Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-13 / 212. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZO 2012. SZEPTEMBER 13. Kultúra 9 Dél-Tirolban az intézményes képzés legfontosabb alapelve az anyanyelvi oktatás A nyelvi tolerancia példái A Szlovákiában élő ki­sebbségek nyelvi jogai­val foglalkozó szakem­berek gyakran hivatkoz­nak Finnországra és az 1919 óta Olaszország­hoz tartozó Dél-Tirolra, illetve az ott élő kisebb­ségek törvény által sza­vatolt jogaira. MISAD KATALIN Mindkét modellt példa érté­kűnek tekinthetjük, hiszen a ki­sebbséghez tartozó személyek nyelvi jogai csaknem azonosak a többségi lakosság nyelvi joga­ival, ellentétben Szlovákiával, ahol az állam nyelve a szlovák nyelv, amely előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén beszélt más nyelvekkel szem­ben (lásd az 1995. évi 270. számú úgynevezett államnyelv­törvényt, illetve annak 2009. évi módosított változatát). Ami a közigazgatást illeti, a Dél-Tirolban élő, mintegy 180 ezer fős osztrák kisebbségnek a hivatalos érintkezés minden szintjén joga van az anyanyel­vét használni. A hivatalokat törvény kötelezi - a többségi olasz mellett - a német nyelven folyó ügyintézésre, a hivatalno­kok kötelesek azt a nyelvet használni, amelyen az ügyfél fordul hozzájuk. A hivatali nyelvhasználatot szabályozó rendelkezések Dél-Tirolban a mindennapi élet egyéb területe­ire, pl. az egészségügyre is vo­natkoznak. Alapvető tétel, hogy az anyanyelv használatát min­den helyzetben lehetővé kell tenni, így a funkcionális két­nyelvűség elvét nemcsak az ál­lami, hanem a magánkézben levő egészségügyi intézmé­Kétnyelvűség úton-útfélen nyekre, gyógyszertárakra is ki­terjesztették. Ami az oktatás nyelvét illeti, Dél-Tirolban az intézményes képzés legfontosabb alapelve az anyanyelvi oktatás: mind az óvodai nevelés, mind az alap- és középszintű oktatás a tanu­lók anyanyelvén, azaz olaszul vagy németül zajlik, s a peda­gógusoknak anyanyelvi beszé­lőknek kell lenniük. A rendel­kezések figyelembe veszik a speciális kétnyelvű környeze­tet is, ezért az általános iskola második osztályától kezdve minden tanulónak kötelező a második nyelv tanulása, ami az olasz tannyelvű iskolában a németet, a német tannyel­vűben pedig az olasz nyelvet jelenti. Ez a gyakorlat nem­csak az állami igazgatás alá tartozó oktatási intézmények­ben, hanem a magániskolák­ban is érvényesül. A többségi és a kisebbségi nyelv párhuzamos használata a dél-tiroli gazdasági életre is jel­lemző. A közlekedési társasá­gok, pénzintézetek stb. mindkét nyelven tájékoztatják ügyfelei­ket a kínált szolgáltatásokról, s mind a szóbeli, mind az írásbeli ügyintézés során megadják az olasz, illetve a német nyelv használatának lehetőségét. Sőt, a rendelkezés még a tartományi telefonkönyvre is vonatkozik: a benne található információkat olasz és német nyelven is fel kell tüntetni. Nemcsak Dél-Tirolban, ha­nem az olasz fővárosban is ta­pasztalhatjuk, mit jelent a nyelvi tolerancia a gyakorlatban. A Vit­torio Emanuele metróállomás környékén „kis Kínában” találja magát a turista: az éttermek, boltok feliratainak legalább két harmada csak kínaiul hirdeti, hol járunk. Azon már meg sem lepődünk, hogy a Rómát Romá­nia uniós csatlakozása után szin­te ellepő román közösséget saját anyanyelvén szólítja meg az egyik mobilszolgáltató, mégpe­dig a metró vonalán elhelyezett csak román nyelvű plakátok se­gítségével. A város Rebbibia nevű negyedében működő pénzügyi intézet pedig való­színűleg az ott élő eritreai közös­séget szeretné megnyerni ügy­félnek a környék különböző épü­letein elhelyezett tigrinya nyelvű hirdetéseivel. S hogy mi erről az olaszok véleménye? Valószínűleg eltérő, minden­esetre senki sem tépi le, rongálja meg vagy húzza át az „idegen” nyelvű plakátokat, feliratokat. Mousson a vásárok színes forgatagának festője Fókuszban a piac AJÁNLÓ Kassa. Mousson Tivadar fest­ményeiből nyílik kiállítás Piaci sátrak alatt címmel ma 17 óra­kor a kassai Löffler Múzeumban. A huszadik század első felének egyik jelentős kelet-szlovákiai festője a budapesti Képzőmű­vészeti Főiskolán tanult, 1911-ben Nagymihályban lett rajztanár, majd a híres nagybá­nyai művésztelepen tökéletesí­tette tudását, ahonnét egyéves olaszországi tanulmányútra ment. 1908-tól szerepelt táj- és életképekkel a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1920-tól Kárpátalján élt. Főleg népies zsánerképeivel vált ismertté, posztimpresszionista kompozí­ciói vásárok, népünnepélyek színes forgatagát jelenítik meg. Több egyéni kiállítása volt Oszt- raván, Pozsonyban, Eperjesen, Rózsahegyen és Kassán. Anagy- mihályi Zempléni Múzeumban 1967-ben állandó tárlatot ka­pott. A kassai kiállítás október 14-ig tart nyitva, (juk) Mousson Tivadar: Piacon (Képarchívum) Dobszóló az utcán (Képarchívum) Anglia egyik legjobb dobosának tartják Oded Karfí ütős show-ja MÉSZÁROS VERŐN I Dunaszerdahely. Holnap kü­lönleges koncertet láthatnak az érdeklődők a dunaszerdahelyi NFG klubban: Oded Kafri dobos mutatja meg, mit tud. A Tel Aviv-i születésű, Lon­donban élő zenészt Anglia egyik legjobb dobosának tartják. Tíz­éves kora óta dobol - szólókon­certeket ad, zenészeket kísér stúdióban és fellépéseken, va­lamint előszeretettel pakolja szét dobfelszerelését váratlan időpontban, váratlan helyen, és rögtönöz egy kis produkciót. Szólóműsora különböző zenei alapokra való dobolásból áll. Játszik funk, jazz, drum and bass, jungle és egyéb stílusú ütemeket, és gyakran használ hangmintákat, például 50 Cent vagy Beastie Boys dalok alapjai is fellelhetők koncertjein. Olyan legendás zenészekkel dolgozott már együtt, mint Hiram Bullock jazz-gitáros, Salif Keita, Didier Lockwood vagy Billy Cobham. A holnapi dunaszerdahelyi koncert 21 órakor kezdődik, a belépés ingyenes. Oliver Stone mint oktató Budapest. Magától Oliver Stone-tól tanulhatják a filmezés csínját-bínját a magyar filmszakmában dolgozók, valámint filmszakos egyetemisták. A két napos mesterkurzuson a neves amerikai rendező-forgatókönyvíró alkotói munkamódszerei­be avat be, a filmötlet születésétől, a cselekmény és karakte­rek felépítésén át a forgatókönyv megírásáig. A kétnapos kur­zust (szeptember 21-22.) a budapesti Puskin moziban tart­ják. A részvétel ingyenes, de a belépést regisztrációhoz kötik a szervezők, és a filmes tanulmányokat folytató érdeklődők előnyt élveznek a bejutásnál. A Magyar Nemzeti Filmalap ál­tal tavaly indított és idén ősszel folytatódó Filmíró Mesterkur­zusok hétvégéi mindig egy-egy világszerte elismert „filmíró” köré szerveződnek, (juk) PENGE „...mámor a mixered?” Z. Németh István masszív könyves jelenléte, sajnos, évek óta nincs arányban a szerző művészi jelenlétével irodalmi életünkben. A Vidd Lindát szörfözni című kötet a megszokott humoros, szójá­tékokban és képszerelvé­nyekben gyönyörködő nár­cisztikus szerzőt varázsolja elénk. A Mutató című vers szellemes felütése, mely sze­rint „az idő csupán számító­gépes program: / a fájdalom kiteijesztése”, magában is foglalja azt a paradoxont, mely uralja a szellemes című kötetet: a lét időkerete szimu­láció, de a szimuláció mégsem egészen virtuális, hiszen teste van. Az elégikus és szenvtelen ütközőterében járunk, mely leginkább egy szerelvény­gyárhoz hasonlatos, ahol po- lifunkcionális kísérleti mon­datokat szerelnek össze, méghozzá hol a meglepetés, hol a hangzás energiáiban bízva. Ahalmozás és a széttar­tó radikalizmus az egyes ver­sek koherenciáját is szétveti. „A nemlét fanszőrzetébe ra­gadt / mikrocsip a létezésed / semmibe vert szög” - tódul elénk az említett versben, de számos ilyen radikális gócot idézhetnénk máshonnan is, pl. „a paradurva Én / egy hó- rihorgas morzsa / mely hor­zsolva fut végig / a lét nyelő­csövén / de az időhurkok / rozsdás csávájából / kiránci- gál majd / a parafínom Én”. E szakasz értelmezésére nem mernék vállalkozni: a kon­centráció olyan foka tobzódik itt, mely önmaga tereit is szét­robbantja, nemhogy a versét. Az olyan elégikusan szép sza­kaszokat, mint pl.: „fekszenek szíve lármái / megégett kottapapíron” Z. Németh Ist­ván bármely pillanatban ké­pes kiszolgáltatni egy-egy ko­nokul és szenvtelenül szöveg­re erőltetett metaforasoro­zatnak (itt pl.: „feltöltött ké­peit pixelenként/ pöcköli szét a vírusmanó”) vagy szójáték­nak („s kénye kedves / freskó és fiaskó szívtermében / íja vagy híja van önérzetének”). Természetesen mindez hu­mornak is tekinthető, s egy ná- laménál könnyedebb olvasat valószínűleg engedékenyeb­ben bánna az ilyesmivel: Z. Németh viszont a nagy szavak (lét, világ, félelem, élet stb.) gyakori jelenlétével feltűnően nehezen tud mit kezdeni a fenti radikális hibridizáláson túl. Kreál viszont váratlan és ötletes rímeket, különleges ritmusegységeket, szinte a nyelvnek örvendező örök gyermek friss energiáival. Ám a sokszor létre sem jövő vers a nyelv nárcizmusában mégis feloldja, megsemmisíti ön­magát: saját öngyilkosságát sietteti. A (média) humor gyakran erőteljesen izzik fel, van, hogy csak az írásmódban válik elevenné, például: „Ha szerelmed Alexandra, / a nagy tűzben eléx, Endre. / Neki az ég az éxere, / megbolondít a kéxeme”. Ezt a technikát alig­hanem Bettes István hasonló kísérletei ihlették. Z. \émeth István t ini) mm)ír S/OIUO/M .■AKT Z. Németh nyilván a teijen- gősség rémét elkerülendő, szonettek egész sorát vette fel kötetébe: itt is a rím és a szójá­ték dominál (Perisz coop, Eléx). Olykor ritmikai hibák is akadnak, az Őszi varázslat nyolcasai közt például szervi­degen az egyetlen hetes. A kö­tet a virtuális valóság szókin­csének enciklopédiáját kever­te verses egységek és költői képek áradatába: a regiszte­rek közti átjárás, ha nem is mindig zökkenőmentes, min­denképpen tanulságos. A kö­tet jobb versei a narratívabb, dísztelenebb, egyenes vona- lúbb szövegek: ezeknek van igazi költői hitelük. (Z. Németh István, Vidd Lindát szörfözni, AB-ART, 2011.) Értékelés: •••••OOOOO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents