Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-14 / 188. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com A bíróság elutasította az ügyész javaslatát Nem küldik a pszichiátriára Maiina Hedviget ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. A Nyitrai Járási Bíróság értesüléseink szerint elutasította az ügyész javaslatát, hogy Maiina Hedviget küldjék intézeti pszichiátriai kivizsgálásra. Ez azt jelenti, hogy nem kell kórházba vonulnia, de nem tudni, hogy a főügyészség ragaszko- dik-e további ambuláns kivizsgálásokhoz. Malina Hedvig pszichiátriai kivizsgálását a hamis tanúzás ügyében folytatott vizsgálatot vezető ügyész, Jaroslav Kozolka rendelte el, két hatósági szakértőt - Elena Mokrášovát és Miroslav Čerňant - bízott meg ezzel. Például arra kellett volna választ adniuk, volt-e Hedvignek valamilyen pszichiátriai betegsége 2006-ban, fel tudta-e fogni, mi történik vele, mennyire szavahihető, lehetséges-e, hogy a pszichiátere, Hašto doktor szuggerálta neki, hogy megtámadták, és ha mégis olyan trauma érte, ahogy azt állítja, hogyan volt képes két héttel a történtek után kitűnő eredménnyel államvizsgázni. Maiina Hedvig június 5-én járt a két pszichiáter rendelőjében, de egyetlen szót sem szólt a kivizsgálás során, annak ellenére sem, hogy kilátásba helyezték, ha nem beszél, elrendelhetik intézeti megfigyelését. Ügyvédje, Roman Kvasni- ca azt mondta, védencének az eddigi tapasztalatai alapján nincs semmi oka arra, hogy megbízzon a főügyészség által kiválasztott szakértőkben. Törvénytisztelő állampolgárként megjelenik, ha beidézik, megfigyelhetik őt, de beszélni nem fog velük. Miután a két pszichiáter arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészség által feltett kérdések egy része pszichológusra tartozik, Hedviget július 3-án Éva Heftyová pszichológushoz idézték be. Vele sem állt szóba, ezért az ügyész javasolta a Nyitrai Járási Bíróságon, hogy rendeljék el Hedvig intézeti megfigyelését. Kvasnica szerint ez a hatalom buta arroganciájáról tanúskodik, mert nemcsak azt hagyják figyelmen kívül, milyen érzelmeket és indulatokat váltana ki Hedvigben elmegyógyintézeti kényszerbeutalása, hanem azt is, hogy két kiskorú gyermeke van. Hiteles forrásból megtudtuk, hogy a bíró a javaslatot elutasította. A büntető perrendtartás 148. paragrafusára hivatkozott, amelyben az áll: akkor rendelhető el az intézeti megfigyelés, ha az ambuláns kivizsgálás nem elegendő. (-bee) A Magánorvosok Társulása nem csatlakozik A hivatalos hálapénz UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke elmondta, nem csatlakoznak a hálapénz elleni akcióhoz, mert a'magánorvosok nem fogadnak el hálapénzt, ők- a többletszolgáltatásért törvényes keretek közt, hivatalosan kémek pénzt. Pásztor lapunknak elmondta, ő személyesen nem ellenzi a hálapénz intézményét, ha az valóban az, amit a neve mutat: a beteg utólagos hálája azért, mert orvosa meggyógyította, és ha önként adja. „Előre pénzt kérni, esetleg kikényszeríteni mélyen etikátlan” - mondta Pásztor. Gábriel Šipoš, a Transparency IntemationtJ szlovákiai szervezetének elnöke szerint a kampány nem jelent áttörést, de rokonszenves. „Fontos a szimbolikája, hiszen a felmérésekben a páciensek többsége azt állítja, önként, felszólítás nélkül ad hálapénzt, hogy a legjobb ellátást kapja”-véli Sipoš. (sán, SITA) NÉPSZÁMLÁLÁS 2011 - AZ EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN Több mint tízéves az ügy, most emeltek vádat Svájcban az egyik gyanúsított ellen Vizsgálják a branyiszkói sikkasztást - lesz áttörés? Pozsony. A szlovák kormány minden téren kész együttműködni a svájci hatóságokkal a branyiszkói alagút építése körüli visszaélések felderítése során - szögezte le tegnap Robert Fico. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök arra reagált, hogy Svájcban megvesztegetés és több más bűncselekmény miatt vádat emeltek a branyiszkói alagút építésében részt vevő Erga Suisse konzorcium egyik svájci állampolgárságú, szlovák származású képviselője, Ján Godáň ellen. A primitív sikkasztót sem tudják lecsukni Fico szerint a branyiszkói alagút építésével kapcsolatos sikkasztás nagyon primitív volt. Fiktív számlákat állítottak ki fiktív munkákért, és olyan számlákra bukkantak, amelyeket a Szlovák Közútkezelőség (SSC) SDKÚ által jelölt akkori képviselői nyitottak. „Ám sohasem sikerült találni olyan bizonyítékokat, amelyek korrupcióra utaltak volna. Éppen ezért támogattam a svájci rendőrséggel való együttműködést” - mondta a kormányfő. Hangsúlyozta, az információk szerint a svájci állampolgár szlovákiai hivatalnokokat vesztegetett meg, tehát meg kell nézni, kik voltak ezek a tisztségviselők. Az ügyben Szlovákiában is eljárás folyik, erősítette meg Robert Kaliňák belügyminiszter. Már vádemelési javaslat is született, a nyomozás folytatódik. Az illetékes svájci ügyészség négy éven át folytatott részleNyelte a pénzt (SITA-felvétel) tekbe menő vizsgálatot - emlékeztet Kaliňák. A Sme napilap szerint a botránnyal kapcsolatban Dušan Matonka, az SSC volt igazgatója, Roman Veselka gazdasági igazgató és Valerián Horváth, a befektetési részleg vezetőjének nevét emlegetik. Mindhárman az SDKÚ jelöltjei voltak. SDKÚ: már megtisztultunk Az SDKÚ vezetésében senki nincs, aki összefüggésbe hozható az említett jelölésekkel, hangsúlyozza a párt sajtóközleménye. A vezérkar nemrég lecserélődött, az SDKÚ pedig helyesli a nyomozást. „Soha nem avatkoztunk be a nyomozás folyamatába és nem is fogunk” - állítja a pártvezetés. Szívesen látnák, ha a többi régi botrányt, köztük az első Fi- co-kormány kvótaeladási botrányát is kivizsgálnák a hatóságok. A zseniális sikkasztás Robert Fico közölte, az ügy az autópálya-építést is más fényben tünteti fel. Szerinte PPP-projektekre van szükség, mert azok kizárják, hogy függelékekkel módosítsák az eredeti szerződéseket, s hogy utólag felsrófolják az árat. A branyiszkói alagút építése során 76 függeléket írtak alá, ami másfél milliárd koronával növelte a projekt árát. A PPP-pro- jektek ennek ellenére sokkal drágábbak, jegyzi meg Ján Figeľ volt közlekedési miniszter, a KDH elnöke. „Ha a branyiszkói egy primitív sikkasztás, akkor a PPP-projekteket zseniális sikkasztásnak nevezhetnénk” - teszi hozzá Figeí. Az ő minisztersége idején például a Zsolnához közeli Višňové melletti alagút építésére állítólag 338 millió eurós ajánlatot kaptak, míg korábban Ficóék 1,15 milliárdért akarták megépíttetni ugyanazt. (SITA, TASR, vps) Nincs garancia az egészségügyi ellátás javulására Híd: egészségtelen terv VERES ISTVÁN Népszámlálás - sokismeretlenes eredmény MÓZES SZABOLCS Pozsony. A Smer bizniszének tartja a Híd az egyetlen állami egészségbiztosító tervét. Bugá- rék szerint a monopolhelyzet megszünteti a betegek nyomásgyakorlási lehetőségét, a versenyhelyzetet, a szolgáltatások színvonalának emelését. A Híd elnöke emlékeztet, az orvosi kamara (SLK) is helyesli a kormány elképzelését. „Aháttérben tehát már folynak a tárgyalások” - állítja Bugár Béla. Hozzáteszi: a magán-egészségbiztosítók állam általi kisajátítása sem járható út, mivel kockázatos és drága. Másodrangú kérdés, hány milliárdért tudná az állam megszerezni a két magán-biztosítót (Dôvera, Union), figyelmeztet Bastmák Tibor. „Nem látunk garanciát arra, hogy a folyamat végén az egészségügyi szolgáltatások színvonala nő” - mutat rá a Híd képviselője. Szeretné, ha a kormány nyilvánosan megválaszolna öt kérdést. Ha nincs pénz az államkasszában, honnan vesz a kormány egymilliárd eurót a két magánbiztosító megvásárlására? Miből fizeti ki a nemzetközi bíróságok által esetleg kiszabott bírságokat? Miért nem fordítják az egészségügybe a fenti célra előteremthető anyagiakat? Ha a kormány fel akarja vásárolni a biztosítókat, miért nem készít olyan törvényt, amely csökkentené ezek árát? Végül: Mi a garancia, hogy az egyesítéssel a betegek színvonalasabb ellátást kapnak? A párt szerint a lakosság ráfizet a változásra, az egészségügy pedig még átlátha- tadanabb és korruptabb lesz. „Ha a Híd rossznak tartja, hogy az emberek pénze visszajut az egészségügybe, az tényleg rossz hír” - reagált az egészség- ügyi minisztérium szóvivője. A népszámlálás során az eddigieknél jóval többen nem vallották be nemzetiségüket, de a magyarok aránya alulprezentált közöttük. A községsoros adatok is ezt erősítették meg. Tavaly 382 ezren nem adták meg etnikai hovatartozásukat, kb. 5-6 százalékuk lehet magyar. Gyur- gyík László demográfus szerint, ha a 458 ezer magát magyarnak Ismeretlen nemzetiségűek aránya Forrás: statisztikai hivatal vallóhoz hozzászámolnánk a feltételezhetően magyar nemzetiségű „ismeretlent”, hozzávetőlegesen 480 ezer lenne a magyarság száma. Ez is 40 ezres csökkenés 2001-hezképest. A tavalyi népszámlálás legnagyobb meglepetése pont az ismeretlen nemzetiségűek csoportjának felduzzadása volt. A tíz évvel korábbi 1%-os szintről 7%-ra nőtt, ami számtalan kérdést felvetett az ország etnikai képével kapcsolatban. Gyurgyík szerint egy évtizeddel ezelőtt az ismeretlen etnikumúak kétharmada az idegen állampolgársá- gúak közül került ki. Miután idén megjelentek a népszámlálás első adatai, felmerült, a 382 ezer ismeretlen nemzetiségű között több tízezer magyar lehet, s ez a 62 ezres létszámcsökkenésünk elsődleges oka. Feltehetően ez nincs így. Pontos kimutatás nem készíthető az ismeretlen nemzetiségűek etnikai hovatartozásáról, ám a különböző adatok összehasonlításával leírhatóak azok a kategóriák, amelyeken belül több az ismeretlen az országos átlagnál. Gyurgyík László ezzel kapcsolatban két tényezőre hívja fel a figyelmet. ,Áz ismeretlenek arányát megpróbáltam összefüggésbe hozni a magyarok és a romák számával, illetve a települések nagyságával. A magyarok arányának növekedése csökkenti az ismeretlenek arányát, a romáké és a lakosok számának növekedése növeli” - fejtette ki. Vagyis minél magasabb a romák aránya egy régióban, annál többen nem vallották meg nemzetiségüket. „Kassa és Besztercebánya megyében a legkisebb települések szintjén is magasabb az ismeredenek aránya, mint más déli régiókban” - tette hozzá. Emellett jellemző, hogy az ismeretiének aránya főként a városokban, azok között is a nagyobbakban magas. Ha a mostani adatokat összevetjük a 2001-es cenzus községsoros adataival, szintén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az országos aránynál kevesebb a magyar az ismeretlenek között. Azokon a településeken, amelyeken 2001-ben 70% feletti volt a magyarok aránya (itt lakott akkor a magyarság több mint fele), 2011-ben csak a lakosok 2,8%-a nem vallotta meg nemzetiségét (az országos arány 7%). Gyurgyík még egy összefüggésre felhívja a figyelmet: ott, ahol több nemzetiség él egy településen, megnő az ismeredenek aránya. Ennek egyik oka a vegyes családokból származó polgárok identitásának oka is lehet: a cenzus során ugyanis nem lehet többes kötődést jelezni, így feltételezhető, hogy a szlovák-magyar családok tagjainak egy része nem írt be semmit a nemzetiség rovatba, mivel nem tudta egyértelműen megadni etnikai hovatartozását.
