Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-17 / 214. szám, hétfő

12 ÚJ SZÓ STÚDIÓ EGESZSEG ■ 2012. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com Azzal ártunk legjobban a szívnek, hogy nem védjük eléggé ■ Szlovákiában mind a beteg­ségeket, mind pedig a halálo­zást tekintve a szív- és érrend­szeri betegségek vezetnek. Ez kifejezetten szlovákiai, kelet­európai sajátosság, vagy világ­szerte ez a helyzet? Ez világszerte így van, ugyanis az ipari forradalom és a fertőző beteg­ségek eltűnése óta a civilizációs be­tegségek kerültek előtérbe. Ezek közül meg kell említeni a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségeket, részben a civilizációs, részben a korral járó kórokat. Egyelőre még a betegségek és a halálozások nagyobb százalékát a szív- és érrendszeri betegségek te­szik ki, azon belül egy jelentős rész esik a szívbetegségekre és a szívhalálozásokra, valamint az agyi érkatasztrófával kapcsolatos betegségekre. A másik hatalmas csoportot a daganatos betegségek alkotják, úgyhogy a mérleg egyál­talán nem pozitív. Egyébként vi­lágszerte így van ez, de lehet, hogy Közép-Kelet-Európában erőteljesebben. ■ Doktor úr, mit csinálunk rosz- szul, miért van annyi szívbe­teg? Melyek a legfőbb kockáza­ti tényezők, s mi az, amivel leg­jobban ártunk a szívnek? Azzal ártunk legjobban a szívnek, hogy nem védjük eléggé. Ugyanis amint mondtam, az ipari forrada­lom óta erősen megnőtt a kalória­dús, magas zsírtartalmú ételek fo­gyasztása. Alapjában véve a civili­zált társadalom bőségben él, és hí­zik, - emelkedik a koleszterinszint, a vérnyomás, hatalmas méretű cu­korbetegség-járvány alakult ki. A következő kockázati tényező a mozgásszegény életmód. Azt hi­szem, nem kell külön részletezni, mit értünk alatta. A mozgássze­gény életmód mellett a túlfeszített, stresszel teli, nagyon hajtós élet­Szeptemberben, mint hat éve minden évben, nagyon sokat hallunk a szív beteg­ségeiről és egészségéről. Az Új Szó Stúdió legutóbbi vendégével, dr. Balázs Ferenc kardiológussal is erről beszélgettünk. mód jellemző erre a civilizációra, hatalmas megfelelési vággyal, ren­geteg negatív stresszel. A kérdésnek ez a társadalmi része. Aztán persze vannak más tényezők is, ilyen pél­dául a dohányzás és egyéb dolgok. ■ Minden szívbetegségről most nem beszélhetünk, de azért a legsúlyosabbról, az infarktusról ejtsünk néhány szót. Melyek azok a tünetek, amelyek egyér­telműen infarktusra utalhat­nak, amelyekre feltétlenül oda kell figyelni? Az infarktus valóban derült égből villámcsapásként éri az embert, vi­szont az esetek nagy részében van­nak figyelmeztető jelek: megemlít­hetném a csökkent teljesítőképes­séget, a fáradékonyságot, a légszomjat, a kellemeden szívdo­bogást, a kellemeden érzéseket a mellkasban a szív tájékán. Az in­farktusnak általában sokkal dráma- iabb tünetei vannak: a mellkas mö­gött erős, megsemmisítő fájdalom jelentkezik, ez lehet a gyomorszáj­nál, a nyakban, a torokban, továb­bá erős izzadás, sokszor hányinger, halálfélelem, szédülés, ájulás, esz­méletvesztés is bekövetkezhet — ezek a klasszikus nagy tünetek Sokszor a fájdalom kisugároz a hát­ba, a felső végtagokba. Ha valaki ilyet észlel, akkor legjobb, ha nem azon gondolkodik, hogy nem gyo­morrontás okozta-e a panaszokat, hanem kitárcsázza a 155-öst vagy a 112-est, hívja a gyorsmentőt, mert az akkor elvégzett EKG és az azt követő ellátás valóban életet ment­het. ■ Kérem, mondja el, tulajdon­képpen mi történik a szívben akkor, amikor bekövetkezik az infarktus? Az infarktus azt jelend, hogy a megszűnt vérellátás következtében egy adott szövetrész elhal. Ahogy van szívinfarktus, úgy van más szerveknek is infarktusa. A közbe­szédben az infarktus alatt viszont csak szívinfarktust értünk. Ilyenkor különféle okok miatt a szívizmot ellátó koszorúerekben záródás ala­kul ki, általában az érelmeszesedé- ses lerakódás megpattanása, sérülé­se következtében kialakuló, a vérlemezkék által képzett „dugó” zárja el az eret, s az ehhez az érsza­kaszhoz tartozó izomrész elhal. Az elhalt szívizomrész egyrészt hiány­zik a szív munkájában, másrészt életveszélyes szívritmuszavart, ke­ringés-összeomlást és egyéb „öröm­teli” dolgot okozhat. ■ A statisztika szerint az in­farktusos esetek 30 százaléká­ban a beteg azonnal meghal, azoknak pedig, akik túlélik, 70 százalékos az esélyük arra, hogy egy éven belül ismét in­farktust kapnak. Van egy mód­szer, a katéteres kezelés, ame­lyet már Szlovákiában is alkal­maznak, s ha a beteg idejében megkapja, meg lehet vele OLVASÓINK KÉRDEZTEK - A KARDIOLÓGUS VÁLASZOLT Nyomás a mellkas környékén Az utóbbi időben előfordul, hogy nehezen szedem a levegőt, fáradé­kony vagyok. Különösebb bajom nincs, de rossz a közérzetem. A mellkasom környékén néha nyo­mást érzek. Nemrég múltam 50 éves, orvosnál nemigen jártam. Azt sem tudom, milyen a vérnyo­másom. Lehet, hogy a szívemmel van baji k A fáradékonyság, a lég- É,il( szomj oka tényleg lehet valamilyen szívbetegség. Ezen kívül okozhatja vérszegénység, a pajzsmirigy rendel­lenes működése. a._ Természetesen j& légzőszervi és sok egyéb megbetege­dés is állhat a háttér­ben. Ha mellkasi nyo­mással jár együtt, akkor még inkább a szívre gyanakodnék. A vérnyomását pedig feltétlenül mérettesse meg. Panaszait a ma­gas vérnyomás is kiválthatja. Örököltem a szívbetegséget? Amikor betöltöttem a 40. életéve­met, infarktitst kaptam. Minden összetört bennem, mert azt hit­tem, hogy velem ilyen nem fordul­hat elő, pedig édesapám is fiatalon halt meg szívbetegségben. Lehet, hogy örököltem a szívgyengeségetl Ha a családban, közeli rokonok­nál fiatal korban fordul elő in­farktus, ez mindenképpen koc­kázati tényező. Az infarktus kö­vetkezménye lehet szívgyenge­ség. Jó hír viszont, hogy az utóbbi években a szívelégtelensé­get sokkal hatékonyabban tud­juk kezelni. Milyen az ideális pulzusszám? 46 éves vagyok, nemrég egészségi problémáim voltak, s közben túl­súlyos lettem. Az orvosom azt ajánlotta, hogy igyekezzek a pul­zusomat feltornázni percenként 140-re, és azt tartsam, mert akkor majd fogyok. Nekem ez túl soknak tűnik, túl gyorsan ver a szívem, hamar kifáradok. Ön szerint szá­momra milyen lenne az optimális pulzus mozgás közbeni Elég sok határozatlan, pontosí­tásra szoruló dolog van a kérdés­ben. Például azt írja, hogy nem­rég beteg volt, de nem tudjuk, mi volt a baja. Nemrég nekem is volt bokaficamom, ami után fel­szedtem nyolc kilót. Más dolog, ha valaki negyvenes BMI-vel, testtömeg-indexxel kezd el spor­tolni, akkor garantáltan nemso­kára ortopédhoz kerül, de még a harmincas BMI is eléggé rázós. Tehát először is le kellene fogy­ni, aztán óvatosan, a mozgás- rendszert nem igénybe vevő sportot kellene űznie. Ezek kö­zül az úszást tudnám ajánlani. Ami a pulzusszámot illeti, renge­teg képlet meg ajánlás van. A maximális terhelhetőséget a kö­vetkezőképpen lehet kiszámítani: percenként 220 mínusz életkor, ennyi lehet a maximális pulzus­szám. Sportolás közben ezt nem lehet sokáig fenntartani, mert az ember pillanatokon belül kiful­ladna. Általában az optimális pulzusszám 60-75-80 százalékát tartják az alsó és felső határnak. Ha ilyen pulzusszámmal sporto­lunk, az erőnlét is javul, és a testsúly is csökkenthet, egyfajta zsírégetőként hat. A sétáról még annyit: naponta 20 percet kelle­ne mérsékelt tempóban megten­ni, vagy minden másnap 30 per­cet erőltetett gyorsgyaloglással. Ekkor mondhatnánk el, hogy legalább a minimumot megtet­tük szív- és érrendszerünkért. Férfiasságom nem a régi Tíz éve gyógyszert szedek magas vérnyomás ellen. Azóta általában jók az eredményeim, viszont azt tapasztaltam, hogy a férfiasságom nem a régi. Szerintem a gyógysze­rek mellékhatása miatt. Mindig ki akarom hagyni a gyógyszereket, de a feleségem óva int, hogy ne te­gyem, mert ismét felszökik a vér­nyomásom. Akkor most már min­dig potenciazavarokkal kell él­nemi Ön mit tanácsolnál A magas vérnyomás érbetegség. A normális merevedéshez egész­séges erekre van szükség. A férfi­assággal összefüggő gondokat okozhatja gyógyszer is, de a ma­gas vérnyomás is. Orvosával be­szélje meg, hogy nem próbálhat­na-e meg más gyógyszert. Ha a kezelést abbahagyja, akkor vi­szont súlyos következményekkel számolhat: szívelégtelenséggel, veseelégtelenséggel, agyvérzéssel stb. Ezek a betegségek sem javít­ják az erekciót. Fürdőbe mehetek? Túl a változókoron, néhány hó­napja kisebb infarktusom volt. Férjem azzal ijesztget, hogy ha nem kímélem magam, megint megbetegedhetek. A szabadságot egyik hazai fürdőnkben töltöttük, s ott is állandóan figyelmeztetett, hogy ne menjek a medencébe. Sokszor szót fogadtam neki, de

Next

/
Thumbnails
Contents