Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-13 / 212. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lefékez a Volkswagen Pozsony. A legnagyobb szlovák autógyártó, a pozsonyi Volkswagen a jövő hónaptól leállítja nonstop gyártását. „Októbertől átállunk a hatnapos, 18 műszakos munkahétre” - nyilatkozta Vladimír Machalík, a társaság szóvivője. A döntést az autógyártó egyik legnagyobb felvevőpiaca, Kína gazdasági növekedésének lassulásával magyarázzák, amely emiatt 10 ezer személyautó megrendelését mondta vissza. A Volkswagen pozsonyi üzemében nem terveznek elbocsátásokat, a beszállítóknál azonban munkahelyek szűnhetnek meg. A Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint a Johnson Controls például az év végéig hatvan embert bocsát el, akiket jövőre továbbiak követnek. (TASR) Csúsznak az IMF-tárgyalások Budapest. Októberben folytatódhatnak Magyarország hiteltárgyalásai a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval - írta Varga Mihály tárca nélküli minisztert idézve a Bloomberg hírügynökség. A Bloomberg emlékeztetett arra: korábban arról volt szó, hogy az egyeztetések szeptemberben folytatódnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számol, hogy a kormány 2012 november közepéig megköti a nemzetközi szervezettekkel a hitelkeretről szóló megállapodást. Erősen kérdéses azonban, hogy ha csak októberben indulnak a tárgyalások, akkor november közepére megszülethet-e a megállapodás. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Magyarország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, „rossz megállapodást” kössön a Nemzetközi Valutalappal. Közben az IMF-delegáció egyik tagja megerősítette Veres Jánosnak, hogy nincs olyan IMF-es „halállista”, amelyről Orbán Viktor beszélt. Az előző kormány pénzügyminisztere szerint az az elvárás, hogy hiteles gazdaságpolitikai programot tegyen le a hitelért folyamodó ország, konkrét intézkedéseket az IMF nem vár el. (MTI) Nőtt az új cégek száma Pozsony. Szlovákiában az idei első félévben 10 566 új cég alakult - tette közé a cseh ČEKIA tőkepiaci hírügynökség, amely szerint, ha az eddigi trend folytatódik az év második felében is, a cégalapítások száma Szlovákiában hatéves csúcsra ugorhat. „Idén így akár 10 százalékkal több új cég alakulhat az országban, mint tavaly” - nyilatkozta Petra Štépánová, a ČEKIA elemzője. Hatéves mélypontra csökkent ezen belül ugyanakkor a részvény- társaságok alapítása, amit az elemző azzal az új jogszabállyal magyaráz, amely megtiltja a bemutatóra szóló értékpapírok kiadását. Június végén egyébként 196 753 szlovák céget regisztráltak, aminek csupán a 3,82%-a volt részvénytáraság, 96,18 százaléka pedig kft. (TASR) Leköröztük az Európai Uniót Pozsony. A szlovák ipar kilátásai folyamatosan javulnak. Míg júniusban 20 százalék körüli összeggel nőttek az ágazat megrendelései, júliusban már 38 százalékos éves növekedést mért a statisztikai hivatal. Az év első hét hónapjában így összesen 24,437 milliárd eurónyi új megrendelés érkezett, ami 17,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat szerint az elmúlt egy évben a szlovák ipar tudhatja magának a legdinamikusabb növekedést az egész Európai Unióban. A 18,4%-os növekedésünkkel még a második helyen lévő Lettországot (5,3%) és a harmadik Írországot (5,1%) is messze lehagytuk. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8017 Lengyel zloty 4,0927 Cseh korona 24,440 Magyar forint 283,33 Horvát kuna 7,4070 Román lej 4,5010 Japán jen 100,45 Svájci frank 1,2083 Kanadai dollár 1,2566 USA-dollár 1,2896 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,25 25,17-23,70 295,33-269,90 OTP Bank 1,33-1,24 25,48-23,64 294,86-273,54 Postabank 1,33-1,24 25,38-23,67Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 25,15-23,76 295,66-270,19 Tatra banka 1,32-1,25 25,27-23,80 294,91-272,49 Príma banka 1,34-1,22 25,78-23,32 299,12-270,64 Általános Hitelbank 1,32-1,24 25,20-23,73 296,86-271,41 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Fonás: SITA) Az év utolsó negyedében a 10 legfontosabb ágazat közül 5 a munkaerő elbocsátásával számol Leépítés a hazai munkaerőpiacon Az év utolsó negyedében leginkább a mező- és erdőgazdaság épít le (Jón Krošlók felvétele Pozsony. Szlovákiában a következő negyedévben valamelyest csökken a munkahelyek száma, különösen a mezőgazdaság, az államigazgatás és az építőipar épít le, viszont a kiskereskedelemben, a víz- és áramszolgáltatásban mérsékelt javulás várható - derül ki a Manpower társaság felméréséből. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS 2012 negyedik negyedévében Szlovákiában a munkapiac nettó indexe -2 százalék lesz (a harmadik negyedévben még +5% volt), azaz mérséklődik a betölteüen állások száma - állítja a Manpower nemzetközi munkaerő-közvetítő társaság felmérése, amely nálunk 752 A munkapiac indexe a 4. negyedévben Szlovákia-2 Pozsony 0 Nyugat-Szlovákia-3 Közép-Szlovákia-7 Kelet-Szlovákia-2 (Forrás: Manpower) munkaadó adatait összegezte. A rendszeres felmérések végzése óta Szlovákia indexe először került negatív tartományba, ami intő jelnek számít. A munkapiac nettó indexe a következő elemekből áll össze: a megkérdezett cégek, intézmények 10%-a új alkalmazottakkal számol, 12% szerint náluk sor kerül elbocsátásokra, 76% szerint nem változik a helyzet, 2% pedig nem tudott válaszolni. Vagyis összességében a munkahelyteremtők és a leépítók egyenlege -2%, ami nem jelenti azt, hogy az állások száma 2%-kal esik vissza, hiszen a felmérés csak a várakozásokat tükrözi. A nemzetközi felmérésből kiderül, hogy Csehországban és Magyarországon stagnálni fog a munkaerőpiac - mondta Jaroslava Rezlerová, a Manpower cseh és szlovák vezérigazgatója, hozzátéve, hogy régiónkban a cégek most kivárnak, a bizonytalan gazdasági és részben politikai helyzet miatt nem bővítik igazán kapacitásaikat. A vizsgált 10 ágazatból ötben az elbocsátások dominálnak; leginkább a mező- és erdőgazdaság épít le, az érintett ágazatban tevékenykedők egyötöde erről számolt be, ami azt jelenti, hogy megválnak az idénymunkásoktól. Ami a regionális lebontást illeti, Közép-Szlovákiában a legrosszabb a helyzet, Pozsonyban viszont az alkalmazottakat elbocsátó cégek és az új munkahelyet teremtők száma egyensúlyban van. (shz) Havi 20 eurónál nagyobb összegre az iskoláskorúak többsége nem számíthat a szüleitől Nálunk a gyerekek több mint fele kap zsebpénzt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. Míg Csehországban csupán a szülők negyede, Lengyelországban pedig valamivel több mint a harmada gondolja azt, hogy a gyerekeinek nincs szüksége zsebpénzre, Szlovákiában csaknem minden második szülő, egészen pontosan a 45 százalékuk nem ad zsebpénzt a gyermekének - derül Id a Profi Credit pénzügyi szolgáltató társaság legfrissebb elemzéséből. Eszerint Csehországban a gyerekeiknek zsebpénzt adó szülők valamivel több mint fele havi 10-20 euró közötti összeget szán erre a célra, míg a gyermekek negyedének 10 eurónál alacsonyabb összeggel kell beérnie. Havi 20 eurónál több pénzre csak minden ötödik gyerek számíthat. Lengyelországban ezzel szemben a zsebpénzt adó szülők 70 százaléka havi 10 eurónál kisebb összeget szán a gyerekeire. Szlovákiában a zsebpénzt adók csaknem háromnegyede vallotta be, hogy ez az összeg nem haladja meg a havi 20 eurót. „A megkérdezettek mindhárom országban megegyeztek abban, hogy a gyermekeknek 10 éves kor alatt nem szabadna szabadon gazdálkodniuk a pénzzel, Csehországban ennek ellenére sokan már az iskola- kezdés idején, vagyis a 6 éves gyerekek számára is adnak zsebpénzt” - mondta el Ondrej Šmakal, a Profi Credit középeurópai régióért felelős marketingigazgatója. A csehek 56, a szlovákok 46 százaléka a zsebpénzzel jobb teljesítményre szeretné sarkallni a gyermekét, vagyis a jobb érdemjegyekért vagy a jó magaviseletért nagyobb zsebpénz jár. Ezzel azonban a lengyeleknek csak az ötödé ért egyet. Északi szomszédunknál a zsebpénzt adó szülők kétharmada a gyermekek iskolai teljesítményét ennél nem veszi figyelembe. A cseh szülők ugyanakkor sokkal liberálisabbak a gyerekeikkel szemben abból a tekintetből, hogy mire is költik az így kapott pénzt, hiszen a felüket ez teljesen hidegen hagyja, míg Szlovákiában és Lengyel- országban így csak a harmaduk gondolkodik. A gyermekek azonban mindhárom országban azonosan gondolkodnak: a Profi Credit elemzése is bebizonyította, hogy többségük a zsebpénzt édességre és játékokra költi. (mi) Alkotmánybírósági döntés: Németország részt vehet az állandó euróövezeti pénzügyi rendszerben Elhárult az akadály a pénzügyi mentőöv elől ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOG LALÓ Berlin. Németország részt vehet az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben (ESM), de biztosítani kell, hogy nem hárul rá nagyobb teher az eredetileg tervezett 190 milliárd eurónál (egybevetésül, Szlovákia terhe 5,7 milliárd euró) - közölte tegnap a német alkotmánybíróság. A döntés megnyitja az utat az ESM és a fiskális paktum ratifikációja előtt (Németországon kívül már az euróövezet valamennyi tagállama ratifikálta), ugyanakkor erősíti a törvényhozás jogait is. Elemzői kommentárok szerint a német alkotmánybíróság döntéséből az következik, hogy Németország ratifikálhatja az ESM-et létrehozó kormányközi szerződést, de a ratifikációs okmányt ki kell egészíteni. E kiegészítésben Németország jelzi, hogy a szerződésben megállapított módon működtetett válságkezelő rendszerhez legfeljebb 190 milliárd euróvaljárul hozzá. Javult a hangulat Elemzők szerint a piacok már előre beárazták a karlsruhei bíróság határozatát, a reakció így mérsékelt volt, a főbb tőzsdeindexek azonban így is erősödtek. Erősödött az euró és a forint is, és csökkent az euróövezeti perifériális országok államkötvényeinek hozama, illetve az államadósságuk törlesztési kockázatára köthető biztosítások (CDS) árazása, ami a piaci bizalom erősödését jelzi. Jean-Claude Juncker, az eu- rócsoport elnöke az alkotmánybírósági döntést követően bejelentette, az ESM igazgató- tanácsának első ülése október 8-án lesz Luxembourgban. Juncker hozzátette: a fiskális paktum - amely a nemzeti költségvetések feletti kontrollt is tartalmazza - elindítása hosz- szabb időt vesz igénybe és az év végéig még nem lép hatályba. Pénzügyi unió felé Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament tegnapi ülésén tartott évértékelő beszédében kitért a tervezett bankunió részleteire is. Elmondta, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte - jelentette ki. Hangsúlyozta: a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is kihatással vannak. Ebből adódóan. össze kell kapcsolni a legfontosabb döntéseket. Barroso igazi fiskális irányítást sürgetett, amelyhez nincs szükség új intézményekre, azt a meglévők keretein belül kell megvalósítani. (MTI, só)
