Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-24 / 197. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 24. Hasznos tanács 15 Mielőtt hozzálátnánk a munkához, érdemes megtudni, szükség van-e ehhez hivatali engedélyre Szabályzatba foglalt felújítás Nincs szükség építési engedélyre sem bejelentésre a falak és a padló csempézésénél, valamint az ab­lakok és a fürdőkád cseréjénél sem (Pavol Funtál felvétele) Az ajánlatok között óriási különbségek lehetnek Tájékozódjunk az árakról ÚJ SZÓ-T1PP A gazdasági válság miatt a lakosság körében egyre többen döntenek úgy, hogy új lakás vásárlása helyett inkább a régit újítják fel. Mire kellene ennek során a leginkább odafigyelniük? Az aláb­biakban erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hagyományos eljárásokkal készült lakóházak élettartama 100 év körül van, a panelházak esetében ez 80 év. Ehhez azon­ban rendszeres és módszeres felújításra lenne szükség. Ha ez elmarad, a hagyományos tech­nológiával készülő lakások élet­tartama 80, a panelházaké 65 évre csökken. A házak egyes ré­szeinek élettartama ennél lé­nyegesen alacsonyabb. A víz- és gázvezetékeké 30-40 év, a fel­vonóké pedig 25-40 év. Az ab­lakok átlagos élettartama 40 év körül mozog. Hogy a minőség­gel komoly bajok vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy már azok a lakások is komoly felújításra szorulnak, amelyek még húszévesek sincsenek. Mielőtt hozzálátnánk a felújí­táshoz, érdemes megtudni, hogy ehhez szükség van-e hiva­tali engedélyre. Természetesen nem minden munkához kell épí­tési engedélyt kérni, sőt bejelen­tési kötelezettség sincs, ahol azonban erre szükség van, min­denképp érdemes elintézni, hi­szen mindig akad egy ,jó szomszéd”, aki feljelenthet ben­nünket. A feketén építő ugyan­akkor jelentős büntetésre szá­míthat. Az építésügyi hivatalok ezért azt ajánlják, még mielőtt a ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakásfelújításnál rengeteg olyan munka van, amit önerő­ből is el lehet végezni, az igazán komoly munkák elvégzését azonban mindenképp érdemes építőipari cégre vagy vállalko­zóra bízni. Egyáltalán nem könnyű feladat kiválasztani azonban azt az igazit, amely a pénztárcánkhoz mérten és az igényeinknek megfelelően vég­zi el a munkát. Döntésünk meg­hozatalához először is el kell dönteni, mit is akarunk valójá­ban, hiszen ha széleskörű felújí­tást tervezünk, mindenképp ér­demes olyan céget választani, amely az összes általunk igé­nyelt munkát elvégzi, megkí­mélve bennünket attól, hogy minden egyes munka elvégzé­séhez külön-külön kelljen kivá­lasztanunk az építőt. A fogyasz­tóvédelmi szakemberek szerint ahhoz, hogy megfelelően dönt­sünk, legalább 3 cég árajánlatá­val kellene megismerkednünk. Nem árt, ha utánanézünk annak is, hogy a cég vagy vállal­kozó hogyan végezte el a ko­rábban rábízott munkát. A leg­lakók elkezdenék bontani a fa­lat, érdeklődjenek a hivatalban, milyen feltételeknek kell megfe­lelniük, hiszen az egyes hivata- lokrendeletei különbözhetnek. Mikor nincs szükség sem épí­tési engedélyre, sem bejelentés­re a városi vagy községi hivatal­nál? Olyan munkák tartoznak ide, mint például az ablakok, a fürdőkád cseréje, vagy a padló és a falak csempézése. Nem kell bejelentést tenni a homlokzat kisebb felújításához, a tető cse­réjéhez, vagy a kémény felújítá­sához sem. Be kell jelenteni azonban a községi hivatalnál, ha a belső, nem tartófalakat he­megbízhatóbb információkat ez esetben is a barátainktól, isme­rőseinktől szerezhetjük, akik hasonló munkákra már igénybe vették valamelyik cég szolgálta­tását. Ha erre nincs lehetősé­günk, akkor sem kellene az első, utunkba kerülő cégbe kapasz­lyezik odébb. A bejelentésben fel kell tüntetni az átépítés nagyságát, fajtáját és célját, és nem szabad megfeledkezni az építkezés pontos helyének fel­tüntetéséről és persze arról sem, hogy tulajdonosai-e az il­lető lakásnak, vagy épületnek. Építési engedélyre csak abban az esetben van szükség, ha csa­ládi házat építenek, beépítik a tetőteret, vagy hozzáépítenek a házhoz. Engedély kell akkor is, ha a tartófalat akarják kicserél­ni, ilyenkor statikussal is meg kell vizsgáltatni az épületet. Az építési engedélyt az építésügyi hivatalokban intézhetik el. Mi­kodni. Az egyik legveszélyesebb módszer, ha a reklámújság egy­soros hirdetésében feltüntetett telefonszámon rendeljük meg a szerelőt, akiről semmit sem tu­dunk, és akinek néha kellő vég­zettsége sincs a feladat ellátá­sához. Ha mégis mellette dön­előtt hozzálátnának az átépí­tésnek, erről a többi lakót is tá­jékoztatni kell. A jól látható helyre elhelyezett tájékoztatón illik elnézést kérnünk az esetle­ges kellemetlenségekért, és ha az átépítéshez építési engedély­re is szükség van, ennek a fény­másolatát is ki kellene akaszta­nunk, elkerülve, hogy a szom­szédok feljelentsenek. Fel kell tüntetni az átépítés időtartamát is. Ez utóbbinál érdemes pár nappal többet számítani, hiszen ha építőipari céget bízunk meg az átépítéssel, a munkálatok nem egyszer tovább tartanak, mint azt előre bejelentik, (mi) tenénk, akkor kérdezzünk rá, hol végzett hasonló munkát, és ha van rá lehetőségünk, nézzük is meg, hogyan végezte el a rá­bízott feladatot. Ha a vállalkozó elzárkózik attól, hogy elárulja, kinek dolgozott korábban, ez olyan figyelmeztető jel lehet, ami elriaszthatja a megbízót. A komoly cégekkel szerző­dést is köthetünk a munkára, ahol pontosan feltüntetik, mit végeznek el és mennyiért. Ez esetben érdemes odafigyelni, hogy a cég valóban kötött árat kínál-e, vagy hagyott magának egy kiskaput, amit aztán igénybe is vesz, ha a munka elvégzése után mégis növelné az árat. A komolyabb cégek általában nem készpénzben fizettetnek, hanem csekken, előleget azon­ban általában mindegyik kér. A fogyasztóvédelmi szakemberek azt ajánlják, hogy előleget csak az építőanyagra fizessünk. Sze­rintük ugyanis azok a cégek, amelyek egy bizonyos időszakra még az alkalmazottaik bérét sem képesek fizetni, nem biztos, hogy időben képesek elvégezni a munkát. Kivétel persze ez esetben is bőven akad. (mi) Pénzt akkor takaríthatunk meg, ha a lehető legtöbb munkát önerőből végezzük el. Ha rászo­rulunk az építőipari cégekre, ér­demes alaposan szétnézni a pia­con. Az egyes cégek árajánlata között ugyanis hatalmas kü­lönbségek lehetnek. Segítséget nyújthatnak azonban azok a cé­gek, amelyek az építőipari árlis­ták kiadásával foglalkoznak. Az egyik ilyen a Cenekon Kft. (www.cenekon.sk), amelynél évente kétszer aktualizálják az árakat. Bármennyibe kerül is a munka, érdemes az árban előre megegyezni. Ha nem egyezünk meg másként, akkor az árat csak a munka elvégzése után kell ki­fizetnünk. Ellenben, ha a mun­kálatokat részenként végzik, ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakás átépítésével megbí­zott céggel kötött szerződésben előre megegyezhetünk a munka egyes szakaszainak határidejé­ben is, hogy gyorsítsuk a mun­kát. Ha ezt nem sikerül betarta­ni, a cég büntetést fizet. Ennek is megvan azonban a hátulütő­je, hiszen ha túl gyors tempót és magas büntetéseket szabunk, akkor a cég esetleg gyors, ám kevésbé minőségi munkát vé­gez majd. Gyakran megesik, hogy a felbérelt munkások na­gyobb kárt okoznak, mint amennyi hasznot. Egy kitört ab­lak, összetört bútor nagyobb kárt jelenthet, mint az elvégzett munka ára. Ez ellen csak úgy védekezhetünk, ha a vállalko­zóval kötött szerződésbe bele­foglaljuk az általa okozott kár megtérítésének a lehetőségét is. A legfontosabb tehát, hogy ragaszkodjunk az írásos szer­ződéshez. Ebben fel kellene tüntetni az összes munkát, ami­vel megbízzuk a vállalkozót, és nem árt meghatározni a kivite­lezés módját és a részhatáridő­ket is. Arra az esetre, ha a mun­kát nem végzik el idejében, szankciókat is belefoglalhatunk vagy nagyobb kiadásokkal jár­nak, akkor az építő cég előleget is kérhet. Ha munka közben drágul az építőanyag, erre a vál­lalkozónak írásban kell figyel­meztetnie bennünket. Ha ezzel az új árral nem vagyunk elége­dettek, felmondhatjuk a szer­ződést. Ellenkező esetben, vagyis ha nem mondjuk fel a szerződést, az új árak az érvé­nyesek. Nem ússzukmeg ingyen azonban akkor sem, ha fel­mondjuk a szerződést. A vállal­kozó által már elvégzett mun­kát, és a költségeket ki kell fizet­ni. A vállalkozó menet közben köteles figyelmeztetni bennün­ket, ha a megegyezett költség- vetést lényegesen túllépné. Ha nem figyelmeztet, nincs joga többet kérni, mint amennyiben eredetileg megegyeztünk, (mi) a szerződésbe. Az egyik legfon­tosabb része a szerződésnek az ár. Ha ezt pontosan nem rögzít­jük, megeshet, hogy a munka elvégzése után a vállalkozó jó­val magasabb árat kér majd, mint amivel korábban számol­tunk. Nem utolsósorban arra is oda kellene figyelnünk, hogy a vállalkozó, milyen garanciákat vállal a munkájáért. Ha a cég a későbbiekben nem válaszol a reklamációra, a Szlo­vák Kereskedelmi Felügyelet­hez fordulhatunk jogorvosla­tért. Egyúttal azonban ajánlott levélben kellene figyelmeztet­nünk a vállalkozót, hogy a hibát más céggel javíttatjuk ki, és a kiadásokat később a Polgári Törvénykönyv idevágó rendel­kezéseire hivatkozva vele fizet­tetjük meg. A vállalkozó min­den olyan hibáért felelős, amely a munka elvégzését követően felmerül, ugyanígy felelős azonban azokért az anyaghibá­kért is, amelyekre előre nem hívta fel az ügyfél figyelmét. Házépítés esetén három évig garantálják a minőséget, míg az építési munkálatok esetén ez 18 hónap. Ha reklamációra kerül sor, a vállalkozónak 30 napja van a hiba eltávolítására, (mi) A vállalkozó minden olyan hibáért felelős, amely a munka elvég­zését követően felmerül (Pavol Funtál felvétele) Hogy megfelelően döntsünk, legalább három társaság árajánlatával kellene megismerkednünk A cégválasztás legfontosabb alapszabályai A lakásfelújításnál rengeteg olyan munka van, amit önerőből is el lehet végezni (Képarchívum) Végső esetben a kereskedelmi felügyelet segít Megéri szerződést kötni

Next

/
Thumbnails
Contents