Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-12 / 211. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 12. Régió-szülőföld 13 A Kecskés László Társaság kezdeményezésére emléktáblát avattak lzsán a kitelepítettek tiszteletére Ide-oda vándoroltunk... lzsa. A beneši törvények következtében meghurcolt magyarokra emlékeztek szombaton lzsán, és tiszteletükre táblát avattak a Szent Mihály katolikus templomban. „Ide-oda vándoroltunk és nincs sehol hazánk már” - hangzott a dél-komáromi Kecskés László Társaság által szervezett megemlékezés mottója; 2002 óta ez a társaság szervezi a felvidéki kitelepítettek találkozóit is. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ (Miriák Ferenc felvétele) mányt szeretnének teremteni. Úgy vélte, ezentúl a megemlékezés fontos része lesz a most felavatott emléktábla megkoszorúzása is. Az ünnepséget Tolcsvay Béla Áldott legyen mindig ez a föld című előadása zárta. Szeptember 29-én Martoson, a református templomban állít emléktáblát a beneši törvények miatt meghurcolt magyaroknak a Kecskés László Társaság, (vkm) Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere - akinek köszöntőjét Hamrák Zsófia tanácsnok olvasta fel az egybegyűlteknek - beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Dél-Komárom a felvidéki kitelepítettek emlékvárosának tekinti magát. A polgármester országgyűlési képviselőként javaslatot tett arra, hogy a magyar parlament napirendre tűzze a kitelepítettek ügyét, április 12-ét pedig nyilvánítsa a felvidéki kitelepítettek emléknapjává. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan olyan jogszabály megalkotásának is részese lehet, amely a kitelepítést elszenvedők kártalanításáról rendelkezik majd. A levél felolvasását követően Hamrák Zsófia személyes tapasztalatairól beszélt, ugyanis az ő családját is érintette a kitelepítés: családja egy része Naszvadon maradt, a másik részét kitelepítették. Mint ahogyan azt a több mint 100 ezer magyart, aki a BenešAz emléktábla az izsai templom falán dekrétumok következtében volt kénytelen elhagyni a szülőföldjét. „Mi, a kitelepítettek leszármazottai még tudunk valamit tenni egymásért. Mi, akik több évtizeden át a szeretet és az összefogás erejében bízva tesszük a dolgunkat, azért vagyunk itt, hogy hitünket megőrizve az összetartozásunk magasztos érzését együtt megélhessük. Legyen ez a tábla egyben összetartozásunk jelképe is” - mondta Hamrák Zsófia. Domin István, lzsa polgár- mestere örömmel fogadta, hogy falujukba került az emléktábla. „Községünkben a kitelepítés 170 családot, vagyis mintegy 800 személyt érintett” - mondta. Rámutatott, hogy idén tavasszal, a Benež dekrétumok kihirdetésének évfordulóján a Deportálások Áldozatainak és Le- származottainak Szövetségével közösen tartottak megemlékezést, amelyből hagyó* ID£*O0A VANDOfill/NK * FS PÍJNCS SEHOL HAZAM MÁR-1945 -1948. A BENEŠI TÓBVENYEK MIATT MEGHURCOLT I2SA1 MAGYARSÁG EMLEKERE ÁLLÍTTATTA A KECSKÉS LÁSZLÓ TÁRSASÁG ÉS KOMÁROM VÁROSA Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az Esztör Napokat A törökök és a várvédők összecsapása (Képarchívum) Ostrom alatt Esztergom GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Ostrom alá vették a törökök az esztergomi várat, amelynek védelmére környékbeli vitézeket is toboroztak az esztergomiak. Az Esztör Napok (Esztergomi Történelmi Napok) szervezői elégedettek az eredménnyel: a várjátékok folytatását tervezik. Első ízben rendezték meg Esztergomban a történelmi várjátékokat. A Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma ebből az alkalomból íjászversenyt hirdetett, amelyre négy kategóriában lehetett nevezni. Az apródok mellett (10-14 éves lányok és fiúk), sólymok (14-18 éves lányok és fiúk), harcosok (18-55 éves hölgyek és urak) és tiszteletre méltók (55 év feletti hölgyek és urak) vehettek részt a megmérettetésen. Nevezni csak tradicionális íjakkal és sporthegyes faveszőkkel lehetett. A várjátékok során az ostromló oszmán harcosok és várvédő vitézek harca mellett látványos őrségváltás szemtanúi is lehettek a résztvevők. A török harci fegyverek mellett gyermekprogramok is várták a látogatókat. Szombaton a hagyományőrzők zenés felvonulásával indult a kétnapos rendezvény, amit a várkapunál díszőrségváltás követett. A délelőtti íjászverseny és a török harci fegyverek bemutatója után a MASZK Bábszínház előadását élvezhette a közönség. A furfangos csudadoktorok című előadás Huszt várának regéjét mutatta be. Délután a hagyományőrzők fegyverbemutatóját és a Kecskés együttes zenés-irodalmi műsorát láthatta a közönség. A török ostromot az Egri csillagok című színielőadás követte. Vasárnap díszőrségváltással kezdődtek a váijátékok. A zászló- és viseletbemutató után a MASZK Bábszínház előadásában Esztergom várának török regéjét, majd a Borok, dalok, bábok című előadást láthatták az érdeklődők. A vár ostormát a hagyományőrzők fegyverbemutatója előzte meg. A kétnapos rendezvényt a Sic Transit Gloria Mundi zenekar előadása zárta. A dokumentumokból kiolvasható a múlt Levéltárosok és családfakutatók találkoztak ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Vágsellye. Az egyén és a család sorsa a levéltári dokumentumok tükrében címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a Pozsonyi Állami Levéltár vágsellyei kirendeltségén. A vágsellyei reneszánsz kastélyban szlovák, cseh, magyar és román előadók váltották egymást, ám a szakmai találkozó megszólította azokat a galántai és lévai járásbeli érdeklődőket is, akik a saját családfájuk felkutatásában érdekeltek. „A levéltárak előtt ma, a 21. század elején nehezebb feladatok állnak, mint korábban, amikor a dokumentumokat csak történelmi szempontból ítélték meg és értékelték. Más mércét kell használnunk, akár tetszik akár nem, hiszen a levéltáraknak sokkal szélesebb érdeklődési kört kell kielégíteniük” - hangsúlyozta előadásában Novák Veronika, a vágsellyei levéltár igazgatója. Az előadó elmondta, az egyén és a család kutatásának érdekes forrásai a népszámlálási ívek. Az első részleges íveket használó népszámlálás azonban 1869-ből csupán részben maradt fenn. A családi vonatkozású források digitalizációjának helyzetével David Valúšek foglalkozott, aki az állami levéltár zlíni járási központjából érkezett, hogy bemutassa a csehországi intézményekben zajló munkát. Érdekes volt Radoslav Ragač előadása, aki az 1991-ben létrehozott - a Szlovák Nemzeti Könyvtár mellett működő - Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társaság munkáját mutatta be. A társaság nagy sikert aratott annak a paleográfiai olvasókönyvnek a kiadásával, amely levéltári dokumentumok mintáit és átiratait tartalmazza, ma már a főiskolai hallgatók is ezt használják. A társaság nevéhez fűződik a Nagyszombati Szent Béla Egylet levéltárából származó középkori oklevelek gyűjteményes kiadása. Jelenleg a kora- középkori magyar mágnáscsaládokkal foglakozó monográfián végzik az utolsó simításokat. A vágsellyei reneszánsz kastélyba látogattak a találkozóra találkozóra az erdélyi Gyulafehérvár, a magyarországi Veszprém, továbbá Szabolcs- Szatmár és Bereg megye, Haj- dú-Bihar megye levéltárosai. Zsidó kulturális fesztivál zajlik Vágsellyén Utcai kiállítás nyílt a sétányon SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Szeptember 23-ig tart a zsidó kulturális fesztivál a járási székhelyen, a rendezvény keretében utcai fotókiállítás nyílt a sétányon. A rendezvényt szeptember 4-én Martin Črep kiállításával indította a Maceva polgári társulás, és levetítették Boris Bocev Human Family című filmjét, mely az Izraelben élő nemzetiségek és etnikumok együttélésére fókuszált. Az érdeklődők megtekinthették a Vágvecse városrészben található zsidó temetőt. A18. századbeli temető az itteni zsidó közösség egyetlen emlékhelye, ma már csak 48x47 méteres területről van szó (a közeli lakótelep építése előtt 57x48 méter volt). Több mint 250 sírhely található az ortodox temetőben héber, magyar, német és szlovák feliratokkal, a hatvanas évektől már nem temetkeznek ide. Vasárnap zsidó zenei és táncestet rendeztek, melyen fellépett a Presburger Klezmer Band. A zsidó, orientális, szlovák és cigányzene kedvelői számára valóságos csemege volt az aznapra tervezett koncertsorozat. Szeptember 13-án rendezik meg a Philanthropy Band együttes koncertjét a Don Galvan vendéglőben, a bevételt a Záhrada (Kert) polgári társulás javára ajánlották fel. A 2006-ban létrehozott társulás a sérült gyerekeket és családjaikat hivatott segíteni. Rehabilitációs szolgáltatásokat, művészetterápiás foglalkozásokat biztosítanak a fogyatékkal élő gyerekeknek és fiataloknak. A Teázó a világűr végén (Čajovňa na konci vesmíru) vendége lesz a fesztivál keretében szeptember 14-én 17 órakor Grigorij Mesežnikov politológus, szociológus, aki a szlovákiai zsidóság helyzetéről és jövőjéről tart előadást. A vágsellyei sétányra látogatók megtekinthetik a zsidó kulturális fesztivál kiállítási anyagát (A szerző felvétele)
