Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-17 / 191. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com ■■HZĽľMffi Áttörés lehet Varsóban Varsó. Négynapos látogatásra Lengyelországba érkezett Kirill orosz ortodox pátriárka, aki a tervek szerint a lengyel katolikus püspöki kar vezetőjével közös felhívást ír alá. Ebben megbékélésre szólítják fel nemzeteiket. Kirill az első orosz egyházi vezető, aki hivatalos látogatást tesz Varsóban. Korábban nem volt rá példa, hogy a világ legnagyobb ortodox egyházának vezetője más, méghozzá katolikus ország területén magas rangú katolikus egyházi vezetőkkel találkozzon. Egyesek szerint a következő lépés Kirill és XVI. Benedek pápa találkozója lehet (MTI) Hét amerikai halt meg Kabul. Tizenegyen haltak meg tegnap Dél-Afga- nisztánban, mert lezuhant egy helikopter. Az áldozatok között állítólag hét amerikai katona van, továbbá az afgán biztonsági erők három tagja és a tolmács. A NATO a baleset körülményeit vizsgálja, a tá- libok bejelentették, hogy őklőttékleagépet. (MTI) Vérfürdő Irakban Bagdad. Legalább 22 ember meghalt és 104 megsebesült tegnap Irakban több merényletben, amelyek kilenc települést sújtottak a muzulmánok szent hónapját, a rama- dánt záró, több napos Ejd al-Fitr ünnep során. Szerdán este is több merényletet hajtottak végre, ezekben tízen életüket vesztették, 36-an megsérültek. Csak ebben a hónapban már 164-en haltak meg merényletekben. Szakértők szerint a terrorhullám oka: az al-Kaida helyi szárnya újra megerősödött, miután fegyverhez és pénzhez jutott a szíriai polgárháború során. (MTI) Helyreállt a nyugalom Amiens. A francia rendőrségöt fiatalt vett őrizetbe az észak-franciaországi Amiens városában a héten kitört zavargásokkal összefüggésben. A huligánok két napon át randalíroztak a városban, fölgyújtották többek között a helyi sportcsarnokot és egy egészség- ügyi szakiskola épületét, összecsaptak a rendőrséggel, amely gumilövedéket és könnygázt vetett be ellenük. Tizenhat rendőr megsebesült az összecsapásokban, többen sörétes lőfegyvertől. (MTI) Durvuló diplomáciai viszály Quito és London között - Ecuador latin-amerikai szövetségeseitől remél támogatást Assange-t akár diplomáciai csomagban is kicsempészhetnék ÖSSZEFOGLALÓ Quito/London/Stockholm. Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter quitói sajtótájékoztatóján leszögezte, ha Julian Assange nem kap tőlük menedéket, és a britek kiadják Svédországnak, ahol szexuális zaklatás vádjával körözik, akkor ez „az események olyan láncolatának kezdete lehet, amelynek végén egy harmadik országba, például az USA-ba küldik, ahol különleges bíróság vagy katonai bíróság elé állítják. Könyörtelen módon bánhatnak vele, életfogytiglani börtönre vagy akár halálra is ítélik, mert Amerikát kompromittáló információkat hozott nyilvánosságra.” Patino szerint nincs értelme azt feltételezni, hogy ez maga után vonja a kapcsolatok megszakítását Nagy-Britanniával. „Ecuador bízik abban, hogy London minden lehetséges garanciát vagy az Ecuadorba utazáshoz szükséges menlevelet megadja Assange-nak.” A brit külügyminisztérium azonnal válaszolt: „Az ecuadori kormány döntése kiábrándító, de nem változtat semmin... Törvényeink alapján Assange kiEgyelőre korai az öröm a több százezer titkos amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató újságíró számára (TASR/AP-felvétel) hamozzák a londoni nagykövetséget, kijelentette: „Nem vagyunk brit gyarmat, A brit kormány álláspontja elfogadhatatlan mind politikai, mind jogi szempontból. Az ecuadori nagykövetségre való, engedély nélküli behatolás a diplomáciai képviseletekről szóló genfi egyezmény nyilvánvaló megsértése volna.” Egyébként a brit figyelmeztetés ismertté válása után a londoni rendőrség megerősítette jelenlétét az ecuadori nagykövetség körül. A londoni külügyminisztérium pedig egy 1987-es törvényre hivatkozott: visszavonhatja bármely épület diplomáciai státusát, ha az azt használó külföldi hatalom ottani tevékenysége nem egyeztethető össze diplomáciai missziójával. Londonban különféle találgatások terjedtek el arról, hogy a WikiLeaks alapítóját egy diplomáciai rendszámú gépkocsiban vagy diplomáciai csomagban kicsempészik a repülőtérre, esetleg kinevezik ecuadori diplomatának, hogy immunitást élvezhessen, de a jogászok szerint ez megoldhatatlan. Svédország határozottan visszautasította azt a feltevést, hogy bíróságai nem biztosítanák a vádlott jogait. „Igazságszolgáltatási rendszerünk és az alkotmányunk biztosítja minden egyes személy jogait. Határozottan visszautasítunk minden olyan vádat, amely az ellenkezőjével gyanúsít” - szögezte le Carl Bildt külügyminiszter. Az ecuadori kormány azt is bejelentette: esetleg összehívják a hét végére a baloldali latinamerikai államok szövetségének miniszteri tanácskozását, hogy megvitassák a teendőket arra az esetre, ha a brit hatóságok elhurcolnák Assange-ot a nagykövetségről. (MTI, ú) Fenyegetőznek a felkelők: az al-Kaidához fordulnak, ha a Nyugat nem hajlandó segíteni őket Megtagadták Szíriát az arabok Damaszkusz. Az Iszlám Együttműködési Szervezet felfüggesztette Szíria tagságát, mert Aszad erőszakkal akarja elnyomni a forradalmat. Négy arab állam felszólította polgárait, kerüljék el Libanont. Egy síita klán ugyanis szunnitákat rabol, így állnak bosszút Szíriában elrabolt tagjukért. ÖSSZEFOGLALÓ A felkelők meg fenyegetőznek: az al-Kaidához fordulnak, ha a Nyugat továbbra sem hajlandó fegyverszállításokkal segíteni a Bassár el-Aszad elnök elleni harcukat. Ezt Aleppóban mondta Abu Ammar, a fegyveres ellenállás egyik parancsnoka. Hozzátette: „Ha behívjuk az al- Kaida embereit Aleppóba, három hónapon belül elfoglalják a várost.” A felkelők újabban azt kérik, az USA és szövetségesei hozzanak létre repüléstilalmi övezeteket Szíriában. ,A szíriai nép ma még az európai országok felé fordul, de ha ez így folytatódik, meggyűlölik őket” - figyelmeztetett a parancsnok. Szakértők is úgy vélik, minél inkább elhúzódik a szíriai konfliktus, annál nagyobb a veszélye a radika- lizálód ásnak. Az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) tegnap hajnalban felfüggesztette Szíria tagságát a szervezetben. Az 57 tagország közül egyedül Irán tiltakozott a döntés ellen. Ekmeleddin Ihsanoglu, az OIC főtitkára szerint „Szíria sötét alagútba került”. Elítélte Aszad rendszerét a nép követeléseinek figyelmen kívül hagyása miatt, és úgy értékelte, hogy a közel-keleti országban kialakult brutális erőszak ennek következménye. Legalább húsz embert, köztük egy török, egy szaúdi és számos szíriai állampolgárt elraboltak síita fegyveresek Libanonban, bosszúból azért, mert foglyul ejtették egyik társukat Szíriában. Az emberrablás a Hezbollah radikális síita szervezet által ellenőrzött területen történt. A túszejtést az egyik befolyásos libanoni síita klán követte el, további emberrablásokkal fenyegetve az Aszad elleni felkelést támogató országokat. Katar, Szaúd-Arábia, az Emirátusok és Törökország erre felszólították Libanonban tartózkodó állampolgáraikat, hogy mielőbb hagyják el az országot. A szomszédos Szíriában dúló polgárháború megosztotta Libanont, ahol a szunniták a szíriai felkelőket (ezek főként szunnitákból állnak) támogatják, míg a síiták - köztük a Hezbollah - az iszlám alavita irányzatához tartozó Aszad-rezsim pártján állnak. A Hezbollah fegyvereseket is küldött Aszad megsegítésére. Megfigyelők szerint az események az 1975 és 1990 között libanoni polgárháború időszakának történéseit idézik, amikor a helyi szunnita, síita, keresztény és drúz fegyveres csoportok foly- tattakharcot egymással. Csapásokat mért a szíriai légierő a lázadók hadoszlopaira tegnap Szíria északi részén, Aleppó térségében. Az állami média szerint Törökország felől Aleppóba tartó gépesített hadoszlopokat bombáztak, s több mint félszáz, nagy kaliberű gépágyúval fölszerelt katonai terepjárót kilőttek. (MTI, ú) Hétmillió Timosenkóért Kijev. Az ukrán hatóságok „váltságdíj” fejében szabadon engednék Julija Ti- mosenko volt kormányfőt. Ezt a Lenta.ru írta Oleh Ri- bacsukra, Viktor Juscsenko volt elnök hivatalvezetőjére, a Csesztno ellenzéki mozgalom alapítójára hivatkozva. Ribacsuk szerint diplomáciai források állították, hogy a Timosenko szabadságáért fizetendő váltságdíjról Viktor Janu- kovics ukrán elnök tárgyalt Angela Merkel német kancellárral. Janukovics 14 millió dollár elsikkasztásá- val vádolja a volt kormányfőt, és „fél áron” hajlandó lenne szabadon engedni őt. Ribacsuk azt mondta, többek között Merkel tanácsadójától hallotta ezt az értesülést. (MTI) Volt ClA-ügynökök támadják az amerikai elnököt és csapatát Kemény vádak Obama ellen Oktatni is akarják az iszlám vallást Hivatalos muszlim ünnepek Hamburgban ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A CIA és a SEAL elitkommandós egység volt tagjai azzal vádolták meg Barack Obamát egy kampányvideóban, hogy környezete politikai előnyökért titkos információkat szivárogtatott ki arról az akcióról, amelyben megölték Oszama bin Ladent, az al- Kaida-vezérét. ,A kiszivárogtatok nem törődtek a CIA kémeinek és az elitkatonáknak a biztonságával” - állítják a hírszerzés és az elitalakulat volt tagjai az internetre helyi idő szerint szerdán feltöltött 20 perces filmben. Az általuk megfogalmazott vádat korábban Mitt Romney, a republikánusok leendő elnökjelöltje és más republikánus politikusok is hangoztatták. Eszerint Obama elnök azon volt, hogy a bin Laden elleni - 2011. május 2-án Pakisztánban végrehajtott - akció minél több részletét nyilvánosságra hozza, ahelyett, hogy kivárt volna, lehetővé téve a pakisztáni akció során szerzett, „kincset érő információk teljes kiaknázását”. Obama kampánycsapata szinte azonnal válaszolt a vádakra. „A republikánusok egy régi taktikához folyamodnak, mert Romneytól eddig csak meggondolatlan kijelentésekre futotta a külpolitika és a nemzetbiztonság témájában” - mondta Ben LaBolt, Obama kampányszóvivője. Romney „eddigi két nagy külpolitikai beszédében egyszer sem említette az al-Kaidát, és nem körvonalazta elképzeléseit arról, milyen legyen Amerika viszonya a világ bármely régiójával” - tette hozzá. (MTI, ű) MT1-HÍR Berlin. Hamburg hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánította az iszlám vallási ünnepnapokat a muszlim hívók számára, hogy segítse a vallási kisebbség integrációját. A jövőre életbe lépő rendelkezés értelmében iszlám vallással kapcsolatos tanórákat is bevezetnek a tartományi jogú észak-németországi nagyváros iskoláiban. Ez az első ilyen jellegű intézkedés Németországban, ahol a 82 milliós lakosságból 4 millióan muszlim vallásúak. A150 ezer főt számláló hamburgi muszlim közösség képviselői történelmi jelentőségűnek tartják a döntést. A kétmilliós Hamburgban a zsidó és a keresztény közösségekkel korábban már kötött hasonló megállapodást a városvezetés. A lépéstől a a muszlimok integrációjának elősegítését várják. Konzervatív körökben sokan nem nézik jó szemmel az iszlám németországi térnyerését. merítette az összes fellebbezési lehetőségét, és a brit hatóságoknak kötelességük kiadni őt Svédországnak.” Pár órával korábban Patino sokkal keményebben fogalmazott. Az általa ismertetett londoni fenyegetés kapcsán, miszerint a brit rendőrök hogy megró-
