Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-21 / 194. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 21. Vélemény és háttér 5 A cseh kormányfő szerint a kormány és 17 egyház megállapodásáról van szó, nem kárpótlásról Vita az egyházi kárpótlásról Felülír két fontos, a II. világháború után Eduard Beneš csehszlovák köz- társasági elnök által kiadott dekrétumot a jobbközép cseh kormánypártok által a parlament elé terjesztett egyházi kárpótlási törvénytervezet - állítja a cseh baloldali ellenzék. KOKES JÁNOS A szociáldemokraták és a kommunisták álláspontjához a sajtóban Václav Klaus köztársasági elnökkét tanácsadója is csatlakozott. Egybehangzóan azt mondják: ha a parlament a mai formájában jóváhagyja az egyházi kárpótlást, meginoghat a II. világháború utáni csehszlovákiai vagyonjogi elrendezés, amelyet a Beneš-dekrétumok szabályoznak, melyeket a rendszerváltás utáni cseh és szlovák politikai vezetés érinthetetlennek és sérthe- tetlennekminősítette. Az 1989-es rendszerváltás után Csehszlovákiában 1948. február 25. és 1989. december 31. dátumokkal határozták meg azt az időszakot, amelyre kárpótlás vonatkozhat. Az egyházi kárpótlási törvény tervezete ugyan tiszteletben tartja ezt az időszakot, de a szakértők szerint van benne egy gyenge pont, amely vitákat és eltérő értelmezéseket szülhet. „Ez annak a vagyonnak a visszaadása, amelyet az első köztársaságbeli földreform revíziója keretében koboztak el. A földreform revíziójára 1947-ben került soť’ - mutat rá a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap. „Az 1947-es törvény számolt a vagyon elvételével, de kárpótlás ellenében. Ám megvalósították volna, lezajlott a kommunista fordulat, s kárpótlás nélkül vették el a földeked’ - magyarázza Jaroslav Sebek, a Cseh Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa. Alena Hanáková kulturális miniszter (TOP 09) a képviselő- házi vitában úgy érvelt: az első földreform felülvizsgálatáról szóló törvényt valóban 1947-ben fogadták el, de az 1948 februári kommunista hatalomátvétel megakadályozta életbe lépését, ezért az egyházaknak joguk van az elvett vagyon kárpótlására. „Ez az értelmezés a kárpótlási határ (1948. február 25.) áttörését jelenti” - vélekedett Jih Dienstbier, a Cseh S zociáldemókra- ta Párt (ČSSD) alelnöke. Úgy vélte: a miniszter kijelentése azt bizonyítja, hogy az ellenzék aggályai megalapozottak. Dientsbier leszögezte: a ČSSD-nek meggyőződése, hogy a törvénytervezet elfogadása után új viták kezdődhetnek a II. világháború utáni vagyonjogi rendezésről, melyet a Beneš-dekrétumok rögzítettek. Felújíthatja kárpótlási követeléseit a Német Lovagrend, melynek nagy földbirtokai voltak Dél- Morvaországban. Jaroslav Kuba, az államfő tanácsadója a Právo című baloldali lapban azt állította, a törvénytervezet két Beneš-dekrétumot sért: a 12-es számút (ez a németek, a magyarok és az árulók mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról rendelkezik), valamint a 108-as számút (ez az ellenséges vagyon elkobzásáról rendelkezik). A tanácsadó úgy véli: mielőtt a parlament elfogadná ezt a törvényt és Václav Klausnak újra bizonyítania kellene a dekrétumokhoz való viszonyulását, „meg kellene vizsgálniszerzői felelősségét”. A vitában Petr Nečas miniszterelnök (ODS) is megszólalt. „A kockázat eltúlzott és túldramatizált. Meglehet, hogy a sok ezer tétel között találni néhány vitathatót is. Az egyházak is nyilván azt akarják, hogy a folyamatot senki se kérdőjelezhesse meg, s ezért ügyelni fognak arra, hogy az 1948-as restitúciós határt ne vonják kétségbe” -nyilatkozta Nečas a Lidové Noviny című konzervatívnapilapnak. A kormányfő ugyanakkor azt mondta: nem kárpótlásról és nem az egykori sérelmek helyre- hozataláról van szó, hanem „a kormány és 17 egyház megállapodásáról”. A Petr Nečas vezette kormány és az országban működő 17 egyház képviselői tavaly nyáron egyeztek meg abban, hogy az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 5 6 százalékát- erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket melynek mai becsült értéke 75 milliárd korona (3 mid. euró). A fennmaradó részért az állam 5 9 milliárd koronát (2,36 mld.euró)fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd (3,15 mid. euuró) és 96,24 milliárd korona (3,85 mid. euró)között lesz - állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente több milliárd koronára rúg. A hőség nem zavar, az idegesít, hogy nemsokára elkezdődik a tanítás. (Peter Gossónyi rajza KOMMENTÁR Meddig alszanak még? NAGYANDRÁS Lassan véget ér a nyár, a politikai uborka- szezon, a pártoknak is ébredezniük kellene, de egyelőre nem látszik, nem érkeznek új témával, hogy legalább egy cseppet megszorongassák a kormányzó Smert. Pedig téma és ügy lenne bőven. Robert Ficóék simán képesek lesznek arra, hogy a jövő évi költségvetést a különböző megszorításokkal - melyekből nem lesz kevés - úgy fogadják el, hogy az ellenzéki pártok ezeket a rossz híreket képtelenek lesznek a saját javukra fordítani. Minden rendes demokratikus ország úgy működik, hogy ha egy kormánypárt megszorításokra kényszerül, akkor az ellenzék kiabálni kezd. így működött ez korábban nálunk is, az elmúlt években a Smer egyetlen alkalmat sem hagyott ki, hogy ellenzékből ne védje a lakosságot bármilyen megszorítás ellen, becsületes baloldali populista módon viselkedett. Ám most, amikor ők vannak kormányon, a különböző megszorító intézkedéseket és csomagokat nagyon könnyen elfogadják anélkül, hogy bármilyen komolyabb érdekvédelmi csoport felemelné a hangját ellenük. A második nyugdíjpillér szűkítése, a gépjármű regisztrációs adójának bevezetése, az önálló vállalkozók terheinek növelése mind-mind olyan téma, mely talán a legszegényebb rétegeket nem annyira érinti, de azért Szlovákiában is létezik egy széles középréteg, melynek ezek miatt kevesebb pénz marad a zsebében. Lehet, hogy bizonyos ellenzéki politikusok szerint még túl kevés idő telt el a választások óta, de az ember azt szeretné, hogy ne csak a kampány idején, hanem mondjuk a választások előtt 3,5 évvel, azaz a választások után úgy öt-hat hónappal is törődjenek vele a pártok. Nem azt várjuk el, hogy a pártelnökök és beosztottaik hetente kétszer tartsanak sajtótájékoztatót, ahol elmondják, mennyire rossz a kormány, de a felszínes pufogta- tásnál ők sem jutnak előbbre. Sokkal jobb volna azt látni, ha valódi alternatívákat javasolnának. Szakmai műhelyek javaslatait volna jó olvasni, hogy azt mondhassuk, igen, ezeket érdemes megválasztani, mert ők jó irányba tudnák vinni az országot, legyen szó gazdaságról, egészségügyről, vagy mondjuk oktatásról. A botrányok nagyon kellemetlenek tudnak lenni, de gyakran csak ezekkel lehet rákényszeríteni a hatalmat bizonyos ügyek megoldására. Éppen ezért az ellenzéknek kellene figyelnie a kormány minden rossz lépésére, és erről tájékoztatni úgy, hogy közben megoldási javaslattal is álljon elő. Pár hónapja, amikor a kormányt első körben kritizálták a készülő megszorítások miatt, Robert Fico felszólította őket, mutassák be saját javaslataikat, honnan kellene összeszedni a hiányzó pénzt a költségvetésbe. S bár lehet, de nem valószínű, hogy voltak kész javaslatok, senki sem tudta ezt úgy kommunikálni, ahogy kellett volna. A kormányfő könnyedén tette nevetség tárgyává őket, mint akik nem is értenek az ország irányításához. Ha az elkövetkező hónapokban nem látunk javulást, valóban olyan érzésünk támadhat, hogy a jobboldali pártok többségét ki kellene vonni a forgalomból, hiszen képtelenek lépést tartani a kormánnyal. Szlovákia ugyan a kedvezményezettek közé tartozik, államkötvényeinek hozama rekord alacsony, de pánik esetén az irántuk való kereslet zuhanna Vihar előtti csend HORBULÁK ZSOLT A nyári uborkaszezon miatt úgy tűnik, mintha kissé háttérbe szorulnának az uniós események, pedig sokak szerint az eurózónában most halmozódnak csak igazán a bajok. A napi hírek legfeljebb csak a gazdasági növeke- dési/csökkenési adatokról szólnak - a GDP az eurózónában a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, de a problémás országok helyzetét jobban érzékelteti néhány, a gazdasági konjunktúrát jobban leképező mutató, például az, hogy Spanyolországban és Olaszországban a nem lakásra szolgáló ingatlanok adásvétele a második negyedévben 90 százalékkal esett. Persze a jól tájékozottak tudják, hogy a spanyol ingatlanpiac összeomlása volt az egyik legfontosabb oka az európai válság kialakulásának, a számok is azt mutatják, hogy a gazdasági visszaesés távolról sem érte el a mélypontját. A spanyol bankok gyakran tálalt sanyarú helyzete csak a jéghegy csúcsa. Negatív mutatóból még van elég, és ebből a szempontból akár örülhetünk is, hogy Szlovákia költségvetése Ha Szlovákiának teljesítenie kell az eurómen- tőövből származó kötelességeit, nincs az a tartalék, ami elég lenne! esetében csupán arról van szó, hogy jövő évi hiányt miként tudjuk a hazai össztermékhez viszonyított 2,9 százalék alá szorítani. Mostanság sokan lennének elégedettek egy 3,5 százalékos deficittel is! A jelenlegi hírek mindig egy-egy országról szólnak, de a tét mégis az euró maga. Amikor a szlovák pénzügyminisztérium a jövő évi költ- ségevetéssel foglalatoskodik - miközben a szaktárca a GDP-növekedést próbálja meg helyesen belőni -, az igazi veszélyforrás a közös pénz, pontosabban néhány tagállam sorsa. Ha Szlovákiának valóban teljesítenie kell az eurómen- tőövből származó kötelességeit, nincs az a tartalék, ami erre elég lenne! De valószínűleg még ez sem lenne minden. A kilépés bejelentésekor azonnal megugranának a hitelkockázatok, az ország államadósságának finanszírozása abban a pillanatban megdrágulna. Ezekben a hetekben Szlovákia ugyan a kedvezményezettek közé tartozik, államkötvényeinek hozama rekord alacsony, de egy pánik esetén az irántuk való kereslet szinte biztosan zuhanna. Persze nem kell az ördögöt a falra festeni. Jobb esetben - és érre azért nagyobb az esély - nem az eurózóna bomlik fel, hanem egy-két ország kilép belőle. Ez az jelenti, hogy egy „B- tervnek” Szlovákia számára sem a korona visszahozatalát kellene tartalmaznia, hanem egy olyan költségvetés elkészítését, amely meg tudna előzni egy rövid, de nagyon turbulens időszakot. Ha Robert Fico miniszter- elnök annyira vágyik a nyugdíjpénztárak vagyonára, csökkentse a befizetést egy időre, de helyesebb lenne ezt egy tartalékalapba irányítani, és csak szükség esetén felhasználni.
