Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-17 / 191. szám, péntek
www.ujszo.com UJSZO 2012. AUGUSZTUS 17. Hasznos tanács 15 A törvények értelmében a táppénzt folyósító Szociális Biztosító csakis a körzeti orvostól küldött dokumentumok alapján fizeti a táppénzt Csak a körzeti orvos írhat ki betegállományba (Illusztrációs felvétel) Májushoz viszonyítva júniusban valamivel csökkent a táppénzen lévők száma, a munkavállalók 3,75 százaléka volt betegállományban a Szociális Biztosító adatai szerint. Ez feltehetően köszönhető az elkezdődött szabadságolási szezonnak, de annak is, hogy rövidebb lefolyású betegségekre a munka- vállalók anyagi okok miatti inkább az éves szabadságukat merítik, mert ígyjobban járnak, mintha betegállományba vonulnának. SÁNDOR RENÁTA Betegállományba nem írhat ki bármelyik orvos. Kizárólag a háziorvos, (közhasználatúbb nevén a körzeti vagy üzemi orvos) esetleg a nőgyógyász. Ha szakorvosi ellátásban részesülünk, betegállományba akkor is csak a körzeti orvos írhat ki, a szakorvosi lelet, és annak ajánlása alapján. A törvények értelmében a táppénzt fizető Szociális Biztosító csakis a körzeti orvostól küldött dokumentumok alapján fizeti a táppénzt, más orvos tehát nem írhatja ki a pácienst betegállományba. Sürgősségi ellátás Nem írhat ki tehát a sürgősségi ügyeletén felkeresett orvos sem. Ha sürgősségi ellátásra szorulunk, és ő betegszabadságot javasol, fel kell keresnünk a körzeti orvost. A sürgősségi ellátást végző orvos megvizsgál, gyógyszert is felírhat, de betegszabadság kiírására ő nem jogosult. Ugyanúgy a szakorvos sem, viszont szakorvosi ellátás után, az ő ajánlására a körzeti orvos természetesen köteleskiírni a pácienst betegállományba. Abban az esetben azonban, ha hosszabb kórházi kezelésre szorulunk, műtét után vagyunk, a betegszabadságról szóló papírt a kórházi kezelőorvos is kiírhatja. Orvosi igazolás Orvosi igazolás nélkül a munkaadó sem fizeti ki a bérpótlékot, illetve a Szociális Biztosító sem a táppénzt. Ügyeljünk tehát arra, hogy a körzeti orvos által kiállított nyomtatványt a munkaadónak (egyéni vállalkozók egyenesen a Szociális Biztosítónak) legkésőbb három napon belül eljuttassuk. Fontos az is, hogy ne felejtsük el aláírni a nyomtatványt, annak mind a négy részét, enél- kül ugyanis az érvénytelen, tehát sem a munkáltató, sem a Szociális Biztosító nem fizet. Szankciók A nyomtatványon fel kell tüntetni a címet, ahol a betegségünk idején tartózkodni fogunk. Természetesen nem kell az állandó lakhelyünkön lenni, viszont a címet, ahol a Szociális Biztosító munkatársai ellenőrizni tudnak, meg kell adni. Jó tudni, hogy a biztosító munkatársai nemcsak a hivatalos munkaidőben ellenőrizhetnek, hanem bármikor, este és hétvégén is. Ha nem találnak a megadott címen, illetve ha például azon kapnak, hogy otthoni munkát végzünk fekvés helyett, az az orvos által előírt, úgymond be nem tartásnak minősül, és szankció jár érte - a biztosító ettől a dátumtól nem folyósítja a a táppénzt. Visszaélnek a táppénzzel A Szociális Biztosító szerint sokan visszaélnek a táppénzzel, annak ellenére, hogy tavaly januártól jócskán szigorodott a szociális biztosításról szóló törvény néhány pontja. Például 42 napról 7 napra csökkent az ún. védelmi idő. Ez az az időszak, amikor a munkaviszony megszűnése után a betegbiztosítást addig fizető személy még táppénzre jogosult. Ha ez alatt a hét naptári nap alatt megbetegszik és orvoshoz megy, még jogosult a táppénzre. Sok elbocsátott munkavállaló úgy próbál segíteni magán, hogy munkaviszonya megszűnése, vagyis a betegbiztosítási járulék fizetésének megszűnte után beteg- szabadságot „tervez”. S bár mindössze hét napja van arra, hogy orvoshoz forduljon, ez elegendő arra, hogy az elbocsátott a munkanélküliség elől betegállományba meneküljön. A Szociális Biztosító szerint sokan kihasználják ezt a lehetőséget, illetve nagyon sokan közvetlenül munkaviszonyuk megszűnte előtt mennek betegállományba, hiszen így is jogosultak a táppénzre. Aki munkaviszonya megszűnte után, de még a védelmi időszak alatt vonul betegállományba, nem köteles bejelentkezni a munkahivatalban, ezt megteheti a betegállomány leteltekor. Nem kötelező ugyan bejelentkezni, de érdemes, hiszen a munkanélküli személy után az állam fizeti az egészségbiztosítási járulékot, viszont ha nem regisztráltatjuk magunkat a munkahivatalban, akkor saját magunknak kell fizetnünk, ami nem kis összeg, csaknem ötven euró havonta. A betegállomány letelte után - ha az érintett személy teljesíti az egyéb törvényi feltételeket - teljes idejű munkanélküli-segélyre jogosult, tehát maximum 6 hónapig segélyt kaphat, illetve ha határozott idejű munkaszerződése volt, akkor csak négy hónapig jár a munkanélküli segély. Táppénz A táppénz legfeljebb 52 hétig jár, összege a napi kivetési alap, egyszerűbben szólva a napi nettó bér fele, és a hónap minden napjára, így szombatra, vasárnapra és az ünnepnapokra is jár. Az 52. hét letelte után a betegnek munkába kell állnia, vagy munkanélküliként nyilvántartásba vetetheti magát, esetleg kérvényezheti a rokkantsági nyugdíjat, ez utóbbit azonban nem biztos, hogy megkapja. Az 52 hét nem „egyhuzamban” számítódik, hanem összeadódik. Azaz, ha valaki a munkaviszonya alatt például két hónapig beteg volt, majd munkába állt, s egy hónap múlva újra megbetegedett, a beszámítandó hetek folytatódnak, azaz a harmadik havi betegszabadságot kezdi meg. Legalább 26 hétnek kell eltelnie a két betegszabadság között, hogy a következő beteg- szabadság már ne számítson bele az 52 hétbe. Tehát ha például 50 hétig betegek vagyunk, majd munkába állunk, és a következő betegszabadság előtt legalább 26 hetet, vagyis fél évet dolgozunk, akkor ez az „új” táppénzes időszak ismételten eltarthat 52 hétig. Fél évente egyszer válthatunk körzeti orvost, a távozást nem kell megindokolnunk Nemcsak a lakhelyünk szerinti orvost választhatjuk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha egy orvosi - legyen az a körzeti orvos vagy szakorvos - vizsgálat eredményében kételkedünk, megkereshetünk egy másik orvost is. Azonban figyelem: a felkeresett másik orvos ezt elutasíthatja, ugyanis az egészségbiztosítók ennek a második vizsgálatnak költségeit nem minden esetben térítik meg. Duplicitások Az Általános Egészségbiztosító az ilyen vizsgálatot duplici- tásnak tartja. A törvény ezt a kérdést nem rendezi, az Általános Egészségbiztosító azonban, noha dupla vizsgálatnak tartja, kifizeti a második vizsgálat költségeit is. A Dôvera úgyszintén, de csak akkor, ha a páciens kérése valóban indokolt. A biztosító szerint a betegek leginkább arra panaszkodnak, hogy például az orvos meg sem nézi a torkát, de rögtön torokgyulladást diagnosztizál. További gyakori panasz, hogy az orvos nem tájékoztatja megfelelően a beteget a diagnózisról, nem magyarázza el a betegség mibenlétét, gyógyításnáak módját, vagy nem informálja kellőképen a rá váró vizsgálatokról, annak lefolyásáról. Az Union biztosító csak akkor téríti egy másik orvostól kért vizsgálat díját, ha azt az „eredeti” orvos kéri. A fent leírtak azonban csak arra az esetre vonatkoznak, ha a páciens például két körzeti orvos, vagy két ugyanazon szakiránnyal rendelkező orvos vizsgálatát kéri. Ha egy körzeti orvos után felkeres egy specialistát, akkor a biztosítók minden további nélkül megtérítik ennek költségeit. Orvosváltás Mint ahogy szakorvost és biztosítót, úgy körzeti orvost (a gyermekorvost is beleértve) is válthatunk. Körzeti orvost félévente egyszer. Ezt nem kell megindokolni. A körzeti orvossal szerződést kötünk. Nem kell a lakhelyünk szerinti körzeti orvost választanunk, a saját döntésünk, hogy melyik orvoshoz szeretnénk tartozni. Mielőtt azonban orvost váltunk, érdemes utánajárni, hogy a kiválasztott orvos elfogad-e paciensének. Ha ugyanis a lakhelyünk szerint nem tartozunk a körzetébe, nem köteles elfogadni állandó páciensnek, ugyanígy a szakorvos sem (természetesen sürgős esetben mindegyik köteles ellátást nyújtani, de ettől még nem válunk a betegévé, ha ő nem fogad el). Ebben az esetben a lakhelyünk szerinti orvosok között kell választanunk, bár ez kisebb községekben, ahol csak egy orvos van, nyilván gondot jelent. Amelyik körzethez a lakhelyünk szerint tartozunk, az az orvos köteles minket páciensévé fogadni. A körzeteket a megye határozza meg, vitás esetben ide fordulhatunk panasszal. Az egészségügyi kártyánkat, a „kartotékot” kikérhetjük az orvostól, vagy ő köteles elküldeni a másik orvosnak. Nem teheti meg, hogy a kártyát „visszatartja”. Az egészségbiztosítót már az új orvos értesíti, a páciensnek ezzel kapcsolatban nincs teendője, (sán) (Illusztrációs felvétel
