Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-14 / 213. szám, péntek

6 Külföld UJSZO 2012. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com ■■OiľZQIHi Elmarasztalta Bakut az EP Strasbourg. Azerbaj­dzsánt elmarasztaló állás- foglalást fogadott el tegnap az Európai Parlament, mi­után a képviselők plenáris vitát folytattak a Magyar- ország által Bakunak át­adott Ramil Safarov Azer­bajdzsánban történt sza­badon engedéséről. Az EP elítélte Ilham Aliyev azeri elnök döntését, hangsú­lyozva, a Safarovnak adott kegyelem ellenkezik az át­adás jogalapjául szolgáló nemzetközi szerződés szel­lemével, egyben megsér­tette a magyar hatóságok számára adott diplomáciai biztosítékokat. (MTI) Zavahri fura logikája Oubaj. Az al-Kaida ve­zére a Szíriái felkelők tá­mogatására szólította fel a világ muzulmánjait egy hangüzenetben, amelyet tegnap tettek fel az inter­netre. Ajman az-Zavahri szerint Bassár el-Aszad Szí­riái elnök hatalmának megdöntése közelebb vin­né őket a végső célhoz, Iz­rael legyőzéséhez. Bírálta a közel-keleti és az ázsiai muzulmán országok kor­mányait, mert szerinte nem szolgálják a politikai iszlám ügyét. Egyiptom új vezetésének azt vetette szemére, hogy érvényes­nek tekinti az Izraellel 1979-ben kötött békeszer­ződést, Pakisztánt pedig úgy jellemezte, hogy „kor­mánya eladó, hadserege bérbe vehető”. Zavahri gondolatmenete szerint az USA azért támogatja Asza- dot, mert attól tart, hogy a helyébe is egy iszlamista kormány lép, amely veszé­lyeztetné Izraelt. (MTI) Egyezmény a romákról Bukarest. A Franciaor­szágból hazatérő romániai romák társadalmi beülesz- kedésének támogatásáról írtak alá kétéves kerete­gyezményt Bukarestben a francia és román szakmi­nisztériumok vezetői. En­nek részeként a francia be­vándorlási hivatal - kísér­leti jelleggel - magára vál­lalja 80 Franciaországban élő roma család hazaköltö­zésének költségeit, és saját vállalkozás elindításában is segíti őket. A projekthez egy oktatási program is tár­sul. A francia hatóságok a repülőjegyek mellett a csomagok szállítását fize­tik: felnőttenként 40, gyermekenként pedig 10 kg-os többletsúlyig. A ro­mán fél alapos szociális vizsgálatot készít a hazaté­rők környezetéről és gon­doskodik gyermekeik isko­láztatásáról. (MTI) Kairó tegnap hajnalban. Tüntetések és randalírozások voltak Tunéziában és Irakban, ahol Muktada asz-Szadr hitszónok követelte: a kor­mány tiltsa meg az amerikai állampolgárok belépését az országba. A jemeni fővárosban szinte megrohamozták az amerikai nagykövetsé­get, de nem jutottak be. Hamid Karzai afgán elnök lemondta norvégiai látogatását, mivel saját országában is számít incidensekre. Több ázsiai országban biztonsági intézkedéseket hoztak az amerikai képviseletek védelmére és a zavargások megelőzésére, így a világ legnépesebb iszlám országában, Indonéziában, továbbá Indiában, Pakisztánban, Bangladesben, Malajziában és a Fülöp-szigeteken. (SITA/AP-felvétel) Nagylelkű az unió Százmilliók Egyiptomnak Brüsszel. Félmilliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt az EU Egyiptomnak, ha Kairó megállapodik az IMF-el - jelen­tette be Manuel Barroso EB-el- nök, miután Brüsszelben tár­gyalt Mohamed Murszi egyip­tomi elnökkel. Barroso emel­lett további 150-200 millió eu- rót helyezett kilátásba Kairó számára, amellyel a gazdaság talpra állítását kívánják segíte­ni. November közepén meg­alakul egy európai-egyiptomi munkacsoport, amelynek az lesz a feladata, hogy megálla­pítsa, mire és hogyan használ­ják fel a forrásokat. Murszi mint provokációt ítélte el azt a filmet, amely miatt kirobban­tak a tiltakozások Líbiában és az iszlám világban. (MTI) Két rombolót küldött az USA a líbiai partok közelébe - az amerikai diplomatákat egy terrorista csoport ölhette meg Előre kitervelt terrortámadás volt Washington/Tripoli. Az USA azt gyanítja, nem egy film miatti spontán akció, hanem megterve­zett, a 9/11 évfordulójá­ra időzített terrorista csapásmérés volt a ben- gázi konzulátus elleni támadás. ÖSSZEFOGLALÓ Két rombolót vezényelt a líbi­ai partok közelébe az amerikai haditengerészet, miután az amerikai nagykövet és három munkatársa kedden este életét vesztette Bengáziban az ameri­kai konzulátus elleni támadás­ban. Egy kormányilletékes sze­rint a két rombolót „csak elővi­gyázatossági okokból” küldik ki; a Laboon és a McFaul hadihajó Tomahawk típusú szárnyas ra­kétákkal (manőverező repülő­gépekkel) is fel van szerelve. A CNN értesülése szerint a táma­dást elkövető dzsihádisták rej­tekhelyének felderítéséhez dró- nokatisbevetnekmajd. Líbiába egyúttal 50 tenge­részgyalogos érkezett az ott dol­gozó amerikaiak védelmére. Az amerikai külügy tájékoztatása szerint a Bengáziban működő konzulátus dolgozóit charter­gépekkel Tripoliba szállították át, ahonnan Németországba ve­zet tovább az útjuk. Köztük van­nak a kelet-líbiai városban vég­rehajtott támadás amerikai se­besültjei, akiknek száma egyes hivatalos források szerint há­rom, mások szerint négy-öt le­het. A Tripoliban működő ameri­kai nagykövetség létszámát a minimálisra csökkentették. Ba­rack Obama elnök szerdán el­rendelte az összes amerikai kül­képviselet védelmének megerő­sítését. Az amerikai kormány vizsgá­latot indított annak kiderítésére, hogy a bengázi konzulátus elleni úgymond spontán támadás va­lójában nem egy, a 2001. szep­tember 11-i terrortámadások évfordulójára időzített terror- támadás volt-e. Szakértők sze­rint a támadás túlságosan jól ko­ordinált és szakszerű volt ahhoz, hogy spontán reakció eredmé­nye legyen. A CNN úgy értesült, a nagy­követ meggyilkolásának fő gyanúsítottja egy al-Kaidához közel álló csoport, az úgyneve­zett Omar Abdul Rahman Bri­gádok, amely korábban pokol­gépet robbantott a bengázi amerikai konzulátus mellett. A szervezet neve először május­ban bukkant fel, a Nemzetközi Vöröskereszt bengázi irodája el­leni rajtaütés után. Mohamed Magarif líbiai el­nök azt ígérte, Tripoli szorosan együttműködik az USA-val az ügy kivizsgálásában. Barack Obama erről telefonon beszélt vele, csakúgy, műit Mohamed Murszi egyiptomi elnökkel, mi­előtt ez utóbbi elutazott volna az EU brüsszeli központjába. Egyébként az USA kairói nagy- követsége előtt tegnap hajnal­ban és reggel is folytatódtak az összecsapások a tüntetők és a rendőrség között, 13-an sérül­tek meg. Külön érdekesség, hogy Líbi­ában ilyen rendkívüli feszültség közepette új miniszterelnököt választott a parlament Musztafa Abu Sagur eddigi miniszterel­nök-helyettes személyében. Sa­gur az eddigi megbízott kor­mányfőt, Abd ar-Rahim al-Kíbet váltotta fel tisztségében. Sagur fő riválisa az a Mahmúd Dzsibrü volt, aki a Kadhafi-rezsim elleni felkelés idején a lázadók politi­kai vezetőjének számított. (A Kadhafi-rezsim tavaly októberi bukása után Líbiában idén júli­usban rendeztek - több mint 50 év óta először - szabad parla­menti választásokat.) Az új kormányfő a közelmúltban tért vissza külföldi száműzetésből. Az elmúlt években amerikai egyetemeken is tanított. Egyik legfőbb feladatának a biztonság és a stabilitás megszüárdítását, továbbá a milíciák lefegyverzé­sét nevezte. Sagur olyan komp­romisszumos személy, akit érte­sülések szerint mind az iszlamis- ták, mind a liberálisok elfogad­nak. Tagja a mintegy 60 pártból álló, a júliusi választásokon győztes Nemzeti Erők Szövetsé­gének. (MTI, TASR, ú) A legnagyobb vesztes az EU-ellenes, iszlám- és idegengyűlölő Geert Wilders Szabadságpártja Hollandia nemet mondott az euroszkeptikusoknak Mark Rutte hívei körében (TASR/AP-felvétel) Hága. A holland kereskedő nép, ezért olyan Európáért kell harcolnia, amelynek erős a piaca és erős a pénze - mondta a vá­lasztási kampányban a jobbol­dali liberális Mark Rutte. Az ed­digi kormányfő jól ráérzett arra, milyen hangsúlyokkal lehet újra nyerni a válságos időkben Hol­landiában. Brüsszel is nagyon odafigyelt erre a szavazásra, és Berlin is megnyugodhatott, hi­szen eddig is Rutte volt Angela Merkel leghűségesebb szövet­ségese abban, hogy az euróöve­zet eladósodott országai által kért támogatások fejében kő­kemény reformintézkedéseket kell megkövetelni. A tegnap hajnali adatok sze­rint immár végleges, hogy a szerdai, előrehozott választáson győztek az Európa-barát pártok és erősen visszaesett az EU-ból való kilépést követelő szélső­jobb. A voksok több mint 92 szá­zalékának összeszámolása után bizonyos, hogy az ország legerő­sebb pártja az eddig kisebbség­ben kormányzó, Mark Rutte mi­niszterelnök vezette jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), amely a 150 tagú törvényhozás­ban 41 mandátumhoz jutott. Az eddig ellenzékben lévő másik nagy párt, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) végzett a második helyen, kettővel keve­sebb, azaz 39 képviselői hellyel. A választások egyik fő veszte­se az unióellenes, iszlám- és idegengyűlölő Geert Wilders Szabadságpártja (PW), amely az eddigi 24 helyett 14-15 man­dátumhoz jutott. A szélsőjobb- oldali párt áprilisig kívülről tá­mogatta az eddig kormányzó jobbközép koalíciót. Az előre­hozott szavazást éppen az tette szükségessé, hogy megvonta támogatását a kabinettől. Wil­ders tehát elvesztette azt az ed­digi képességét, hogy - kor­mányzati felelősség nélkül - lé­legeztető gépen tartson egy ki­sebbségi kormányt, és ezért en­gedményeket csikarjon ki tőle. A másik nagy vesztes az eddigi ko­alíció kisebbik pártja, a Keresz­ténydemokrata Tömörülés (CDA), amely a 2010-es 21 man­dátumnál 8 képviselői hellyel kevesebbetszerzett. Rutte már hajnalban bejelen­tette pártja győzelmét, a PvdA elnöke, Diederik Samsom pedig elismerte, hogy pártja a második helyen végzett. Mindkét Euró­pa-barát párt az előre jelzettnél jóval több szavazatot szerzett, és megfigyelők úgy vélekedtek, hogy a két nagy párt koalíciója elkerülhetetlen. A hivatalos koa­líciós tárgyalások nem kezdőd­hetnek meg mindaddig, amíg nem teszik közzé a választások végeredményét, ami hétfő dél­előttre várható. Rutte kijelentet­te, addig nem hajlandó állást foglalni a koalíciós lehetőségek­kel kapcsolatban. Samsom azt mondta, pártja kész az új kor­mányról tárgyalni. (MTI, ú) A legnehezebb út Nem akartak halasztást Róma. Pápasága eddigi leg­nehezebb útjának ígérkezik XVI. Benedek ma kezdődő lá­togatása Libanonban: a szom­szédos Szíriában polgárháború dúl, a líbiai Bengáziban az amerikai nagykövetség ellen terrorista támadást követtek el. „Nem merült fel XVI. Benedek libanoni látogatásának elha­lasztása. Sőt a jelenlegi helyzet sürgette a pápa útját, amely a békét és a szolidaritást akarja ösztönözni” - hangoztatta Tar- cisio Bertone szentszéki állam­titkár. Sőt hozzátette: a Vati­kán információi szerint „nagy várakozás előzi meg a pápa lá­togatását, és nem lesz szükség rendkívüli biztonsági in­tézkedésekre”. A libanoni ha­tóságok azonban a pápai út ide­jére betiltották a fegyvervise­lést. Bertone visszautasította azt az állítást, hogy az egyház eddig túl óvatosan kezelte a szíriai eseményeket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents