Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-08 / 208. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ SZEPTEMBER 8. REJTVÉNYSZIGET 15 mmf aS»i|,!l'; lis táján jelent meg a piacon, ma egyes árusoknál már februárban feltűnik: tucatja 1700 rúpiáért (mintegy 22 eurónak megfelelő összegért). A szezon derekára az ár 500 rúpiára mérséklődik. „Sokféle mangóevő létezik. A ko­rai fogyasztók az újgazdagok, ná­luk a presztízsről van szó” - mond­ta Morde a The New York Times című amerikai lap tudósítójának. Figyelik a sorsát A férfi apja 1920-ban alapítot­ta a kereskedést, akkor, amikor Mumbai neve még Bombay volt, India pedig a brit birodalom része. Ma ő foglalkozik az eladással, test­vére, Rám pedig a beszerzéssel. Az idén várható forgalmat 10 millió rúpiára becsülik. Sok nagyvállalat szerepel vevőik között, így a legjobb mangók kiválasztása kulcskérdés. „Olyan ez, mint a gyémántkereske­delem. Csoportosítjuk őket, kivá­logatjuk a legjobb minőségűeket” - magyarázta a kereskedő. A bolt nemzetközi forgalmát a vi­lág minden táján élő indiai diasz­,A jégeső elverte a mangókat! A hideg idő lemészárolta a mangót” - gyakoriak voltak az ilyen címek. Egyék csak a gyümölcsöt... A mangó gyakran szerepel filmek­ben, 2010-ben például egy marathi nyelvű film címét (Haarpus) adta. Az irodalomban pedig olyan sűrűn emlegetik, hogy Rána Daszgúpta indiai író egy ízben egyenesen arra szólította fel társait, hogy hagyjanak már fel a „szári- és mangóregények” sorozatgyártásával. A mangószezon vonzereje olyan nagy, hogy egyes külföldön élő indiaiak kifejezetten a gyümölcs érésére időzítik hazalátogatásukat. Nemzedékek számára családi em­lék az édesanyák figyelmeztetése, hogy túl sok mangó fogyasztása pattanásokat okozhat. Mumbai egyik rádióadóján egy guru mű­sorában a szezon idején az első kérdés arra vonatkozott, hogy mi­ként lehet pattanásmentesen man­gózni. A lelki tanácsadó tudta a választ: „Egyék csak a gyümölcsöt, de közben lélegezzenek mélyen és igyanak sok vizet!” :t A férfinév hátsó fertály 1 dél-am. teveféle r pénz,bi­zalmasan község a Dunaka- nyartjan televíziós műsor­vezető (Gabriella R.B orosz rőf —*—----¥---­----¥---­-----¥---­----¥---­A' 1­• ô ► verseny­lovas Celsius ► pipafajta kímélet- nül ver ► » indíték ► ¥ cin ► polónium vegyjele birka elhamar­kodott .... Bohr; dán fiz ▼ ► ▼ trícium és nikkel J.C.T. focipaiya csíkféstél ► * sr versütem szabolcsi lakos ► ¥ ¥ ▼ f páratlan kohó! autókürt ► kezdet közepe! ► " w , névelő zsírréteg ► kötőszó mérlegel­ni kezd! ► hely rag, a -ra párja játékvez. v.,Sándo fél dokk! ► ▼ ▼ ▼ á' zs ► Indiai státusszimbólum a mangó M umbai híres Crawford-pi- acának bejára­tánál Arvind Morde kis­sé hajszoltalak tűnik: tetőzik a mangószezon. Szól a telefon, egyik ügyfele Németországba akar kül­deni egy láda mangót, ajándék lesz az indiai születésű karmester, Zubin Mehta számára. Egy továb­bi ládát Svájcba, egy harmadikat Szingapúrba szánnak az újabb te­lefonálók. A 66 éves kereskedő minden ren­delést gondosan beír a noteszába. Családja már 92 éve árusít man­gót a Crawford-piac árkádjainak egyazon íve alatt, és Morde jól tudja, hogy bárhova is vessen egy indiait a sorsa, a mangó fo­gyasztása igazi gyönyörűséget fog okozni neki. Nem hiába tartják a gyümölcsök királyának a konti­nensnyi országban. A helybeliek azt mondják, hogy Indiában csak két szezon létezik: a monszuné és a mangóé. Az előbbi esője felfris­síti India földjét, a mangó pedig segít abban, hogy megújítsa az indiaiak lelkét. Formaimba tették A mangó az irigység, a vágy és a vetélkedés tárgya, ugyanakkor új státusszimbólum is az ország új­gazdagjai számára. Még a diplo­mácia eszközének is számít a világ e részén. Régi történet, hogy a pakisztáni külügyminiszter a kínai „kulturális forradalom” zűrzava­ros idejében egy kosár mangóval állított be Mao Ce-tung kommu­nista vezetőhöz, aki a csemegét az egyetemek vörösgárdistáinak, lelkes híveinek adományozta. Mao ajándékát a diákok azonban nem ették meg, hanem hosszú vita után formaiinba tették. A mangó szeszélyes gyümölcs. A szezon csak mintegy száz napig tart, a változékony, kiszámítha­tatlan időjárás nagymértékben befolyásolja a termés minőségét: szinte mindig bizonytalan vál­sághangulat övezi. Mumbaiban, India pénzügyi fővárosában az idei időjárás a nyugati Konkan-parton termő Alphonso fajtát sújtotta. Az árak az égbe szöktek, mivel a korai időszak hideg volt, és ezért kevesebb mangó termett, ami meg beérett, az is kisebb lett a szoká­sosnál. A hiányosságot ilyenkor India más vidékeiről importált fajtákkal szokták ellensúlyozni - csakhogy Mumbaiban sokan csak az Alphonsóra esküsznek. Újdel­hiben viszont a fogyasztók más, észak-indiai fajtákat kedvelnek. Ahány szövetségi állam, annyiféle mangó járja az országban. Nem csoda, hogy az árak vadul ingadoznak, és az indiai gazda­gok számára presztízskérdéssé válik, hogy mihamarabb mangót tehessenek az asztalra. Hajdanán az Alphonso és a többi fajta ápri­póra lendíti fel. Indiában évente mintegy 15 millió tonna mangó terem, ez a világtermésnek mint­egy 40 százaléka. A szakértők szerint 40 és 60 között mozog a kereskedelemben forgalmazott fajták száma. Az exportőrök nagy mennyiséget szállítanak az Öböl- országokba, amelyekben mintegy 6 millió indiai dolgozik, és egyes hazai fogyasztók arra gyanaksza­nak, hogy a legjobb mangókat ele­ve külföldön értékesítik a termelők a magasabb ár reményében. Egy gasztronómiai szakíró szerint a nagyobb Alphonsókat expor­tálják, úgyhogy a hazai komoly fogyasztók saját beszerzési forrá­sokat kutatnak fel Mumbai tér­ségében. Az indiai média árgus szemekkel figyeli a gyümölcs sor­sát, decemberben például aggódó cikkek parentálták el a Thane cik­lon nyomán a dél-indiai termést. Mangó atomért Az egyedüli erő, mely képes volt ellenállni a mangó vonze­rejének, alighanem az amerikai kormány: az indiai mangóra vonatkozólag különböző okok­ból évtizedeken át behozatali tilalom volt érvényben. Kivételt csak akkor tettek, amikor John F. Kennedy elnök díszvacsorát adott az amerikai látogatáson járó Dzsaváharlál Nehru indiai vezető tiszteletére: ekkor enge­délyezték Alphonso mangók behozatalát - igaz, csak azzal a feltétellel, hogy a gyümölcsök magjait utólag elégetik. 2008-ban azonban, amikor a két ország úttörő megállapodást kö­tött a polgári célú atomenergiáról, az egyezséget megédesítette egy amerikai engedmény: engedélyez­ték az indiai mangó behozatalát, ezért emlegetik az ügyletet „man­gó atomért” egyezménynek. Az amerikai behozatal persze így is nehézkes, annyiféle feltételt sza­bott Washington. Ez pedig azt jelenti, hogy Arvind Morde egyvalakinek bizonyára nem tud mangóval kedveskedni. A fiáról van szó, ő ugyanis az ame­rikai Massachusetts államban él. (MTI-Press) Ahány szövetségi állam, annyiféle mangó érik. A mangófesztiválon mindegyik fajtát meg lehet csodálni - és talán meg is lehet kóstolni. (sita/ap- és TASR/AP-felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents