Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-14 / 213. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com Szlovákiában tejtermékekből fogy a legtöbb Cseh-szlovák élelmiszermustra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Pozsony. A szlovákiai és csehországi fogyasztók napi bevásárlásainak felét a friss élelmiszerek teszik ki - derül ki a GfK piackutató legújabb felméréséből, amelyben arra keresték a választ, mivel töltik meg az említett országok lakói a bevásárlókocsijukat. „A legnagyobb eltérést a tejtermékek esetében regisztráltuk, ezekből a szlovák vásárlók jóval többet vesznek, mint a csehek” - nyilatkozta Ladislav Csengeri, a GfK munkatársa. A naponta vásárolt friss élelmiszerek több mint harmadát így Szlovákiában a tejtermékek teszik ki, míg Csehországban ez az arány alacsonyabb. A második helyen a hústermékek állnak, amelyek közül a felvágottak, a szalámi és a kolbász a legkeresettebb. Csengeri szerint a cseh és a szlovák fogyasztók megegyeznek abban, hogy mindkét országban sertéshúsból fogy a legtöbb, míg a sor végén a marhahús található. A tejtermékek és a hús után a harmadik hely a pékipari termékeket illeti. Ezek a cseh fogyasztói kosárban nagyobb arányban vannak jelen. Míg nyugati szomszédunknál ez a friss élelmiszerek 19 százalékát teszi ki, Szlovákiában csak 17-et. A zöldség a szlovákiai bevásárlások 9, a gyümölcs pedig a 8 százalékát adja, míg a tojásra alig 2 százalék jut. (TASR, mi) Rendre inthetik a köztársasági elnököt AB: elfogadták Čentéš beadványát UJ SZO-HIR Pozsony. Az Alkotmánybíróság (AB) további tárgyalásra elfogadta Jozef Čentéš megválasztott - de eddig ki nem nevezett - főügyész beadványát. Emiatt borítékolható, hogy tovább húzódik a kinevezési szappanopera, mivel Ivan Gašparo- vič államfő csak azután hajlandó lépni, hogy az AB a főügyészválasztással kapcsolatos összes ügyben meghozta döntését. A most tárgyalásra utalt beadvány ugyanakkor politikailag kellemetlenül is érintheti Gašparovičot - ha a testület Čentéšnek ad igazat. Az ügyész pont az államfő hozzáállása miatt fordult panasszal a bírósághoz, szerinte ki nem nevezése alkotmányellenes. Az alaptörvény úgy fogalmaz, hogy az államfő kinevezi a parlament által megválasztott főügyészt. Ez Gašparovič értelmezése szerint mérlegelési jogot jelent - ha nem tetszik neki, nem muszáj kineveznie -, míg a panaszos és az őt megválasztó jobboldal úgy látja, az elnöknek kötelessége a megválasztott főügyészjelöltet hivatalába beiktatni. Gašparovič tavaly június^ óta nem hajlandó kinevezni Čentéšt, Dob- roslav Trnka mandátumának lejárta után a főügyészségnek másfél éve nincs választott vezetője. (MSz, SITA) RÖVIDEN Gašparovič már Ficóra gondol? Pozsony. Az államfő úgy véli, a jövőben bővíteni kellene az elnöki jogköröket. „Szerintem az elnök törvény-előterjesztési jogköröket is kaphatna, hogy jogszabályokat javasolhasson” - véli Ivan Gašparovič. Az államfővel Pavol Paška házelnök is egyetért. Pavol Frešo, az SDKÚ vezetője szerint ezzel már Ficónak készítik elő a terepet, aki a Smer jelöltje lehet a 2014-es elnökválasztáson. (TASR) Hivatalbezárásról döntöttek Pozsony. A parlament tegnap első olvasatban elfogadta a kormány államigazgatási reformjának (ESŐ) első lépését. Ha októberben második olvasatban is rábólintanak a képviselők, akkor 2013 januárjától 64 kerületi hivatal szűnik meg, feladataikat a kerületi székhelyen tevékenykedő járási szintű hivatalok veszik át. A kabinet ezzel jövőre 3,2 millió eurót kíván megspórolni, a lépéssel 191 hivatalnoki hely fog megszűnni. 2013. január 1-jétől a kerületi iskolaügyi, építésügyi, környezetvédelmi, erdészeti, közlekedési, telekkönyvi és földhivatalok, valamint a kerületi szintű katonai hivatalok szűnnének meg. (MSz) Villanyáramot a gázmüvektől Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) e hónaptól a lakossági fogyasztók számára is biztosítja az áramszolgáltatást, azaz a cég a vezetékes földgáz mellett az áramellátás piacára is belépett - közölte tegnap Dušan Randuška, a gázművek értékesítési igazgatója. Az SPP azt ígéri, hogy az elkövetkező 6 hónapban a háztartásoknak 8 százalékos árkedvezménnyel kínálja az elektromos energiát, (shz) 20 évvel Csehszlovákia elhagyása után szövetségi államba „menekülne" a pártok nagy része Brüsszelhez igazodik a Smer Pozsony. Egyelőre még több a kérdőjel az EU föderatív átalakításával kapcsolatban, mint az ismert tény, ám egy dolog világosan látszik: a korábban a szuverenitást mindenek felett hirdető Szlovákiában a pártok nagy része nem tiltakozna az ország függetlenségének megcsorbítása ellen. MÓZES SZABOLCS Még meglepőbb a kép, ha a mélyebb integráció legnagyobb támogatóit vesszük szemügyre: a Szlovákia függetlenségét a magyaroktól az elmúlt években rendszeresen féltő smeres politikusok járnak ebben az élen. Az unió szövetségi állammá való átalakításáról az Európai Bizottság elnöke, Manuel Barroso beszélt szerdán. Robert Fico kormányfő reakciójában nyomban leszögezte: támogatja Barroso elképzeléseit. A bizottság elnökének ötleteivel Pavol Paška házelnök is teljes mértékben egyetért. Lehet, hogy jogköreink egy részét átadjuk az erősebb EU-nak, lehet, hogy ennek nem fogunk örülni, ám ezzel Szlovákiának jövőt adunk - írta tegnap publikált blogbe- jegyzésében. Az ellenzéki politikusok szerint nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik, egy részük szkeptikusan nyilatkozott Barroso elképzeléseivel kapcsolatban, ám a jobboldali pártok közül kifejezetten csak az SaS utasítja el a mélyebb integrációt. Az uniós kérdésekben korábban szkeptikus hangnemet megütő KDH is teljesen belesimult az átlagba. Az EU jelenleg egy politikai unió, melynek független államok a tagjai. A szövetségi állam létrehozásával a tagállamok szuverenitása elveszne. Mivel egy sor kérdésben már most is Brüsszel dönt, első látásra ez csupán technikai jellegű változásnak tűnik, ám valójában jóFicóék elképzelései szerint Németország oldalán kellene maradnunk, s csatlakoznunk kell az „elithez". val több annál. Alapvetően érintheti az unió lakosainak életét, ám nagyon sok függ a részletektől - figyelmeztetnek szakemberek. S hogy mindez hogyan érintheti az átlagpolgárt? Ha szociális és munkaügyekben is centralizációra kerül sor, akkor pl. uniós szinten születhetnének döntések a nyugdíjkorhatárról vagy a minimálbérről. Radovan Geist, az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv.sk fő- szerkesztője szerint elképzelhető, hogy a szövetségi államhoz nem mindenki csatlakozna, ugyanis a föderáció új szerződések elfogadását feltételezi. „Eddig úgy tűnik, csak egy szűkebb csoport hozza létre a szövetségi államot” - mondta a TASR hírügynökségnek. Ficóék elképzelései szerint nekünk mindenképpen Németország oldalán kellene maradnunk, s csatlakoznunk kell az „elithez”. Ha az unió szövetségi állammá változna, ehhez népszavazást kellene kiírni, így a választópolgárok több mint felének beleegyezése nélkül úgysem lehetnénk része a szűkebb klubnak. Simon Zsolt úgy érzi, az érintett, jelenleg MKP-s színekben politizáló személyeket is megvédte Hlina és Bugár gorillás pardonja Bugár és Simon. Nem a mosolyukkal győzték meg Hlinát. (SITA-felvétel) VERES ISTVÁN Pozsony. Kisebb bocsánatkérési hullámot indított el a Gorilla-nyomozás állásáról szóló beszámoló és az azzal kapcsolatos hozzászólások sora a parlamentben. Simon Zsolt (Híd) felszólalása után Alojz Hlina nyilvánosan bocsánatot kért Végh Dánieltől, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) igazgató- tanácsának júniusban megválasztott elnökétől. Hlina akkor kifogásolta Végh jelölését, mivel neve többször is szerepel a Gorilla-ügyiratban. ,Abból, amit Simon úr elmondott, világossá vált számomra, hogy Végh Dániel nem játszott szerepet a problémás privatizációban” - magyarázta lapunk kérdésére az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek képviselője. Hozzátette, júniusban pusztán azért kifogásolta Végh jelölését, mert neve felbukkan a Gorillában. Megjegyzése miatt a parlament folyosóján akkor Bugár Béla kinyújtott középső ujját mutatta a képviselőnek. A sértődött Hlina bocsánatkérést követelt Bugár- tól, aki ezt akkor megtagadta, mondván: majd ha Hlina is elnézést kér Véghtől. Mivel ez utóbbi tegnap megtörtént, Bugár is felkereste Hlinát, és elnézést kért tőle a kinyújtott középső ujj miatt. „Ez így tisztességes” - jegyezte meg a Híd elnöke. Hozzátette, Hlináról példát vehetnének mások is, akik a Gorillával példálóznak. „Megsértett egy embert csak azért, mert a neve szerepel az ügyiratban, mert a lehallgatott személyek róla beszéltek. Attól még nem kell, hogy vétkes legyen bármiben is” - hangsúlyozza Bugár. Hlinát egyébként az győzte meg, hogy Simon rámutatott: a jegyzőkönyvek szerint Végh Dániel a Kombinált Ciklusú Erőmű (PPC) 2004-es privatizációjánál a vagyonalap igazgatótanácsában az eladás ellen szavazott, hasonlóan a többi akkori MKP-s jelölthöz. „Éppen ezért nem lehet köze az egész ügyhöz. Ezt már a választások előtt is elmondtuk, de sokan hajlamosak megvádolni valakit csak azért, mert említik a Gorillában” - indokolta felszólalását Simon. A képviselő úgy véli, ezzel az érintett, jelenleg MKP-s színekben politizáló személyeket is megvédte, például Duray Rezsőt, aki szintén tagja volt az FNM igazgatótanácsának. A PPC-t 2004-ben a Nemzeti Vagyonalap áron alul adta el a PPC Holding nevű ciprusi cégnek, amely a Penta pénzügyi csoporthoz tartozik. A parlament tegnap megkezdte a munkatörvénykönyv módosításának vitáját Ellenzék: munkahelyek tízezrei szűnnek meg ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Munkavállalók tízezreit fenyegeti elbocsátás, ha módosul a munkatörvénykönyv. Ezt állították az ellenzéki pártok a törvény tegnap elkezdődött parlamenti vitájában. Ivan Štefanec (SDKÚ) szerint a változtatásokra sem a munka- vállalóknak, sem a munkaadóknak nincs szükségük. Jozef Mihál (SaS) volt munkaügyi miniszter szerint a törvény módosítása már az idén munkahelyek megszűnéséhez vezet. A munkáltatók ugyanis látják, hogy a Smer-féle munkatörvénykönyv rontani fogja a vállalkozói környezetet, így meg sem várják a jövő évet, már az idén elbocsátják alkalmazottaikat. Jövőre ugyanis az elbocsátott alkalmazottnak joga lesz a felmondási időre és egyidejűleg a végkielégítésre is, azaz a munkaadó költségei megemelkednek. A KDH egyenesen úgy véli, hogy a munkatörvénykönyv módosításával a környező országoknak segítünk, nem magunknak. Július Brocka szerint Magyarország, Csehország, Lengyelország köszönetét mondhat a Fico-kormánynak, mivel az általa módosított munkatörvénykönyv o- lyan helyzetet teremt majd, hogy Szlovákia veszít a verseny- képességéből. Sólymos László, a Híd frakcióvezetője szerint a törvény csak a szakszervezeti vezetőknek segít. Sólymos szerint a törvény alapján, ha elfogadják, még arra is mód lesz, hogy például egy 100 fős cégben, ahol nincs szakszervezet, egy elbocsátás előtt álló alkalmazott két másik társával alapítson egyet, és máris védve lesznek az elbocsátás elől, a szakszervezeti vezetőknek ugyanis csak kivételes esetekben lehet felmondani. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter szerint az ellenzék átpolitizálta a munkatörvénykönyvet, melynek feladata a munkavállalók védelme lenne, ugyanis a munkaadókkal szemben ők a gyengébbek. A kormány szerint a módosított törvény nem fogja rontani a munkaadók helyzetét. Robert Fico miniszterelnök azt ígérte, hogy ha a törvény mégis „deformálná a munkapiacot”, akkor újra módosítják a jogszabályt. (sán, TASR, SITA)
