Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-17 / 214. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 17. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 A múlt héten elfogadott energiahatékonysági irányelv jelentős kihívást jelenthet Szlovákiának Takarékos energiafelhasználás (Tomáš Benedikovič felvétele) Brüsszel/Pozsony. Az Euró­pai Parlament a múlt héten elfogadta azt az energiaha­tékonysági irányelvet, amely 2020-ig hozzásegít­heti az Európai Uniót a 20%-os energiatakarékos­ság eléréséhez. Szlovákiá­nak az elkövetkező idő­szakban alaposan bele kell húznia, hogy teljesítse az uniós elvárásokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A megújuló energiaforrások szempontjából Szlovákiának van mit behoznia, hiszen míg az Európai Unió egészét tekintve nő a megújuló energiaforrások részaránya, Szlovákiában - a 2009- es csúcsot követően ­2010- re visszaesést könyvelhet­tünk el. Az Európai Ünióban 2010-ben a felhasznált energia 12,4%-a származott megújuló forrásokból, a 2009-es 11,7% után. Szlovákiában 2006-ban 6,6,2009-ben pedig már 10,4% volt a megújuló energiaforrások aránya az összes felhasználáson belül, 2010-re azonban ez 9,8%-ra esett vissza. Nem sokkal jobb a helyzet a lakóházak hő- szigetelése esetében sem. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek­ben megugrott a lakóházak hő- szigetelése iránti igény, a szlo­vákiai panelházak és családi há­zak többsége még nincs szige­telve. Az épületek hőszigetelé­sével foglalkozó cégek szerveze­te szerint eddig a családi házak­nak a 20, a társasházaknak pedig a 32%-át szigetelték. Eszerint még 620 ezer családi ház és 570 ezer társasházi lakás szigetelése várat magára. A múlt héten elfogadott uniós irányelv - amely intézkedések sorozatát írja elő a tagországok és vállalataik számára a közös­ségi energiafogyasztás jelentős csökkentése érdekében - így je­lentős kihívást jelenthet Szlová­kiának. Az elfogadott direktíva azt a 2007-es uniós elvi döntést igyekszik jogszabályi formába önteni, amely szerint 2020-ig 20 százalékkal növelni kell az EU-n belül az energiahatékonyságot, azaz ennyivel kell mérsékelni az Európai Unió energiafogyasztá­sát. Az elfogadott irányelv egyik legjelentősebb rendelkezése, hogy a tagállamoknak a 2013 áprilisában benyújtandó re­formprogramokban számszerű, de nem kötelező erejű vállalást kell tenniük arra vonatkozólag, hogy mennyi energiát kívánnak megtakarítani. Günther Oettin- ger EU-biztos a szavazást meg­előző vitában azt mondta, hogy ó a maga részéről továbbra is harcolni fog a kötelező erejű vál­lalások kikényszerítéséért. Aj ogszabály emellett kötelezi az energiaszolgáltatókat és a nagykereskedőket arra, hogy 2014-2020 között évente 1,5%-os energia-megtakarítást éljenek el a fogyasztóik számá­ra. A tagállamok figyelembe ve­hetik az energiaszolgáltatók ko­rábbi fogyasztáscsökkentési in­tézkedéseit is a megtakarítás mértékének kiszámításakor. Az országokegysoralternatív lehe­tőséget is igénybe vehetnek: egyrészt lehetőség lesz arra, hogy a 1,5%-os csökkentési célt három lépcsőben érjék el 2018-ig; másrészt bele lehetne számítani a hatékonyság növe­lésébe az energiaátalakítás és a nagykereskedői szektor megta­karításait. Bekerült az irányelvbe egy olyan javaslat is, amelyik arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2050-ig tartó energiahatékony épület-felújítási tervet tegye­nek le az asztalra. Ennek része kell, hogy legyen az olyan teljes körű épület-felújítás is, amely ádagosan 80%-kal csökkente­né az adott épület energiafel­használását. A közfinanszíro­zású szervezeteknek példamu­tatóan kell eljárniuk: 2014. ja­nuár 1-jétől a légkondicionált és fűtéssel ellátott kormányzati épületek alapterületének leg­alább 3%-át évente fel kell újí­taniuk. (mi, TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Célkeresztben a vállalatvezetők Budapest/Pozsony. A magyar cégvezetők legjel­lemzőbb tulajdonsága a profitorientáltság, mely önzetlenséggel párosul; a csehek és a szlovákok számára a legfontosabb a biztonság, míg a román vezetők az átlagnáljobban vágynak a hatalomra, mi­közben nagyon fontosnak tartják a hagyományokat - derül ki abból a régiós fel­mérésből, melynek során ezer vezető személyiségét és értékrendszerét vizs­gálta Magyarországon, Szlovákiában, Csehor­szágban és Romániában az Assessment Systems In­ternational társaság. A stressz ösztönös kezelését tekintve régiónk országai közül Magyarország leg­inkább Romániára és a kö­zéputat képviselő Szlová­kiára hasonlít, laga. A ma­gyar vezetőka népesség át­lagához képest a legambi- ciózusabbak, azaz versen- gőbbek, határozottabbak és teljesítmény-orientál- tabbak, mint saját nemzeti átlagaikhoz képest a cse­hek, a szlovákok vagy a románok, (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8014 Lengyel zloty 4,1059 Cseh korona 24,482 Magyar forint 283,53 Horvát kuna 7,4080 Román lej 4,5093 Japán jen 100,24 Svájci frank 1,2130 Kanadai dollár 1,2599 USA-dollár 1,2910 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,33-1,25 25,17-23,70 296,28-270,76 OTP Bank 1,34-1,24 25,35-23,51 293,80-272,56 Postabank 1,33-1,24 25,29-23,58­Szí. Takarékpénztár 1,34-1,25 25,09-23,70 296,16-270,65 Tatra banka 1,33-1,25 25,16-23,69 294,46-272,08 Príma banka 1,35-1,23 25,66-23,22 297,50-269,16 Általános Hitelbank 1,32-1,24 25,18-23,71 297,78-272,26 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) MINDEN RELATÍV Ami feleslegesen drága és összetett, attól mihamarabb meg kell szabadulni. Nem kell géniusznak lenni ahhoz, hogy előnyösebb megoldást találjon helyette. Ilyen megoldást jelenthet az SSE szolgáltatótól vett gáz. Általa a háztartás és vállalkozás költségein most 7 - 15%-ot takaríthat meg. Ez relatíve elég sok pénzt jelent, ugye? További információk a www.relativne.sk oldalon. STREDOSLOVENSKÁ ENERGETIKA člen skupiny INNOVÁCIÓKKAL FELTÖLTÖTT ENERi RE 120517

Next

/
Thumbnails
Contents