Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-18 / 215. szám, kedd

FOCITIPP ■ 2012. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com TÉMA toraim kérésének megfelelően nem árulhatom el, hogy melyik csapat öltözőjében volt bunyó. Mindenesetre olyan szembeszö­kően manipulálták a meccset, hogy egy „tiszta” futballista a szü­netben megütötte az egyik csaló csapattársát. Gondoljunk csak bele: egy NBl-es meccs szüneté­ben nem a taktikáról beszélnek az öltözőben, hanem bundázással vádolják egymást, s az egyik játé­kos üti a másikat. GAZDAG: Novák Tamás és Skrabski Fruzsina kétrészes do­kumentumfilmet készített a futball és a sportfogadás kapcso­latáról. A film hozadéka, hogy a közszolgálati tévében, fő műsor­időben hívta fel a figyelmet erre a témára, hiányosságaként pedig az említhető, hogy egyetlen konkré­tum sem hangzott el, a nevek az utolsó pillanatban ki lettek sípol­va, a hangok eltorzítva, az arcok kikockázva. Miért? NOVÁK TAMAS: Mert nem sze­retünk bíróságra járni. Én elsősor­ban a rendszer működését akartam megérteni. Hogy miért alakult ki a fogadási csalás, csak Közép-Európát érinti-e vagy pedig világjelenség. S arra a szomorú következtetésre jutottunk, hogy a fogadási csalás már mindenütt megmételyezte, s előbb-utóbb fel is fogja zabálni a profi futballt. Nincs ellenszere. Amikor Szerbiában forgattunk, egy „Karesz” nevű informátorunk, aki egykor a balkáni bundamaffia tagja volt, mutatott nekünk egy jegyzéket, amely szerint a magyar élvonalbeli meccs 25 ezerbe került, a szlovák is 25 ezerbe, a belga már 60 ezerbe, az angol másodosztály pedig 125 ezerbe. Vagyis minden­nek megvolt az ára, nemcsak a közép-európai focisták tömték ki ezzel a pénztárcájukat. Dedan Hill évekkel ezelőtt megírta, hogy a világbajnokság mérkőzéseit is manipulálják, könyvében konkrét vb-meccseket említett, amelyeknek előre tudta a végeredményét. Még­sem foglalkozott ezzel senki, sőt: éppen Declan Hill lett persona non grata a FIFA-nál. Sokak szerint az a bizonyos szerbiai „kockás füzet” is csak kitaláció, amelyben magyar válogatott játékosok neve is szere­pelt. Ehhez képest pár nappal a for­gatás után megjelent „Karesznél” egy magyar ügyvéd, és tizenkét futballista nevében nagy összeget ajánlott fel a füzetért cserébe. GAZDAG: Milyen reakdók ér­keztek a dokumentumfilmetekre? NOVÁK: Amikor elkezdtük a forgatást, akkor még mindenki készséges volt, mert lerítt rólunk, hogy nem vagyunk sportújságírók. Aztán amikor megneszelték, hogy tudhatunk bizonyos informáci­ókat, akkor megváltozott a hoz­záállásuk. Az ügyvédjeik jelent­keztek, letiltották az interjúkat, megfagyott körülöttünk a levegő. Aki barátságosabb volt, az azt java­solta, hogy ne bolygassuk ezeket a dolgokat. A játékosok nem voltak hajlandók nyilatkozni. Szinte már könyörögtem nekik. Odamentem a Fradi és az Újpest egykori iko- nikus játékosaihoz, hogy figyel­jetek, csak álljatok a kamera elé, és mondjátok azt, hogy „a bunda csúnya dolog”, semmi mást. De a fejüket rázták, hogy ők ebben a té­mában inkább nem szólalnak meg, mert családos emberek, értsem meg őket. Aztán off-record mesél­tek egy-két vad történetet. Naivan azt hittem, a futballban dolgozók­nak is az az érdekük, hogy kiderül­jön az igazság. Tévedtem. A kapuk bezáródtak előttünk. GAZDAG: Élénk visszhangot váltott ki az a cikked, amelyben a sportfogadás logikájával ér­velve megjósoltad, hogy a BL- döntőben a Bayem vezet majd, de a Chelsea nyeri meg a trófeát. Miből gondoltad, hogy így lesz? NOVAK: Ez csak egy teória volt, arra próbáltam rájönni, mi lehet a fogadóirodák érdeke. Az emberek általában a biztosra fogadnak Ha a BL-elődöntőben 2-0-ra vezet a Barca a Chelsea ellen, és az angol csapat tíz emberrel játszik, akkor az egész világ biztos abban, hogy a Barcelona fog nyerni, s ezért hajlan­dók élő fogadásban nagy összegeket tenni a Barca továbbjutására. Végül mégis a Chelsea jutott tovább. Más­nap ugyanez volt a helyzet, a Real Madrid is 2-0-ra vezetett a Bayem ellen, s az első negyedórában úgy tűnt, 6-0 lesz a vége. Aztán itt is az esélytelenebb jutott tovább. De megemlíthető az is, hogy a Real és a Bayem ugyanannak a fogadó­irodának a hivatalos partnere. Ez rendben van? Ha engem kérdezel, a futball gyógyíthatadan. Az „orvos- tudomány” jelenlegi állása szerint az online fogadások által okozott „rákos daganatot” már nem lehet kimetszeni. Iszonyatos pénzekről van szó, és senkinek sem érdeke felfedni az igazságot. Lépjen közbe az állam? Elég kockázatos volna, éppen most, válság idején, amikor kenyér sincs, megfosztani az embe­reket még a cirkusztól is. GAZDAG: „El lehet ítélni a játé­kosokat, de meg kellene érteni, mit miért csináltak. Sokan olyan klubokban játszottak, ahol hóna­pokig nem jött meg a fizetés, mi­közben el kellett tartani a csalá­dokat. Lehet, hogy megköveznek érte, de kimondom: nem biztos, hogy a bundázó játékosok ennek az ügynek a fő bűnösei.” Ezt Ur- bán Flórián nyilatkozta a Digj Sport televízió Reggeli start című műsorában. Mit fűznétek hozzá? VAJDA: Rövid leszek: ha valaki úgy érzi, hogy nem tud tisztessége­sen megélni a fütballból, az menjen el cukrásznak. KÉRDÉS A KÖZÖNSÉG SO­RAIBÓL: Hogyan lehetne elérni, hogy a szurkoló ne a nyilatkoza­toknak, hanem a saját szemének higgyen? Megjelent a Futball- gyilkosok, megjelent Declan Hill könyve, vetítették a dokumen- tumfilmet, az emberek mégsem akarják elhinni, hogy ennyire fertőzött ez a közeg. Mi kell még ahhoz, hogy felébredjenek? n Amint elkezdődik a mérkőzés, onnantól kezdve már nincs visszaút, a maffia által kért eredménynek kell megszületnie, ha törik, ha szakad VAJDA: A szurkolók elnézőek a csapatukkal szemben, de nem a végtelenségig. Az ő reakciójuk az, hogy nem mennek ki a meccsre. Ennél is rosszabb, hogy most már minden meccs kapcsán felme­rül bennünk a gyanú, hogy nem Fotó: fotolia.com bunda-e. Pedig a fociban az a szép - például a kosárlabdával ellentét­ben -, hogy születhetnek váradan eredmények, s még egy gyenge harmadik ligás csapat is legyőzheti élvonalbeli ellenfelét. GAZDAG: Mert mindenki hibáz­hat, még a legjobb csapat legkitű­nőbb futballistája is. A hiba a játék része. És nagyon nehéz megmon- elani, hogy egy adott hiba a vélet­len műve-e vagy sem. A fütballnak éppen ez adta a varázsát, ez a ki- számíthatadanság. Hogy a „senki” Lokomotíva Kassa az UEFA-kupá- ban 1-0-ra legyőzhette a „nagy” AC Milant, annak a Ján Kozáknak a gól­jával, aki fölöttünk lakott egy kassai panelházban, a tizedik emeleten. Ma már, ahogy egyre másra derülnek ki a fogadási csalások részletei, nem tudunk felhődenül örülni annak, ha a csapatunk 0-3-ról fordít, mert azonnal eszünkbe jut, hogy erre az élő fogadás során 100-as szorzó le­hetett. A csalók éppen annak a gyer­meki, őszinte örömnek a lehetőségét vették el tőlünk, ami a legfontosabb volt a futballban. NOVÁK: Számomra az is megdöb­bentő volt, hogy újságírók is benne vannak. A szerbiai informátor sze­rint Magyarországon az egészet egy olyan újságíró kezdte el szervezni, aki ismerte a focistákat. GAZDAG: „Mélységesen csa­lódott vagyok, hogy az élsport ennyire manipulálható. Ha ez segítene, akkor két vagy három évre fel kellene függeszteni a Serie A-t” - nyilatkozta a fogadási csa­lásokkal kapcsolatban Mario Monti olasz miniszterelnök. VAJDA: Nem a bajnokságot kelle­ne felfüggeszteni, hanem a sportfo­gadást. NOVAK: Ez a nyilatkozat azért is döbbenetes, mert egy olasz mi­niszterelnök sokkal többet tudhat, mint bármelyik újságíró, ugyanis az összes titkosszolgálati jelentés ott van az asztalán. S azok alapján nyil­ván pontosan látta, hogy mivé lett a profi futball Olaszországban. KÉRDÉS A KÖZÖNSÉG SO­RAIBÓL: Ha a sportújságírók is gyanítják, hogy a futballpályán sokszor nem futballmeccsek zaj­lanak, akkor hogyan képesek úgy írni róla, mintha minden rend­ben lenne? VAJDA: Számomra ez egy tudatha­sadásos állapot, bevallom. De mit tudna kezdeni ezzel egy újságíró, ha még az ügyészségnek sincs könnyű dolga? Szinte leheteden bizonyítani a csalást. Számításaim szerint Ma­gyarországon 15-20 edző bukott bele abba, hogy a játékosai rend­re eladták a meccseket. S amikor megkérdezem ezeket az edzőket, hogy miért nem pofozták fel a csaló futballistákat, akkor azt vála­szolták: Gyuri, nem mehetek be az öltözőbe, és nem mondhatom azt a játékosomnak, hogy uram, maga egy bűnöző! Volt olyan edző, aki megnevezte nekem azokat á futbal­listákat a csapatából, akik fogadási csalásokból élnek. Egy másik edző pedig titokban bekameráztatta az öltözőt, hogy rájöjjön, kik a csalók. Borzasztóan kényes téma ez, és ne­héz kezdeni vele bármit is. BENKŐ: Bennem egyfajta ellen­állást, dacot váltott ki az egész. Sok kollégámmal ellentétben nem vagyok hajlandó mismásolni, bra- tyizgatni fütballszereplőkkel. Meg­makacsoltam magam, és a magam eszközeivel küzdők a magyar fut­ball megtisztulásáért. GAZDAG: A bundamaffiát soha nem lehet legyőzni. Se legyőzni, se megállítani. Ennek ellenére hinnünk kell abban, hogy van ér­telme kiállni a tiszta futball mel­lett. Nincs más választásunk. Meg kell őriznünk magunkban a játék tisztaságába vetett hitünket. Saj­nos a szurkolók többsége közö­nyös és kiábrándult lett. Bunda a fociban? Megvonják a vállukat, és azt felelik, hogy mindig is voltak csalók Hát nem! Ne így álljunk hozzá! S ez nemcsak az újságírók felelőssége, hanem mindnyájun­ké. A szurkolóké is. Mert, ahogy a futball is mindenkié, úgy a fele­lősség is mindenkié. Rajtunk mú­lik, hogy mi lesz a fociból. Hogy elfogadjuk-e a csalást világrend­ként vagy sem. KÉRDÉS A KÖZÖNSÉG SO­RAIBÓL: Az elmondottak alap­ján a fogadási irodák a hunyok Lehet valahogyan szabályozni a működésüket? Vagy a legfelsőbb körökig ér az egész? S mit mond­jak majd a fiamnak, ha focista akar lenni? BENKŐ: A fogadóirodákat nem lehet bezárni, a fogadási csalást pedig nem lehet felszámolni, mert annyi pénzről van szó. Sikerült-e felszámolni a kábítószer-kereske­delmet? Nem. Miért nem? Mert ez egy hatalmas ipar, és minden­ki megkenhető. Egyébként én is pontosan azt kérdeztem az egyik érintett futballistától, hogy érde­mes-e futballistát nevelnem a fi­amból. Azt felelte: persze, csak ne hátvéd legyen. NOVAK: A sportfogadás nem szű­nik meg, mert nem szűnhet meg. Amikor azt hallom, hogy egy sima magyar edzőmeccsen 70 millió fo­rintot lehet keresni, akkor senkinek sem érdeke, hogy megszűnjön ez a pénzkereseti lehetőség. A futball már nem az a sport, ahol két csapat játszik egymás ellen. A focipályát úgy kell elképzelnünk, mint egy nagy rulettasztalt, ahol mindenfé­lére lehet fogadni: az első szögletre, az első bedobásra, a gólok számára, de még a sárga és a piros lapokra is. KÉRDÉS A KÖZÖNSÉG SO­RAIBÓL: Lehet-e úgy harcolni a tiszta futballért, hogy nem konf­rontálódunk a maffiával, mert akkor könnyen a rövidebbet húzhatjuk, hanem a becsületes játékosokat motiváljuk? A focis­ták viselhetnének például meg­különböztető karszalagot, amivel azt jeleznék, hogy „én nem bun- dázok”. GAZDAG: Jó a felvetés, de attól tartok, megvalósíthatadan. Az or­vosoknál is divatba jött a kitűző, hogy ők nem fogadnak el hála­pénzt, szóval ki lehetne próbálni a fociban is, bár... Voltak olyan játékosok, akiket letartóztattak a fogadási csalások miatt, bevallották a manipulációt, mégis büszkén nyi­latkozták a sajtónak, hogy tiszta a lelkiismeretük. VAJDA: Én is gondoltam már arra, hogy egy NBl-es forduló beharan- gozójánál csak olyan játékost szó­laltatok meg, akiről tudom, hogy tiszta. Ezzel, csak az a baj, hogy két forduló után elfogynának ezek a játékosok, olyan kevés van belőlük. VAJDA: Hadd kérdezzek most én a közönségtől: Szlovákiában nincs fogadási csalás? KÖZÖNSÉG (mosolyogva): Á, itt nincs! Nem is volt! Soha! GAZDAG: Pozitív végszót kérek mindhármatoktól! VAJDA: A magyar kormányfő nemrég azt nyilatkozta, hogy a futballbundával szemben a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni. Ami azt jelenti számomra, hogy legfelsőbb szinten is kezdeni akar­nak ezzel valamit. Ez adhat ne­künk reményt. BENKŐ: Hűha, pozitív végszót? Most inkább passzolnám a kér­dést. .. Na jó, amíg ilyen érdeklődés van a téma iránt, s amíg ennyien el­jönnek egy fórumra, s a közönség is ilyen fontos és lényeges dolgokra kérdez rá, addig van remény arra, hogy a futball megtisztuljon. NOVAK: Én már letettem a profi fütballról, és nem lettem ettől de­pressziós. A falusi meccsekre szí­vesen kijárok. Lehet, hogy a foci olyasmivé vált, mint volt hajdanán, a kezdetekkor. Néhány ember egy­más ellen játszik a tornateremben meg a faluvégi füves pályán. A többi pedig, Messi meg Ronaldo, csak reklám. Haszna annyi, hogy az ötéves gyerek megszeresse ezt a sportot, s ő is rendszeresen eljárjon a tornaterembe meg a faluvégi pá­lyára. De eszébe ne jusson jelent­kezni egy profi klubnál! Inkább válasszon magának tisztességes munkát, s járjon el mellette focizni, ami kikapcsolódásnak is jó, és ba­rátokat is talál általa az ember. Ez a foci értelme. (A beszélgetés során konkrét nevek és meccsek is elhangzottak, ezeket érthető okokból nem írhatjuk U-a szerk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents