségtől függően négyszáz-nyolcszáz dollárba kerülő iPadet sem tartják kimondottan drága eszköznek. Kompromisszumoktól mentes megoldást azonban csak egy ilyen kategóriájú eszköz kínál, az olcsóbb és kisebb modellek használata megalkuvásokat igényel. Ballmer nem tartja valószínűnek, hogy valaki egy kétszáz dolláros táblagépen álljon neki mondjuk házi feladatot írni, ugyanakkor cikkeket olvasni, videókat nézni tökéletesen lehet ezeken is. (o) A Microsoft is beszáll a tabletháborúba (Képarchívum Érdekes ♦ Japán kutatók olyan intelligenciával rendelkező roboton dolgoznak, amely képes teljesíteni a Tokiói Egyetem kihívásokkal teli felvételi vizsgáját. A tudósok célja, hogy a mesterséges intelligenciát 2021-ig olyan szintre fejlesszék, hogy a robot képes legyen a matematikától kezdve az idegen nyelvekig öt szakterület feladatait megoldani - hangoztatta Ivane Hidenao, a Fujitsu Kutatóközpont munkatársa. „Nem egyszerű egy számítógépnek megértenie olyan szövegeket, amelyeket eredetileg embereknek írtak. Hosszú távú célunk olyan technológiák kifejlesztése, amelyek bárki számára lehetővé teszik komplex matematikai analízisprogramok alkalmazását” - mondta Ivane. ♦ Kötelezően előírták két belgiumi iskola diákjainak az iPad táblagép beszerzését az új tanévkezdetére, noha a tanfelügyelőség ellenezte a tervet, és egyes szülők is tiltakoztak. Belgium flandriai partvidékén a Blankenberge településen lévő Saint-Pierre kollégium és a hozzá kapcsolódó Saint- Joseph kereskedelmi iskola 710, 12-19 éves növendékére vonatkozik az intézkedés. Az iskolák több lehetőséget kínáltak: azok, akik már rendelkeznek egy iPad készülékkel, be- vihetik azt az órákra, a többiek 465 euróért vásárolhatnak egy iPad3-as típust, illetve 160 euróért bérelhetnek egyet a tanévidőtartamára. (MTI) A Google előtti keresők sokszor dobtak fel teljesen irreleváns találatokat vagy már rég nem működő oldalak linkjeit (Képarchívum) Youtube, Gmail, Android, AdWords, Google Maps - néhány, a keresőcég forradalmi újításai közül Tizenöt éves a Google Szombaton ünnepelte tizenötödik születésnapját a Google. A netes keresést és levelezést megreformáló céget csak első éveiben tartották tökéletesnek, kamaszkorára már komoly melléfogások és adatvédelmi botrányok is övezik az újabban a robotjárművek és viselhető minikomputerekfelé kacsingató vállalatot. ÖSSZEFOGLALÓ Bár Sergey Brin és Larry Page, a keresőcég két alapítója már 1995-ben találkozott a Stanford Egyetemen, a későbbi cégük jövőjét megalapozó keresőmotorral csak a rákövetkező évben készültek el. A motort először BackRubnak, két évvel később pedig Google-nak keresztelték el a „googol” matematikai kifejezés nyomán, amely a tíz századik hatványát jelöli. A Google.com domain- nevet a két társalapító 1997. szeptember 15-én vásárolta meg, maga a cég azonban csak egy évvel később indult útjára. Semmit nem lehetett megtalálni A honlapokat az egymásra mutató linkek száma és minősége mellett értékelő keresővel sokkal hatékonyabban lehetett információkat felkutatni az akkor még csak bimbódzó weben. A Google előtti keresők rengetegszer dobtak fel teljesen irreleváns találatokat, vagy már rég nem működő oldalak linkjeit. Milyen volt internetezni a kilencvenes évek végén? Ekkor még rengetegen használtak be- tárcsázós modemet, ami nem is a lassúsága miatt volt kényelmetlen, hanem azért, mert a nethívások lefoglalták a telefonvonalat, és csak éjjel voltak olcsók. Egy átlagembernek ekkor még biztosan nem volt laptopja, a bézs színű asztali PC- khez pedig még óriási képcsöves monitorok kapcsolódtak. Újfajta reklámokból lett pénzük 2000-re a Google kereső már közismertté vált, bár megszokásból még mindig rengetegen használták az AltaVistát vagy például a Yahoo-t. Elindult a cég máig legfontosabb bevételi forrását jelentő AdWords online hirdetési szolgáltatás, amelynek újítása a reklámok célozhatósá- gában rejlik. Egy évvel később Tokióban nyílt meg a cég első, Egyesült Államokon kívüli irodája, a cég vezetését pedig az alapítók átadták a veterán üzletember Eric Schmidtnek. Brin és Page a termékekkel és a műszaki fejlesztéssel foglalkozott. Amikor a Google 2004. április elsején bejelentette a Gmailt, sokan hitték, hogy az egy gigabájtos tárhellyel nyitó, reklámokért cserébe ingyenes levelezőszolgáltatás a cég bolondok napi tréfája. A netszolgáltatók ekkoriban legfeljebb öt-tíz megabájtos postaládákat adtak előfizetőiknek. Kezdetben kizárólag meghívóval lehetett Gmail-fió- kot igényelni. Három évvel később azonban kinyílt a szolgáltatás, a meghívóért kuncsorgás időszaka véget ért. Ugyanebben az évben a cég a tőzsdére vonult: a befektetői elvárások nyomása alatt pedig többé már nem maradt az az egyedi vállalkozás, ami valaha volt. A Google is lehetett volna a Facebook Jóval kisebb médiafigyelem mellett ugyanebben az évben kezdte fejleszteni Mark Zuckerberg a Facebook elődjét, amelyre ekkor még csak a harvardi egyetemisták tudtak regisztrálni. Ugyanebben az évben a Google egyik dolgozójának kísérleti projektjeként elindítja az Orkut nevű közösségi oldalt. Kezdetben az ide szóló meghívóért is sorba kellett állni, de az oldal végül csakabrazil és indiai felhasználók körében lett népszerű, mindenki más olyannyira megunja, hogy még leiratkozni is elfelejt az oldalról. A Google egészen 2009-ig szinte semmilyen figyelmet nem fordított a közösségi médiára. Addigra a Facebook már meghódította az ismerőseivel újfajta módon kommunikálni kívánók zömét. A Google Wave ráadásul valódi állatorvosi ló volt, amelynek semmüyen funkciója nem nyerte el a felhasználók tetszését - a cég idén tavasszal be is zárta az oldalt, amely 2011-ben a Google+-szál próbált szerencsét újra. Bár a társaság szerint a Plus nem Facebook-klón, hanem más jellegű szolgáltatás, népszerűsége egyelőre képtelen felzárkózni Zuckerbergék fejlesztéséhez. Eric Schmidt nyilvánosan is beismerte, hogy elszúrta a cég közösségimédia-stratégiá- ját, aminek nyilván komoly szerepe van abban, hogy a céget tavaly óta újból Larry Page vezeti. A világ legszebb térképe 2005-ben újabb nagy dobás érkezett a keresőcégtől: a Google Föld és a Google Maps szolgáltatás. A virtuális földgömbre húzott műholdképek látványától a legtöbb felhasználónak leesett az álla még úgy is, hogy az utcák és terek köre ekkor még a legtöbb országban igencsak hiányos volt. Két évvel később a Street View utcai panorámaképeivel nyűgözte le a cég a netezőket. Hamarosan azonban ezzel a szolgáltatással is botrányba keveredett, miután kiderült, hogy a cég kamerás autói titokban vezeték nélküli hálózatokról is adatokat gyűjtöttek - ami miatt a Google ellen sok országban adatvédelmi vizsgálat indult. Mostanra már a műholdkép, a panoráma és a 3D-s épületmakettek sem egyedülállók, hasonlókat a Microsoft és az Apple térképei is kínálnak már, akárcsak a műholdas navigációt. Az internetes videó is lehet jó Az internetes videók nézegetése nagyon sokáig kínszenvedés volt. Bár a kétezres években már léteztek olyan jó minőségű megoldások, amelyek szükségtelenné tették a teljes filmek, klipek letöltését megnyitásuk előtt. Igazi áttörést a YouTube videomeg- osztó 2005-ös premierje hozott. A YouTube-on minimális várakozással lehet rövid klipeket nézni. Bár a Google egy évvel később rekordárért megkaparintotta az oldalt, szemmel láthatóan évekig nem tudott mit kezdeni vele. Ettől függetlenül a YouTube a nete- zők első számú kedvence lett, ahol a vicces videókkal jól megférnek a videoklipek és a régi tévéműsorok is. Ezzel egyedül a lemezkiadók és a tévétársaságok nem voltak elégedettek, de mostanra, úgy tűnik, velük is megtalálta a közös hangot a Google, amely minden lehetséges módon igyekszik növelni a legális tartalmak arányát az oldalon, külföldön az oldal már videotékaként is működik. Sikeresentör amobiljainkra A Google első komoly szoftveres fejlesztése a 2008-ban megjelenő saját böngészője, a Chrome, amely azóta is töretlenül növeli felhasználóinak táborát. Népszerűsége nem meglepő, hiszen már képes minden beállítást, bővítményt és jelszót is felhőtárhelyre menteni, jelentősen megkönnyítve ezzel a felhasználók mindennapjait, ráadásul a frissítések is a háttérben települnek a szoftverre. Ugyanebben az évben, néhány hónappal az első iPhone bemutatása után került a boltokba az első Google-szoftveres okostelefon: bár az Android kezdeti verziói nem voltak túl fürgék, és stabilitásukkal is gondok akadtak, a tableten és telefonon egyaránt futtatható 4.0-s verzióra a problémák zömét már sikerült kiküszöbölnie a cégnek, és mára az okostelefonok többsége Androiddal működik. A szoftvert a gyártók számára ingyen licencelő Google-nak már csak azt kell megoldania, hogy a kínai gyártók olcsó, de sokszor gagyi készülékei ne rontsák le a platform megítélését, (o)
