Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-14 / 188. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 14. « Sport- londoni olimpia 13 Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti Londonból A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke nem számított Risztov Éva vagy Szilágyi Áron aranyérmére Londonban, de annál nagyobb most az öröme Borkai Zsolt: „Ez egy sikertörténet” Magyarország 1992 után ismét az első tízben vég­zett az olimpia éremtáb­lázatán. A magyar spor­tolók nyolc aranyat, négy ezüstöt és öt bronzot szereztek Londonban, magasan felülmúlva pe­kingi (3-5-2) mérlegét. Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság elnö­kével beszélgettünk. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Az olimpia előtt azt mondta, ha a magyar küldöttség leg­alább három aranyat szerez, mint Pekingben, elégedett lesz, ha pedig háromnál több bajno­ka lesz Magyarországnak, ak­kor boldog. Most ezek szerint nagyon-nagyonboldog. Igen. Majdnem háromszor annyi aranyat szereztünk, mint négy éve, és majdnem 50%-kal több érmet. Ez egy sikertörténet. Nagyon örülök, hogy a magyar olimpiai csapat ennyire egysé­ges volt az olimpián, ráadásul az eredményeiket sportszerű ma­gatartással érte el. Ez a nyolc arany koncepci­ózus munka eredménye, vagy inkább kiemelkedő egyéni tel­jesítménynek köszönhető? Mindkettő. A sikerhez kell egy nagyon jó versenyző, de kell egy edző is, aki rátalál, kel­lenek a helyi támogatások, a család biztatása, és kellett hoz­zá a MOB támogatása is. Az elmúlt két évben kialakítottunk egy rendszert, az esélyes ver­senyzőinket maximálisan fel­karoltuk, minden rezdülésükre odafigyeltünk, és minden le­hetséges kérésüket teljesítet­tük. Ez mind közrejátszott a jó eredményekben, de kellett a szerencse is. Melyik arany lepte meg a legjobban? Az esélylatolgatásokban nem szerepelt Risztov Éva, és a A MOB elnöke szerint a kardvívó olimpiai bajnok Szilágyi Áron neve sem túl gyakran hangzott el az esélylatolgatásokban (MTI-felvétel) A riói szereplés még jobb lehet Szabó Bence, a MOB sportigazgatója szerint a magyar sport két nagy hiányossága a létesítményhelyzet, illetve a klubok, szakosztályok, műhelyek helyzete. „Ha a külföldiek látnák, milyen 33 méteres medencében készül Cseh Laci a Kőér ut­cai uszodában egy Phelps meg egy Lochte ellen, nem hinné­nek a szemüknek- mondta Szabó. - Van két olyan sportág, a sportlövészet és a dzsúdó, amelynek nincs is központi léte­sítménye. Az egyesületeknek járó támogatásokat a tavalyi 170 millió forintról 301 millióra emeltük, de ez még mindig kevés. Ha viszont előbbre tudnánk lépni, a riói szereplés még jobb lehet.” (bt) kardozó Szilágyi Áron neve sem túl gyakran hangzott el. Tehát igenis vannak olyan ver­senyzők, akik túlteljesítették a terveket. A nyolc aranyat öt külön­böző sportág képviselői sze­rezték - vívás, úszás, torna, atlétika, kajak-kenu. Ennek nagyon örülök, azt mutatja, nagyon széles a bázis. Sok sportág versenyzője szere­pelt jól, említhetném a dzsúdót is, hiszen bár nem nyertek ara­nyat, remek eredményeket hoztak. Az is fontos, hogy a csapatsportokban jól szerepel­jünk, mert egy labdajátékhoz a szurkolók mindig máshogy áll­nak hozzá, ezért is jó, hogy a férfi kézilabda-válogatottunk ott volt a négy között. Arra, hogy Magyarország a 9. helyen végez az éremtáb­lázaton, valószínűleg legva­dabb álmaiban sem gondolt. Abszolút nem, de ez csodála­tos, nem baj, ha az ember így té­ved. Azok a versenyzők, akikről feltételeztük, hogy odaérhetnek az olimpiai dobogóra, nyolcvan százalékban oda is értek. Egy- egy kivétel volt, például Sidi Pé­ter vagy Vajda Attila, de attól szép az olimpia, mert nem min­dig az esélyesek nyernek. Tényleg ennyire erős a magyar sport? Peking óta tényleg ennyit javult? Már az olimpia előtt meg­mondtam, hogy lehetünk itt a legjobbak, vagy szerepelhetünk rosszul, a jelenlegi helyzeten ez nem változtat. Illetve annyiban igen, hogy a jó szereplés az adott sportágaknak adhat egy kis lendületet, jobban ráirányít­ja az emberek figyelmét. Ha azonban ez nem egy tudatos fo­lyamat lesz, ha nem kapjuk meg a kellő támogatást az államtól, akkor visszazuhanhatunk egy mély gödörbe. A MOB elkészített egy rész­letes sportfejlesztési anya­got, ami megalapozhatja a koncepciózus munkát. Mit tartalmaz ez az anyag? Szeretnénk, ha ez határozná meg az elkövetkező nyolc év munkáját, persze időről időre felülvizsgálva. Az anyag a ko­rábban kijelölt látványsport­ágak mellett 11 sportágat he­lyezett a kiemelten támoga­tandó, úgynevezett első cso­portba, ezek az atlétika, birkó­zás, dzsúdó, kajak-kenu, öttu­sa, ökölvívás, sportlövészet, torna, úszás, vívás és a korcso­lya. Tisztában voltunk vele, hogy egy ilyen kategorizálás ütközőpont lesz, de nem támo­gatható az összes sportág ugyanazon a szinten. A lista ki­alakításakor figyelembe vettük a hagyományokat, eredmé­nyeket, meglévő műhelyeket is. Nem könnyű ilyen döntést hozni, de ha nem akarjuk elap­rózni a támogatásokat, akkor ezt meg kellett lépni, (bt) Kicsi kék emberkék BŐD TITANILLA Ha kék embereket lát, marad­jon a közelükben! Ennél a pontnál jön a kontrol­lálhatatlan röhögőgörcs. Ér­tem én, ez Nagy-Britannia, keep calm and carry on, de én a magam részéről, ha netán kék embereket látok, ordítani és szaladni fogok, az egy biz­tos. Az önkéntes srác szemmel láthatóan megbántódott. Hi­szen ő csak segíteni akar, hi­szen ő átgondolt szervezési célokból jelölte meg kék mat­ricapöttyel az egy környéken lakó újságírókat, hogy egy ta­xiba ülhessenek, és így hama­rább hazaérjenek az éjszaka közepén. Kár lenne magyarázni neki, hogy a kék matricapöttyeit a sötétben senki nem látja, másrészt ez a „hamarább” az ő matricáitól független, csak és kizárólag a sofőrtől függ- ha mondjuk a szálloda nevé­nek említésekor visszakérdez, hogy „Jé, ilyen is van?”, az nem túl jó jel. Hiába, az olimpia vége felé már mindenki fárad. A Wembley-ben például hosszasan, ám eredményte­lenül kell győzködni egy ön­kéntest, hogy nem igazán valószínű, hogy a buszok a stadion második emeletéről indulnak - de ő továbbra is ki­tartóan oda irányít minden­kit. És van, aki gondolkodás nélkül sarkon fordul, és megy a másodikra. Az olimpia vége felé ez nor­mális. Áz ember befejezetlen mondatokat hagy a cikkei­ben, simán elhiszi, hogy a má­sodikról indul a busz, ellágyul egy kiürülő sajtóközpont lát­ványától stb. Azt hiszem, ideje hazamen­nem. Mielőtt tényleg kicsi kék emberkéket kezdek látni. Az olimpia záróünnepségén maguk a sportolók köszöntötték annak a 70 ezer önkéntesnek a képvi­selőit, akik munkájukkal hozzájárultak a játékok sikeres lebonyolításához - még ha néha picit ju­ra tanácsokkal szolgáltak is (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents