Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-04 / 204. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2012. szeptember 4., kedd 9. oldal Nem igényli a mély talajmunkát A túl korai vetés erőteljesebb őszi fejlődést eredményez ÍO. oldal 20. oldal Veszélyesek a gabona­félék üszöggombái A hártyával borított puffancsok a cséplés folyamán szétesnek 19. oldal A húsmarhának van és lesz piaca 560 ezer hektár legelő áll az állattartók rendelkezésére A rendelkezés egyelőre csupán a mikro- és a kisvállalkozásokra vonatkozik Célzottabb támogatások kellenek Kedvezményes kamatú hitelek (A szerző felvétele) A rendkívüli szárazság okozta károk mérséklésé­re és az új termés megala­pozása érdekében rendkí­vüli támogatáscsomagot fogadott el a kormány, amelyben kedvező kama­tú hiteleket, az állategysé­gekre járó támogatások korábbi kifizetését, a föld­bérleti díjak befizetésének elhalasztását és az üzem­anyagár támogatásának visszaállítását ígéri az ag­rárpiac szereplőinek. ISMERTETŐ Mindezt közvetlenül az Agro­komplex nemzetközi mezőgaz­dasági és élelmiszer ipari kiállítás előtt tartott rendkívüli kormány­ülésen fogadták el, és amint azt az agrártárca vezetője is hangsú­lyozta, az intézkedések elsősor­ban az időszerű helyzet kezelésé­re, vagyis tűzoltásra szolgálnak, és nem rendezik hosszú távon az ágazati problémákat. A hosszú távú intézkedések várhatóan csak később kerülnek bevezetésre. Az intézkedéscsomagban az új termés megalapozásához szükséges pénzforrások bizto­sítására kedvezményes kamatú hiteleket kínál a tárca, amelye­ket ez év október 31-ig lebet majd igényelni. Erre a célra összesen 30 millió euró áll a termelők rendelkezésére, amit a környezetvédelmi alap forrásai­ból utalnak át az Agrárkifizetési Ügynökség számlájára. Ezt a kedvezményes kamat- támogatást azok a termelők igé­nyelhetik, akik az előző három év ádaghozamához, illetve az utóbbi öt évben a legjobb és a leggyengébb év kivételével el­ért hároméves átlaghozamhoz viszonyítva idén a szárazság kö­vetkeztében több mint 30 száza­lékos hozamcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. A szá­razság okozta kár tényét a terület csapadéktérképével is igazolni kell, amely bizonyítja, hogy az idei évben a 30 éves csapadék­átlag 20 százalékánál kevesebb eső hullott erre a területre. A rendelkezés azonban egyelőre csupán az 50 alkalmazottnál ke­vesebb munkást foglalkoztató és 10 millió eurónál kevesebb éves forgalmat bonyolító mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozik, az indoklás szerint az uniós elő­írások miatt. A kérvényezőnek ráadásul meg kell felelnie azok­nak a feltételeknek is, amelyek az Agrárkifizetési Ügynökség által felállított kritériumok alapján igazolják, hogy a felvett hitelt vissza is tudja fizetni. Az állategységekre vonatko­zó támogatások kifizetésének előrehozásával az állattartók­nak kíván segítséget nyújtani a tárca, ennek értelmében a nagy állategységekre jutó kifizetéseket már októberben megkaphatják a gazdálkodók. Erre a célra külön 1,6 millió eurót különítettek el. Az előző évek 100 euró feletti tá­mogatásaihoz viszonyítva ez ra­dikális csökkenést jelent, hiszen gyakorlatilag 1 állategységre 35,80 euró jár majd. Az állattar­tók számára további támogatást jelenthet az a 16 millió euró, ami a gazdasági állatok nyilvántar­tásának fejlesztését célozza. A szarvasmarhák, juhok és kecskék tartására 13,45 miihó eurót, a tejtermelés támogatására 1,55 millió eurót, a sertéstenyésztésre 700 ezer eurót, a baromfitenyész­tésre 250 ezer eurót szánnak. A szakminisztérium ígérete szerint ezeket a forrásokat még az ősz folyamán eljuttatnák a terme­lőkhöz, a szakminisztérium és a tenyésztői szolgálat és a konkrét tenyésztők között kötendő szer­ződések révén. A támogatásokat elsősorban az állattenyésztési és tenyésztői adatszolgáltatásra fo­lyósítanák. Azok a gazdálkodók, akiket a szárazság miatt kár ért, kérhe­tik az Állami Földalaptól, hogy a bérelt területek bérleti díjának részleteit átütemezzék, és 45 nappal későbbi részletfizetést tegyenek lehetővé. A miniszter bejelentette, hogy a földalap jövő évi bérleti díjait sem emelik, pe­dig az eredeti elképzelések sze­rint jövőre mintegy 5 millió euró többletbevétellel számoltak. A ki­esést a tárcának az állami földek eladásából, illetve a megnövelt földeladási árakból kell fedezni. A mezőgazdasági termelők számára minden bizonnyal ko­moly segítséget jelent majd az üzemanyagárak adókedvez­ményének újbóli visszaállítása, amelyet ez előző esztendőben szüntettek meg. Az ún. „piros nafta”, vagyis a kedvezményes adótételű üzemanyag felhaszná­lására a mezőgazdasági terme­lésben 10 millió eurót szánnak, ennek alapján ezer liter üzem­anyagnak több mint 153 euró- val kedvezőbb lenne az ára. Ez a kedvezmény azonban csak a jövő esztendőben lépne érvénybe, rá­adásul az uniós szabályozás mi­att keresni kell olyan megoldási lehetőséget, ami nem árkedvez­ményben nyilvánul meg, hanem a jelenlegi kormányzati elképze­lés értelmében a termelők inkább a fogyasztói adó visszatérítésével jutnának kedvezményhez, (sz) A TÉSZ-ek magasabb szintű szerveződésére az uniós jogszabályok is lehetőséget adnak A termelői­értékesítő szövetkezetek esélyei ÖSSZEFOGLALÓ A termelői-értékesítő szövet­kezetek (TÉSZ) agrárágazat­ban betöltött szerepéről és esé­lyeiről cseréltek eszmét a szak­emberek az idei Agrokomp­lex mezőgazdasági kiállítás szakmai programja keretében lezajlott nyilvános fórumon, amelyen az agrárágazatban tevékenykedő termelők által létrehozott közös szervezetek szlovákiai helyzetét elemezték. Milan Semančík, a kelet-szlo­vákiai tejtermelők által létre­hozott és működtetett közös tejtermelői értékesítő szerve­zetről, Marián Varga pedig a szlovákiai gyümölcstermesz­tők értékesítő szövetkezeteiről tartott ismertetőt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a közös értékesítésben rejlő lehető­ségeket és kedvezményeket nálunk eleddig meglehetősen kevesen használják ki, pedig az eladás és a vásárlás során a nagyobb volumenből adódó helyzeti előnyök egyértelmű­ek. Természetesen a hatékony működéshez korrekt kapcso­latrendszer, valamint a tagok által előre lefektetett és követ­kezetesen betartott szabályok is szükségesek. Amint elhangzott Szlovákiá­ban jelenleg 22 tejtermelői szer­vezet működik, a közeljövőben várható, hogy ezek a szervezetek három nagy értékesítő szövetke­zetbe tömörülnek, ezzel is fokoz­ni kívánják érdekérvényesítő ké­pességüket. A termelői-értékesí­tő szervezetek magasabb szintű szerveződésére immár az uniós jogszabályok is lehetőséget ad­nak, ennek jegyében készülnek a hazai előírások is. A gyümölcstermelők nálunk jelenleg 2 értékesítő szervezetet működtetnek, de amint azt Ma­rián Varga az egyikük, a Bonum szövetkezet képviselőjeként el­mondta, a mintegy 500 hazai gyümölcstermelőnek alig 6-8 százaléka szervezett ilyen érté­kesítő szövetkezetekben, ugyan­akkor ők értékesítik a Szlováki­ában megtermett alma mintegy 80 százalékát. A sikerük titka, hogy tagjaik megértették, a kö­zös értékesítéshez egységes és ki­váló minőségű termékkínálaton át vezet az út, ehhez biztosítják tagjaik számára a közvetlenül elérhető magas szintű szakmai tanácsadást is. (sz) Nem hiúság kérdésé TÁJÉKOZTATÓ A Szlovákiai Agrárkamara tavalyi megalakulása után idén első alkalommal vett részt az Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakkiállításon, ennek kapcsán az agrár-önkor­mányzati szervezet vezetői saj­tótájékoztatót tartottak, amelyen egyrészt ismertették a kormány legutóbbi válságkezelési elkép­zeléseivel kapcsolatos vélemé­nyüket, egyúttal tájékoztattak a tagjaik által művelt területeken tapasztalt szárazság következ­ményeiről. Patasi Ilona a szervezet orszá­gos elnöke bevezetőjében nehez­ményezte, hogy szervezetüket nem hívták meg a legfrissebb kormányzati döntések előkészí­téséről folytatott tárgyalásokra, pedig a miniszter hivatalba lépé­sekor ígéretet kaptak arra, hogy a fontos kérdésekben az ő vélemé­nyüket is meghallgatják. Amint elmondta nem hiúsági kérdés ennek felvetése, mert az általuk képviselt termelők zöme az or­szág intenzív mezőgazdasági ter­mőterületén gazdálkodik, ahol a szárazság a legnagyobb károkat okozta. Hozzátette, tagjaik több mint 220 ezer hektárt művelnek, ők állítják elő a tej mennyiségé­nek 8 százalékát, a sertéshús ter­meléséből 12 százalékkal veszik ki részüket és foglalkoztatottság tekintetében is meghaladják az országos átlagot, hiszen több mint 3 ezer embert alkalmaznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonafélék betakarítása után elkönyvelt hozamkiesések már eddig is az intenzív területeken gazdálkodókat sújtották legin­kább. A katasztrofálisan alacsony gabonahozamok után úgy tűnik, az ország déli területem a kuko­rica sem hoz majd elfogadható termést, sőt a nagy szárazság miatt már augusztus közepén meg kellett kezdeni egyes állo­mányok süózását. A hirtelen le­száradt kukorica mind a tömeg, mind pedig az energiatartalom tekintetében sok kívánnivalót hagy maga után, és ez komoly veszélyeket jelez az állattenyész­tés számára. A kormány által elfogadott intézkedéscsomaggal kapcsolatban kijelentette, örven­detes, hogy a kormányzat is fog­lalkozik a mezőgazdaságot sújtó problémákkal, de véleménye szerint az intézkedések részlete­sebb elemzése után kiderül, hogy a támogatások nem azokhoz jut­nak el a legnagyobb mértékben, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Katarína Rimóczyová, az agrárkamara alelnöke többek között kifogásolta, hogy a káro­sultaknak kínált kedvezményes hitelek igénylésére csak a mikro- és kisvállalkozásoknak van lehe­tőségük, miközben tudvalevő, hogy a nagyobb gazdaságokban pl. az állattenyésztési részlege­ken foglalkoztatják a legtöbb embert, de ezek ebből a lehető­ségből ki vannak zárva. Hangsú­lyozta, hogy az ágazat egészének nem használ, ha a tárcavezetés különféle megkülönböztetést alkalmaz az egyes vállalkozások között nagyságrendi vagy egyéb szempontok szerint. Mészáros Árpád, az agrárka­mara dunaszerdahelyi regionális szervezetének vezetője az előké­szített jogszabályok hiányossá­gaira mutatott rá. Úgy vélte nem a támogatások színije, hanem a rendszerhibák okozzák a legtöbb problémát az ágazatban. Kijaví­tásukra az előkészületben levő agrárkoncepció keretében kell megtalálni a kiindulási pontokat. Véleménye szerint az támogatá­sokat hatékonyabban és célzot- tabban kellene elosztani, mivel a területalapú támogatások nem ösztönzik egyértelműen a terme­lőket arra, hogy értéket állítsa­nak elő. (sz) Az agrárkamara vezérkara (jobbról) Patasi Ilona, Mészáros árpád és Katarína Rimóczyová (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents