Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-24 / 197. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Ban elmegy Teheránba New York. Noha az USA és Izrael eltanácsolta ettől, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmának teheráni csúcsértekezletén -jelentette be a világ- szervezet szóvivője. Az értekezlet augusztus végén lesz esedékes, mintegy 120 állam részvételével. „Ez egy nagyon fontos államcsoport. A főtitkár nem teheti meg, hogy ne menjen el. Nem fordíthat hátat az egész el nem kötelezett mozgalomnak egyetlen tagja, Irán miatt, még ha annak elnöke kétségbe is vonja a holokausztot és Izrael létezési jogát” - mondta egy ENSZ-diplomata. Ban Mahmúd Ahmadine- zsád iráni elnökkel külön is találkozik. (MTI) Izraeli gesztusok Washington. Az USA kereken visszautasította az ultranacionalistának tartott Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter levélben megfogalmazott kérését, hogy a közel-keleti kvartett segítsen leváltani Mahmúd Abbász palesztin elnököt. Benjámin Netanjahu kormányfő gyorsan elhatárolódott miniszterétől. ,A levélben írtak nem képviselik korrekt módon a miniszterelnök és a kormány egészének álláspontját” - tudatta. Eközben jeruzsálemi illetékesek közölték: Izrael több mint egymillió palesztin belépését engedélyezte területére és a megszállt Kelet- Jeruzsálembe az iszlám szent hónap, a ramadán idején, enyhítve a mozgásukra vonatkozó szokásos korlátozásokat. Guj Inbar őrnagy, a megszállt területek katonai hivatalának szóvivője elmondta: az utóbbi időben jelentősen enyhítették a palesztinok számára a 2000-ben kirobbant második intifáda miatt bevezetett utazási korlátozásokat. (MTI) Hétfőn lesz a visszatérés Bukarest. Hétfő délutánra hívták össze a román parlament két házának együttes ülését, amelyen felolvassák a Traian Basescu államfő leváltásával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatot. Ez a felolvasás a feltétele annak, hogy Basescu visszatérhessen hivatalába. A parlamentnek ugyanis tudomásul kell vennie az államfő leváltásával kapcsolatosan szervezett népszavazás érvénytelenségéről szóló alkotmánybíróságihatározatot. (MTI) Brüsszel megelégelte, hogy Hollande-ék pont úgy bánnak a romák illegális táboraival, mint Nicolas Sarkozy idején Párizs könnyítene a cigányok helyzetén - ha dolgoznának ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A hatóságok Francois Hollandé hivatalba lépése óta is sorozatban számolják fel a kelet-európai cigányok táborait - ahogy Sarkozy alatt is tették. Le is szedikjogvédő szervezetek a keresztvizet Hollande-ról, mondván: egészen mást ígért. Ezen a helyzeten, a baloldali vezetés imázsán kívánt változtatni a kabinet: az illetékes tárcavezetők szerdai ülésén bővítette azoknak az állásoknak a körét, amelyet a bolgár és román munkavállalók betölthet- nek. Egyszersmind eltörölték azt az adót, amelyet az ilyen munkavállalók után a munkáltató eddig köteles volt fizetni a bevándorlási hivatalnak. Cécile Duflot lakásügyi miniszter szerint e döntések „megkönnyítik a munkavállalás útján való beilleszkedést (...) azoknak a romáknak, akik dolgozni akarnak”. A kormány kezeskedik azért, hogy a törvénytelenül felállított roma táborok felszámolása kizárólag bírói döntésen alapulhat, ezenkívül csak veszélyhelyzet vagy egészségügyi kockázatok esetén lehet eljárni. Jean-Marc Ayrault kormányfő úgy látja, a cigányok helyzetére összeurópai megoldást kell találni. Megvédte Manuel Valis belügyminisztert, akit különösen élesen bíráltak a roma táborok felszámolásáért. „Figyelembe kell venni a realitást. A roma telepek egyre nőttek, tarthatatlan állapotokat teremtve. Végre A franciák háromnegyede egyetért a cigánytáborok lerombolásával. Az idén eddig 4200 romát lakoltattak ki vagy utasítottak ki Franciaországból. (TAS R/AP-felvétel) kellett hajtani a kiürítésükre vonatkozó bírósági döntést.” A cigánytáborok likvidálása miatt az EB - ugyanúgy, mint 2010-ben - megfigyelés alá helyezte az országot. Viviane Reding uniós biztos a Le Soirnak azt mondta, Brüsszel konkrét intézkedéseket és pénzügyi tervet vár a francia kormánytól. Ilyen konkrét lépés lehetne, hogy Párizs beengedi a munkaerőpiacára a román és a bolgár állampolgárokat. Megemlítette, hogy az EU regionális pénzügyi alapjaiból 470 ezer eurót folyósítottak Franciaországnak a beilleszkedést segítő fejlesztési programokra olyan nagyvárosokban, mint Lille és Lyon. „Lássuk ennek a gyümölcseit!” - tette hozzá. (MTI,NOL,ú) 2,5 millió Szíriáinak lenne szüksége segítségre Rengeteg a civil áldozat Szamarasz nem pénzt, csak időt akar kérni Európa vezetőitől Athén támaszt keres összefoglaló Berlin/Athén. Valószínűleg csak kínjában mondta azt egy német lapnak Antonisz Szamarasz görög kormányfő, hogy „személyesen vállal garanciát” a nemzetközi hitelezőktől kapott kölcsön visszafizetésére, s azt is hozzátette, „a németek visszakapják a pénzüket”. ÖSSZEFOGLALÓ Szamarasz a Süddeutsche Zeitungnak elismerte: Görögországban „valóban sok minden félresikerült, és az is igaz, hogy sok görög egy cent adót sem fizet. Ennek véget kell vetni” - utalt az egyebek között Németországból és az IMF-től érkező bírálatokra, amelyek a dél-európai országban nemzeti sportnak számító adóelkerülésre vonatkoznak. Azt is elpufogtatta: új időszámítás kezdődik Görögországban, és meg akarja változtatni az országot, majd bírálta a kormányzó német koalícióhoz tartozó bajor konzervatív CSU és a liberális FDP politikusait, akik azt követelik, hogy Görögország távozzék az euró- övezetből. „Hogyan lehetne ilyen körülmények között állami cégéltét magánkézbe adni? Melyik befektető hozná Antonisz Szamarasz (TASR/AP) hozzánk az euróját, ha azzal kellene számolnia, hogy esetleg csak drachmát kap vissza?” - méltatlankodott. Szamarasz szerint ha Görögország valóban kilépne az euróövezetből, akkor a munkanélküliség felszökne 40 százalék fölé, és más országok stabilitását is fenyegető társadalmi forrongás indulna el. Szamarasz ma Berlinben, holnap pedig Párizsban próbál meg legalább egy kis haladékra való ígéretet kicsikarni az unió két legerősebb országának vezetőitől. De még az ő útja előtt, tegnap este Angela Merkel kancellár és Francois Hollandé francia elnök munkavacsorán egyeztette a görög válsággal kapcsolatos álláspontját. Megfigyelők szerint Merkel világossá akarja tenni francia partnerének, hogy kényes belpolitikai helyzete miatt képtelen további mentőcsomagokat vagy pénzt juttatni a helléneknek. Hollandé ellenben támogatná, hogy a görögök könnyítést kapjanak, hiszen maga is a gazdasági növekedés beindításának ígéretével és a vég nélküli megszorítások ostorozásával nyerte meg a francia elnökválasztást májusban. Mit fog kérni Szamarasz? A Bűdnek ezt így fogalmazta meg: A nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformprogram végrehajtásához a megengedettnél több időre van szükség. „Nem akarunk mást, csak egy kis lélegzetvételhez jutni, hogy mozgásba lendíthessük a gazdaságot, és növelhessük az állami bevételeket. Athén nem kér semmilyen további pénzt, és tartja magát vállalt kötelezettségeihez és minden előírás teljesítéséhez. A hosszabb idő nem jelent automatikusan több pénzt is.” Számszerűsítve: azt szeretné elérni a hitelezőknél, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiányt 2014 helyett 2016-ra kelljen leszorítani a 3 százalékos szintre. (MTI, ú) Damaszkusz. Egy Szíriái jogvédő szervezet szerint már eléri a 25 ezret a halálos áldozatok száma, ebből több mint 17 ezer a civil, a többi katona és lázadó. Amerikai szakértők közölték: a szíriai harcok miatt kialakult humanitárius válság jelenleg a legsúlyosabb a világon. „E pillanatban 2,5 millió szíriai szorul segítségre, és 1,2 milliónak kellett elhagynia otthonát” - közölte David Robinson, a külügyminisztérium migrációs részlegének munkatársa. Kína közölte: 30 millió jüan (3,7 millió euró) értékű humanitárius segélyt szállít a Jordániába és Libanonba menekült szíriaiaknak. Nehéztüzérséggel, harci gépek és harckocsik támogatásával ostromolták tegnap a kormányerők a több hónapja tartó ostromállapot miatt elgyötört Aleppó negyedeit: Szahúrt, Tá- rik-al-Bábot, Busztán-al-Kaszrt és as-Sárt. Ugyancsak heves harcok folytak Szaláheddínben, a lázadók aleppói fellegvárában. Összecsapások voltak az innen 30 km-re lévő Menag reptér közelében, ahonnan az Aleppót bombázó gépek felszállnak. Az Amnesty International (AI) tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy Aleppóban nagyon sok a civil áldozat. A kormányhadsereg ugyanis nem rendelkezik pontos célra irányított fegyverekkel, vezérlés nélküli bombái, aknagránátjai válogatás nélkül pusztítanak. Damaszkuszban is megütköztek tegnap a felek, a kormányerők aknavetőkkel lőtték a lázadók állásait. A kormánykatonák harckocsikkal támadták Daraja elővárost, ahol 15 ember meghalt és mintegy 150 megsebesült. Areguláris egységekaköze- li Kászjún hegyről is tüzeltek a fővárosra. Szíriának kőolajra és üzemanyagra van szüksége, a Kreml azonban aligha vállalja fel Bas- sár el-Aszad elnök további támogatásának kockázatát. így foglalhatók össze a Vedomosz- tyiban tegnap közölt értesülések és nyilatkozatok. Kadri Dzsamíl szíriai miniszterelnök-helyettes augusztusban kétszer is tárgyalt Moszkvában, s azt mondta, „a legfontosabb a blokád feloldása Szíria körül, a kőolaj- és az olaj- származékok importjának folytatása”. Szíriának van kőolaja, havonta akár 500 ezer tonnát is tudna exportálni, a finomítói kapacitások szűkössége miatt azonban gázolajból hiány van. Oroszországra ebben számítanak, ám Damaszkusznak tartályhajókat kellene beszereznie a szállításhoz - mondta a lapnak egy orosz kormányforrás, aki szerint „Moszkva kész segíteni a nemzetközi szankcióktól szenvedő közel-keleti országnak”. Egy nagy orosz cég képviselője viszont úgy vélte, „Szíriába csak az megy, aki nem normális”. A napokban fog eldőlni, ad-e hitelt Oroszország Szíriának. (MTI, TASR, ú) Főleg a temelíni atomerőmű után szaglásznak Nyüzsgő orosz kémek KOKES JÁNOS i11 minim in. uim—i11 j.iiWHiiwiľh'iiiiWffwnľ'.'jľ ifiiiftiwľiiiľiwii'i'Wi .iiiwiľ" . uiyfii . "i Továbbra is Angela Merkel a legbefolyásosabb nő Prága. Főleg a gazdaság és az energetika, s ezen belül elsősorban a dél-csehországi temelíni atomerőmű érdekelte a Csehországban működő orosz hírszerzőket tavaly. Ezt állapította meg a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) évesjelentésében. A dokumentum szerint az orosz hírszerzőket kiemelten érdekelték az atomerőmű tervezett bővítése körüli információk, mert a több milliárd koronás beruházásra az amerikai és a francia cégek mellett egy orosz-cseh konzorcium is pályázik. Moszkva visszaél azzal, hogy diplomatáinak száma és prágai képviseletének nagysága a szocialista évtizedekhez képest alig változott, ami a cseheket ellenlépésekre kényszeríti. A cseheket nyugtalanítja az is, hogy az orosz hírszerzők kapcsolatokat tartanak fenn olyan, Csehországban működő szervezett orosz csoportokkal, amelyek múltj a nagyon zavaros. New York. Akárcsak tavaly, idén is Angela Merkel német kancellár vezeti a Forbes magazin által összeállított, a világ legbefolyásosabb nőit felvonultató listát. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a második helyre került, Dilma Rousseff brazil köztársasági elnök pedig a dobogó harmadik fokára. A tavalyi listához képest tehát nincs változás az első három helyen. A listán megnevezett nők többek között politikával, szórakoztatóiparral, műszaki tudományokkal foglalkoznak, vagy nonprofit szervezetekben aktívak. Befolyásuk, médiajelenlétük és vagyonuk, illetve az általuk felügyelt pénzösszeg alapján rangsorolták a helyezetteket. „Ezek az erős nők különböző formában és különböző területeken gyakorolnak nagy befolyást a globális társadalomra” - mondta Moira Forbes, a Forbes Woman elnöke és kiadója. A magazin dicsérte Merkelnek az EU megmentése érdekében mutatott határozottságát és az eurózónában kialakult adósságválságra gyakorolt hatását. Clinton esetében a válság és a WikiLeaks-botrány kezelését említették elsősorban. A Forbes kiemelte Rousseffnek a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága vezetőjeként végzett teljesítményét is. A listán szereplő száz, 28 országból származó befolyásos nő átlagélet- kora 55 év. Michelle Obama, az USA first ladyje csak a hetedik helyen végzett. (MTI)
