Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-21 / 194. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 21. www.ujszo.com Fellebbezett a főügyészség az utolsó döntés ellen Intézetbe zárnák Hedviget VRABEC MÁRIA Nyitra. A főügyészség ragaszkodik Maiina Hedvig intézeti megfigyeléséhez, tegnap panaszt nyújtott be a Nyitrai Járási Bíróság döntése ellen. Mint írtuk, a bíróság egyelőre korainak és indokolatlannak tartotta Maiina Hedvig intézeti pszichiátriai megfigyelését. A vádhatóság szerint azonban csak így lehet kideríteni, milyen lelkiállapotban volt Hedvig a 2006. szeptember 9-ei rendőrségi kihallgatáson, amikor - az ügyészség szerint - a hamis tanúzás bűnét elkövette. A vizsgálatot vezető ügyész azzal érvel, hogy nincs más lehetőség a szakértői vizsgálatra, mert a vádlott az ambuláns vizsgálatot elutasította - tudtuk meg Andrea Predajňovától, a főügyészség sajtóosztályának munkatársától. „Az ügyészség épp a vádlott ügyvédje által benyújtott orvosi jelentésekből kiindulva kérte a pszichiátriai vizsgálatot. Azt a szakértők paradox módon azért nem végezhették el, mert védence az ő tanácsukra nem volt hajlandó alávetni magát a vizsgálatnak, holott a szakértők figyelmeztették az intézeti megfigyelés lehetőségére” - áll a fellebbezésben. Jaroslav Kozolka ügyész szerint a két hónapos elme-gyógyintézeti vizsgálat az egyetlen módja, hogy kiderüljön, Hedvig valóban pszichés zavarokkal küzdött-e, amikor félrevezette a hatóságokat, és ha így van, felmenthessék a vád alól. Roman Kvasnica, Hedvig ügyvédje továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy védencének jogában áll megtagadni a vallomástételt. Csak az ukrán hatóságok vizsgálják az ügyet Nem ért el hozzánk a vájat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nincs szlovákiai kijárata annak a csempészalag- útnak, amelynek a feltárását néhány nappal ezelőtt kezdték meg az ukrán hatóságok a kárpátaljai Kisszelmencen - tájékoztatott tegnap Denisa Ba- loghová, az Országos Rendőrfőkapitányság szóvivője. A rendőrség hétfőn befejezte a terepen végzett geológiai munkálatokat. A határ mindkét oldalán végzett feltárásokat követően megállapítható, hogy az alagútnak ukrán területen, körülbelül á határtól 20 méternyire vége szakadt, tehát a vájárnak nincs szlovákiai kijárata. A kutatás alapján egy 70 méter hosszú alagútról van szó, amely teljes egészében ukrán területen húzódik. A szakértők az ásás módjából és a felhasznált anyagokból is arra a következtetésre jutottak, hogy az alagutat amatőrök készítették. Baloghová hangsúlyozta: mivel nem bizonyítható, hogy az alagút bűncselekmények elkövetésére szolgált, a szlovák hatóságok nem indíthatnak büntetőjogi eljárást, (ú, dp) RÖVIDEN Idén hatan haltak meg vasúti átkelőn Pozsony. A hatóságok ellenőrzik a vasúti átjárókat, és fénysorompókat helyeznek ki oda, ahol korábban nem voltak, ill. ahol hiányosságokat tapasztaltak. A vasúti átkelőkön idén már 69 baleset történt, 6 személy életét vesztette, (dem) Holnapig tart a hőségriadó Pozsony. Ma másodfokú hőségriadó van érvényben 11 és 19 óra közt Nyugat- és Dél-Szlovákiában, napközben akár 33-36 fokig is emelkedhet a hőmérséklet. Az ország többi részére első fokú riasztástadtakki. Szerdán ugyanilyenhőséglesz. (ú) Bugár és A. Nagy ígéretet kapott Ficótól és Federictől: csak 5 százalékos lesz a csökkenés Végszó: bő 4 milliót adnak a kisebbségi kultúrákra Pozsony. Akár még hálásak is lehetünk a Fico- kormánynak, hogy a kisebbségi kultúrákra jövőre 225 ezer euróval kevesebbet adnak. Máshonnan ugyanis állítólag többet vesznek el. A kisebbségi kormánybiztos szerint ezzel lehet élni. VERES ISTVÁN 4 millió 225 ezer eurót szán a jövő évi költségvetésben a kisebbségi kultúrák támogatására a kormány. A keretösszeg nem változik a költségvetés elkövetkező hónapokban esedékes vitájában sem, tájékoztatta lapunkat A. Nagy László. A kisebbségi kormánybiztos tegnap folytatott megbeszélést Igor Federičcsel, a kormányhivatal vezérigazgatójával. „Ami a költségvetés első tervezetében áll, az nem érvényes” - szögezi le A. Nagy. „Úgy gondolom, ezzel már lehet élni” - tette hozzá a kormánybiztos, aki múlt héten a lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha az elsőként ismertetett egymilliós keretösszeg nem változik. Tegnap úgy nyilatkozott, a 4,225 millióra a pénzügyminisztérium illetékesei is rábólintottak. Az 1 millióra fogyott támogatást a magyar érdekképviseleti szervezetek elfogadhatatlannak nevezték, ezért Bugár Béla, a Híd elnöke a hétvégén tárgyalt a témáról Robert Fico kormányfővel. A. Nagy elmondása szerint ott is a 4,225 millós ígéret hangzott el. Egy kormányrendelet értelmében az ál„ Ami a költségvetés első tervezetében áll, az nem érvényes" - szögezte le a kisebbségi kormánybiztos. lamigazgatási szervek kötelesek tíz százalékkal csökkenteni jövő évre tervezett kiadásaikat, emlékeztet a kormánybiztos. „A kisebbségi kultúrák esetében elég az ötszázalékos csökkentés” - magyarázta kérdésünkre. Az idei kisebbségi pályázatok keretösszege ugyanis 4,5 millió euró. Az Ifjú Szivek Táncszínház kisebbségi állami intézményként szintén a kormány- hivatalhoz tartozik. Az ő költségvetésük marad az idei szinten: jövőre is 490 ezer eurót kapnak az államtól. A kisebbségi kultúrák éves támogatásának mértékét a költségvetés előre meghatározott százalékához kell kötni, javasolja a Szlovákiai Magyarok Kerékasztala. A. Nagy szerint az elképzelés legitim. „Hosszú távon nem szabad szem elől téveszteni”-jegyzi meg, hozzátéve, hogy a javaslat politikailag jelenleg elérhetetlen. A Kerékasztal szerint az idei 4,5 millió eurós keret is kevés a célra. Új jogszabály a válasz az elmúlt napokban történt két súlyos kutyatámadásra Szigorú kutyatartási törvényt készítenek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Még idén hatályba léphet a harci kutyák tartásáról szóló, rendkívül szigorú jogszabály, amelyet a földművelésügyi minisztérium terjeszt a parlament elé. Ez a válasz az elmúlt napokban történt két súlyos kutyatámadásra, melyek során egy személy súlyos sérüléseket szenvedett, egy pedig meghalt. Az agrártárca az Ausztriában hatályos jogi normát tekintette mintának, mely egyebek között speciális engedélyekhez köti a harci kutyák tartását. A készülő hazai jogszabály szerint a kutyák tulajdonosainak igazolniuk kell majd, hogy az elkerített területről az ebek nem tudnak kiszökni, s hogy állandó felügyelet alatt vannak. A kutyákat rendszeres állatorvosi kivizsgálásra kell majd hordani. „Ez csak egyfajta kezdetleges elképzelés. A törvény sokkal szigorúbb lesz. Célunk, hogy a jövőben elkerüljük ezeket az eseteket” - közölte Magda Tóth Želeňáková, a földművelésügyi tárca szóvivője. Szlovákiában a jelenlegi gyakorlat szerint az önkormányzatoknak kellene jóváhagyniuk a harci kutyák tartását. Stefan Šurka, a besztercebányai kerületi rendőrkapitány helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nagykürtösi járásbeli Szuhány községben történt halálos kutyatámadás ügyében emberölés miatt indítottak eljárást. Egyelőre ismeretlen tettes ellen, de minden bizonnyal až eb tulajdonosa lesz az, akit meggyanúsítanak. Mivel jelenleg külföldön tartózkodik, még nem tudták kihallgatni. A kórbonctani vizsgálat igazolta, hogy az áldozat - a 45 éves nő egyébként a kennel gondozója volt - több tucat kutyaharapás következtében vérzett el. A múlt pénteki eset volt néhány nap leforgása alatt a második brutális kutya támadás. Egy hete egy rottweiler- és németjuhász-keverék támadott meg egy 42 éves férfit, akinek súlyos sérüléseket okozott, leharapta a fülét, (dem) NÉPSZÁMLÁLÁS 2011 - AZ EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN Itt-ott enyhe növekedés: 78 településen több a magyar, mint tíz éve MÓZES SZABOLCS Míg összességében 62 ezerrel csökkent a magukat magyarnak vallók száma, hozzávetőlegesen minden hetedik magyarlakta településen nőtt a magyarság száma. Az egyébként nem erőteljes növekedés több okra vezethető vissza. Magyarlakta településen most is, mint általában azokat a falvakat és városokat értjük, ahol legalább 10%- nyi vagy legalább 100 magyart talált a népszámlálás. A 2011-es népszámláláskor 78 dél-szlovákiai településen volt nagyobb a magyarok száma, mint a 2001-es cenzus során. Közülük csak 25 nyugatszlovákiai (miközben a szlovákiai magyarság kétharmada nyugaton él), a növekedést produkáló községek döntő többsége az ország középső és keleti régiójában található. A legtöbb település esetében roma-magyar „átváltozásról” van szó. „Zömmel kistelepülésekről van szó, s olyan településekről, ahol jelentős számú roma lakosság él. A növekedés egy része statisztikai növekedés. Tehát ha megnézzük a 2001-es adatokat, a roma lakosság arányának a csökkenését látjuk. Főleg Gömörre jellemző az identitásváltás, pontosabban a regisztrációváltás kérdése” - magyarázta lapunknak Gurgyík László demográfus. Például a Rimaszombati járásban található Rimapálfalván 26-ról 7%-ra csökkent a romák aránya, ezzel párhuzamosan pedig 102-vel nőtt a magyarok száma. A másik ok - főként nyugaton - a Pozsonyból való Idköltözésben keresendő. Néhány falu magyarság- és egyben lakosságszáma is emiatt ugrott meg az elmúlt tíz évben. A magyarok számszerű növekedésének gyengeségét jelzi, hogy a 78 település több mint felében a növekedés ellenére is csökkent a magyarság számaránya. Pl. a dunaszerdahelyi járásbeli Hegyétén 22%-kal nőtt a magyarok száma (815-ről 994-re), ám mivel a falu lakóiA magyarság legnagyobb számszerű növekedése település 2011 2001 Csákányháza 871 669 Gömörsíd 1025 837 Rimaszécs 1763 1576 Hegyéte 994 815 Nemesradnót 718 546 Gortvakisfalud 414 273 Csenke 861 740 Bős 4711 4598 Rimapálfalva 293 191 Forrás: Statisztikai Hivatal nak száma ennél is nagyobb arányban nőtt, a magyarság aránya 87,4-ről 79%-ra esett. A növekedés összességében sem jelentős, a 78 településen összesen 3343-mal több magyar él, mint tíz évvel korábban. A növekedést kimutató települések között pedig csak két város van, s közülük is csupán egy fekszik magyar nyelvterületen. Nagykaposon 43-mal élt tavaly több magyar, mint 2001-ben (úgy, hogy közben csökkent a lakosság száma), a másik város a nyelvhatártól nem messze található, ám szinte színszlovák Szered (itt 239-ről 305-re nőtt a magyarok száma, arányuk viszont így sem éri el a 2%-ot). A magyarság számszerű növekedését mutató települések túlnyomó többségében a magyarság alkotja a többséget. Az abszolút számbeli növekedésnél lényegesen ritkább az arányszámbeli növekedés. Csak 47 olyan település van, ahol nőtt a magyarság aránya - egy részükben viszont csak azért, mert a lakosság száma gyorsabb ütemben csökkent, mint amilyen a magyarok fogyása volt. Három községben változatlan maradt, az összes többiben (közel 500-ban) viszont csökkent a magyarság aránya. Jövőbeli kutyavilág: csak biztonságosan elzárva, állandó felügyelet alatt tarthatók harci ebek (Fotó: sxc.hu)
