Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-27 / 199. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Belize kiutasíthatja Mellót Belmopan. Visszavonta a belizei hatóság Karol Mello ál­landó tartózkodási engedélyét a közép-amerikai országban. A férfi ellen Szlovákiában több alvilági gyilkosságban való részvétel miatt folyik eljárás. A bevándorlási hivatal indok­lása szerint Mello hamis adatok alapján kapta meg korábban az engedélyt, utóbb kiderült, hogy nincs érvényes útlevele. Belize ezután nemkívánatos személlyé nyilváníthatja és ki­utasíthatja. Hogy erre sor kerül-e, továbbra is bizonytalan. Szlovákia és Belize között nincs kiadatási szerződés. (TASR) Rezešová kérheti kiadatását Pozsony. Az ittasan vezető és négy ember halálát okozó Eva Rezešová-Varholíková kérheti kiadatását, hogy a bünte­tőeljárást Szlovákiában folytassák le ellene - véli a Comenius Egyetem Jogi Karának szakértője. Lucia Mokrá elmondta, a Szlovákia és Magyarország közötti nemzetközi szerződések erre lehetőséget adnak. Ugyanakkor úgy véli, a kiadatásra aligha kerül sor, mert a magyar hatóságok az áldozatok jogi érdekeinek érvényesítésére hivatkozva elutasíthatják azt. A jogerős magyarországi ítélet után Rezešová kérvényezheti, hogy büntetését szlovákiai börtönben tölthesse le. (SITA) A tenderek 68,1%-ára csak egy cég jelentkezett Drága kórházi beszerzések ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendkívül ala­csony hatékonyságúak a kórhá­zak által kiírt tenderek. A kór­házak kevés versenypályázatot írnak ki, és az esetek többségé­ben azokra is csak egyetlen ér­deklődő jelentkezik. A 2009 és 2012 között kiírt versenypályá­zatok 68,1 százalékára, melyek során összesen 563 millió eurót nyertek el a gazdasági társasá­gok, csupán egyetlen cég je­lentkezett - derül ki az INEKO gazdaságkutató ügynökség elemzéséből. A kiírt pályázatok további 19 százalékában 2 tár­saság vett részt; mindössze a tenderek 5,2%-a esetében je­lentkezett 5 vagy annál több cég. Figyelemre méltó, hogy éppen a legnagyobb értékű megbízatást meghirdető kór­házak esetében alacsony az in­dulók száma. Az adatok azért riasztóak, mert ha kevés a jelentkező, ak­kor nem lehet érdemi árverseny­ről beszélni, a kórházak túl drá­gán jutnak az eszközökhöz vagy szolgáltatásokhoz. Az INEKO szerűit részben azzal is magya­rázható a tendereken való ala­csony részvétel, hogy a megren­delések speciálisak, esetleg so­kan azért riadnak vissza, mert a kórházak fizetési morálja ala­csony, de közrejátszhat a kor­rupció és a politikai manipuláció is. Mindenesetre - mutat rá az INEKO -, ha a kórházak több tendert írnának ki, és azon több pályázó venne részt, az intéz­mények jelentős összegeket ta­karíthatnának meg. (sán) Ravasz szerint a szőgyéniek szélsőségesekkel szövetkeztek; nem tudni, ki hívta Kotlebáékat Tüntetés, oszolj, majd kigyulladt egy tető VRABEC MÁRIA Szőgyén. „Sajnálom, ami tör­tént, mert ez csak a mi tárgyaló pozíciónkat rontja” - mondta Szász Attila polgármester a szombat éjszakai gyújtogatás­sal kapcsolatban. Simonka Ist­ván önkormányzati képviselő úgy látja, a szőgyéniek olyan sokáig szenvedtek a Németh családtól, hogy már türelmetle­nek. ,Azonnali megoldást akarnak, bármi áron, és sokan nem tudatosítják, hogy ez elle­nünk fordulhat. A tüntetés után néhány ember a Németh család házaihoz vonult, a rendőrökkel sikerült rábírnunk őket, hogy oszoljanak. Este kilenckor teljes nyugalom volt a faluban, a gyúj­togatás késő éjszaka történt. Nem tudjuk, ki volt, de nagyon rossz szolgálatot tett ezzel a falunak” - véli a képviselő. Si­monka István azt sem tudja, kik hívták Szőgyénbe a Mi Szlová­kiánk Néppárt tagjait, akik a rendezvényen arról szónokol­tak, hogy mivel a kormány nem csinál semmit, a népnek kell a kezébe vennie a dolgokat. Ma­rián Kotleba, a szélsőséges na­cionalista párt elnöke levélben biztosította támogatásáról a szőgyénieket. „Nagy taps fo­gadta, de nekem borsódzott a hátam, mert sokan nem is tuda­tosították, hogy ezeknek rögtön a romák után a magyarok a leg­nagyobb ellenségeik” - mondja Kunyík Vilmos, aki Némethék- kel szemben lakik. Három hete az robbantotta ki a konfliktust, hogy rászólt az ifjabb František Némethre, aki a család szolgáját ütlegelte. Szóváltásra került sor, Némethék életveszélyesen Szász Attila polgármester foly­tatná a tárgyalást (Somogyi Tibor felvétele) megfenyegették. Perceken be­lül kétszáz falubeli gyűlt össze a roma család háza előtt. A Né­meth család három tagja ellen azóta vádat emeltek, az önkor­mányzat pedig a faluból való el- kötözésük feltételeiről tárgyal. Ravasz József romológus sze­rűit a szombaton töténtek után az önkormányzat hitelét vesz­tette. „A polgármester megígér­te, hogy féken tartja az indulato­kat, és akár kölcsönt is felvesz, hogy kifizesse ezeket az embe­reket, akik egyébként már nem is laknak a faluban. Ezt nem telje­sítette, ezért a Németh család feljelentést tesz ellene. Mi tar­tottuk magunkat a megállapo­dáshoz, a szőgyéniek mégis szél­sőségesekkel szövetkeztek. Ér­tesítettem a roma kormánybiz­tost és Peter Polák roma parla­menti képviselőt, nemzetközi sajtótájékoztatót fogunk tarta­ni. Még mindig hiszek abban, hogy a szőgyéniek többsége nem romaellenes, de a faluba be nem teszem a lábam, ezek után más tárgyalási stratégiát választunk” -nyilatkozta Ravasz. A szlovák nők jelenleg csak akkor kérhetik vezetéknevük megváltoztatását, ha férjük külföldi Ovátlanítanának a szlovákok Pozsony. Belátható időn belül megválhatnak veze­téknevük -óvá végződésé­től a szlovák nemzetiségű nők. A belügyminisztéri­um év végéig fogja tárca­közi egyeztetésre bocsá­tani az anyakönyvi hivata­lokról szóló törvény mó­dosítását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ajelenleg hatályos jogszabá­lyok szerint csak a nem szlovák nemzetiségűek kérvényezhetik vezetéknevük módosítását, a szlovák nők nevét kivétel nél­kül -óvá formában jegyzik be. Alena Koišová, a belügyminisz­térium sajtóosztályának mun­katársa szerint Szlovákia uniós csatlakozása óta jelentősen megugrott a névmódosítást célzó kérvények száma. A magyar nemzetiségű nők a hatályos rendelkezések szerint kérelmezhetik, hogy nevük toldalék nélküli változata sze­repeljen hivatalos okmányaik­ban is. Lánygyermek születé­sekor - a szülők kívánsága sze­rint - a bevett magyar formát minden további nélkül bejegy­zik az anyakönyvvezetők. Ugyanakkor a szlovák nők csak abban az esetben módosíthat­ják nevük formáját, ha külföldi férfihoz mennek feleségül. Pusztán „tetszés szerint” jelen­leg nem kérvényezhetik a mó­dosítást. Közvetlenül az olimpiai játé­kok után Csehországban is ha­sonló kezdeményezéssel állt elő az ODS. Politikusait rend­kívül zavarta, hogy a külföldi sportolónők nevét -óvá végző­déssel emlegették. Karel Oliva, a Cseh Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének vezetője szerint viszont nyelv- tanüag problémát okozhat, ha az -óvá végződés kiszorul a gyakorlatból. Ilyenkor ugyanis a megnevezésnél mindig hasz­nálni kellene a keresztnevét is. „A férfiak nevének ragozásakor gond nélkül használhatók az esetragok, viszont az »ovátlaní- tott« női neveknél már nem” - nyilatkozta Oliva. Azt, hogy a jövőben szlovák nyelvű megnyilatkozásokban - akár a mindennapi beszéd­ben, akár a médiában - mi­képp használjuk majd a kül­földi nők vezetéknevét, a tárca nem kívánja szabályozni. A módosítás lényege annyi, hogy az -óvá többé nem lenne kötelező. A belügyminisztéri­um tájékoztatása szerint a ter­vezetet év végéig tárcaközi egyeztetésre küldik. Hogy mi­kor léphet hatályba, az a vé­leményezési folyamat hosszá­tól függ. (dem, SITA) MÚLTIDÉZŐ Húsz éve mondták ki Szlovákia és Csehország végleges válását MÓZES SZABOLCS Pozsony. Csehszlovákia fel­bomlása történelmi léptékkel mérve gyorsan lezajlott, ám így is több hónapos tárgyalássoro­zat előzte meg. A végleges dön­tés húsz éve, augusztus 26-án született meg, ekkor írta alá a szövetségi állam végéről szóló egyezséget Václav Klaus cseh és Vladimír Mečiar szlovák mi­niszterelnök Brünnben, a le­gendás Tugendhat-villában. A Csehszlovákia megszűné­séhez vezető tárgyalások emb- lematikus felvétele is a villa kertjében készült a két vezető politikusról. A tárgyalásokon részt vevő ODS-es és HZDS-es politikusok elmondása szerint, amikor az egyeztetések holt­pontra kerültek, a két kormány­fő kiment a kertbe, és négy- szemközti eszmecserét folyta­tott mindaddig, amíg nem ol­dották meg a felmerülő prob­lémát. A lesipuskás fotósok egy ilyen négyszemközti megbeszé­lést csíptek el augusztus 26-án is. A két politikus aznap abban egyezett meg, hogy a szövetségi parlament törvényt fogad el az A szétválás kronológiája 1992. június 5.-6.: parlamenti választások, nálunk a HZDS, Csehor­szágban az ODS nyer 1992 nyara: tárgyalások Mečiar és Kla­us között Csehszlovákia jö­vőjéről 1992. július 17.: a szlovák függetlenségi nyilatkozat elfogadása 1992. július 20.: Václav Havel államfő le­mondása 1992. augusztus 26.: a szétválásról szóló egyez­mény aláírása az ODS és a HZDS között 1992. szeptember 1.: a szlovák alkotmány elfo­gadása 1992. november 25.: alkotmánytörvény Cseh­szlovákia megszűnéséről 1993. január 1.: Szlovákia és Csehország megalakulása állam felbomlásáról. Az egyez­ményről másnap - napra ponto­san húsz éve - tájékoztatták a lakosságot. Az ODS és a HZDS, mint a választások legnagyobb esélyesei között már év eleje óta folytak nem hivatalos egyezte­tések. Nem csak a záróakkord köthető a Tugendhat-villához, 1992. június 8-án itt volt az első hivatalos tárgyalás a két dele­gáció között. (A szlovák tárgya­lóküldöttségben Mečiaron kívül Michal Kováč, Müan Kňažko és Augustín Marián Húska kapott helyet.) Korabeli felmérések szerűit mindkét tagköztársaság polgá­rainak döntő többsége ellenez­te a közös állam megszűnését, ám a politikusok erről nem kér­dezték meg őket. így Csehszlo­vákia felbomlása is azon meg­határozó 20. századi esemé­nyek közé tartozik - ide számít­va a számos határváltoztatást és országalapítást -, amelyek­ről az érintettek véleményét- senki sem kérte ki. 1992-ben a parlamentbe jutó pártok több­ségének programja a közös ál­lamot tette alapnak, nálunk csak a nacionalista SNS köve­Híressé vált fotó, húsz évvel ezelőttről: Vladimír Mečiar és Václav Klaus a Tugendhat-villa kertjé­ben, négyszemközt (TASR-felvétel) telte Szlovákia függetlenedé­sét. Az akkori politikusok sze­rint olyan jellegű nézetkülönb­ségek voltak a két kormányzó párt között a szövetség szerke­zetével és jövőjével kapcsolat­ban, amelyek lehetetlenné tet­ték a folytatást. Ma már az ak­kor a közös állam pártján álló közéleti szereplők egy része is úgy véli, történelmi szükség- szerűség volt Csehszlovákia felbomlása. Tény: a két ország - akkor még csak országrész - kapcsolata azóta, hogy nem a közös állam jövőjéről kell vi­tázni, jelentősen javult, s átla­gon felülinek mondható.

Next

/
Thumbnails
Contents